Gazdák Lapja, 1910. május (9. évfolyam, 19–22. szám)
1910-05-07 / 19. szám
IX évfolyam. Szatmár, 1910. május 7. 19-ik szám. Szerkesztőség és kiadó- hivatal: Szatmár, Kazinczy-utca 7. sz. Telefon 14. sz. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. GAZDAKÖRÖK, SZÖVETKEZETEK- ÉS KISBIRTOKOSOK GAZDASÁGI SZAKKÖZLÖNYE. Előfizetési ára: egész évre 10 kor. Közlemények csak a forrás megnevezése mellet vehetők át. Szerkesztésért Ó9 kiadásért felelős: Poszvék Nándor. Lelkészek, tanítók és kisgazdák kivánatra évi 6 korona Kéziratok nem adatnak vissza. ! kedvezményes áron kapják. Gazdasági forradalom. Aki a mindennapi gondok, bajok szűk határán tultekintve figyelemmel kiséri állami és közéletünk legfontosabb mozzanatait, jelenségeit, annak lehetetlen nyugtalanság, sőt a legszorongatóbb kétségek nélkül nézni az ország jövője elébe. Nem a politikusok és politizálok hazafias aggodalmaira gondolunk, — az igazi, nagy, komoly aggodalmak a magyar nép gazdasági jövője miatt töltik el a látó és gondolkozó lelkeket. Köztudomású, hogy az ország közterhei évről-évre nagyobbodnak ; a nagyhatalmi állással járó katonai kiadások maguk az utolsó években több száz millió uj terhet, vasúti befektetések, ipari, kereskedelmi és gazdasági segélyek, tisztviselők fizetésrendezése stb. stb. szintén százmilliókra menő uj terheket rónak a népre. Persze, a százmilliókból legkevesebb jut az igazi államszükségletekre, a közoktatás, köz- egészségügy, a népműveltség céljaira. A Dreadnoughtok és uj tüzérezredek felszerelése sok száz milliót nyel el. Iskolára, népnevelésre, kórházra, humánus és kulturális célokra bizony csak a morzsák jutnak. Magyarország régen megszűnt tej- jel-mézzel folyó kánaán lenni. És mig a vagyonnal biró és dolgozó lakosságra évről-évre szaporodó és nagyobbodó közterhek súlyosodnak, az ország gazdasági termelése ma is ott áll, ahol évtizedek előtt állott. Ebben a körülményben leljük meg magyarázatát és okát meglévő és fejlődő nyomorúságainknak. Mig tőlünk nyugatra, az ó- és újvilágban egyaránt, néhány évtized alatt teljesen átalakult a gazdálkodás rendszere, amely például Amerikában oly fejlődési fokot ért el, hogy a gazdálkodást majdnem teljesen függetlenítette az időjárás esélyeitől, és mig a többi kulturáltamban a szintén megsokasodott és megnövekedett, a mienknél jóval nagyobb közterhek normális elviselhetését a gazdálkodás intenzív irányú kifejlődése, az egész gazdasági élet megfelelő együttes átalakulása teszi lehetővé, — addig nálunk a tízszeresre fokozódott terheket a változatlan ósdiságban visszamaradt, sőt sokban (pld. állattenyésztés) visszafejlődött gazdálkodásnak kell elviselnie. Kétségtelen, hogy ez aránytalanságnak, e visszás állapotnak csak egy következménye lehet : a nemzet fundamentumát alkotó kis- és középbirtokosság teljes tönkrejutása. Mert nem szabad szem elől téveszteni, hogy a nemzeti haladás vagy visszaesés jelenségei nem egyesek kedvező helyzetéből, hanem egyes társadalmi rétegek életviszonyainak alakulatából ítélhető meg. Már pedig irhát és beszélhet nekem bárki akármit: én a telekkönyvből, a bankok forgalmából, az árverési hirdetményekből, a kivándorlási statisztikából, meg az éhező vidékekből ítélem meg, hogy „boldog-e a magyar“. Mindenkinek, akinek értelme ép és szeme lát, el kell ismernie, hogy Magyarországon az összes gazdasági termelő osztályok sorsa a legnagyobb válságok előtt áll. Az állam háztartásába nyiltan beköszöntött a deficit. Aki tudja, mit jelent ez. azt is tudja, hogy ezen másként, mint a nép újabb és fokozott megadóztatásával, nem lehet segíteni. A közterhek tehát elkerülhetetlenül nagyobbodnak. Ez ellen pedig egyetlen segitség van: át kell alakulnia a gazdasági termelésnek ; gazdasági forradalomnak kell minél hamarább bekövetkeznie, amely az ország minden vidékére, a nép minden rétegébe beviszi az intenzív gazdálkodást. A fokozódó terhekkel fokozni kell a terrnési eredményeket — tudással, tanulással és szorgalommal. Tanulnia kell a népnek sokat, megfeszített erővel; tanítani kell a népet mindazoknak, akik műveltségben fölötte állanak. És első sorban arra kell megtanítani, hogy annak a pár koronának megtakarításával, amelyet a tanulásért kiadni sajnálnak, sok száz és ezer koronára menő kárt okoznak maguknak. — Mert a tudás : erő és gazdaság. Székely G. A mezőgazdasági üzem ingó hitele. Több év szomorú terméseredmény érthető bizonyságát adták annak, hogy mezőgazdaságunk mennyire nem belterjes. Némileg kielégítő termést az időjárás szeszélyeivel szemben, csak az a gazdaság biztosit, amelyet belterjesen művelnek s ahol az egyoldalú szemtermelést erőszakolják, hanem az ipari növények termelésére is gondot fordítanak. Nyugaton a mezőgazdaság terén a találmányok, technika és a chémia vívmányait felhasználják, nálunk a termés hozama a tavaszi fagyoktól és májusi esőktől függenek; amig Nyugaton kifejlődött az egészséges mezőgazdasági ipar, addig nálunk ezirányu ■ A „GAZDÁK LAPJA“ ■ szerkesztisége és kiadóhivatala. Foszvék Nándor gazdasági szakirodája ■ SZATMÁR m Kazinczy-utca 7. — Telefon 14. sz Földbirtokok, házak adás-vétele; bérletek, előnyös biztosítások közvetítése; jutányos kamatú jelzálogkölcsönök kieszközlése, konvertálások lebonyolítása; gépek és mindenféle gazdasági cikkek kedvező beszerzése és értékesítése; üzemtervek, gazdasági építkezések és műszaki tervek kidolgozása; becslések; szakkérdésekben felvilágosítás; egyeztető bizottságokban képviselet; bírósági szakértői tisztség elvállalása
