Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)

1910-04-02 / 14. szám

GAZDÁK LAPJA 14-ik szám 6-ik oldal ínelés esetén az istállótrágyázást nem tűri, mert nagyon buján lombosodik ugyan, de nem köt, ellenben gazdag foszfor- és kálitrágyázással gazdag magtermést is ad. Sz. G. A kotlás megakadályozása. Gazdasszo­nyáinknak igen nagy bosszúságot okoz, hogy tyúkjai egyre-másra elkotlanak olyan­kor, mikor már elmúlt az id-je a csirke­költésnek, a tojás ára meg épen ennél a a körülménynél fogva felszökött. Segíthe­tünk azonban egyszerűen a bajon. A fe­lesleges kollókat reggel, mikor megetetjük, b'eléállitjuk egy cseberbe, amelynek fene­kén két-három ujjnyi magas hideg viz van s letakarjuk őket a tyúkólba, hogy kipi­henjék magokat. Ha ezt a kúrát három napon keresztül ismételjük, akkor a koilást abbahagyják. E. G. Hasznos tudnivalók. Fák Ültetésénél különösen gond for­dítandó arra, hogy a gyökerek elejétől fogva a legtermékenyebb földrétegbe hatolhassanak; ezt elérjük azáltal, ha a vermet, melybe a fát ültetni akarjuk, jó­val ültetés előtt kiássuk, hogy a levegő a talajra hatolhasson; azonkívül elég, ha 70—80 cm. mélyre, de lehetőleg 2 m. szélesre ássuk, hogy a gyökerek a laza talajban könnyen terjedhessenek. Egerek elűzése Oleander levéllel. Az oleander leveleinek a szagát az egerek nem tudják tűrni s igy az oleander levelé nek ezen tulajdonságát arra lehet fel­használni, hogy magtárak, raktárok és egyéb helyiségekből az egereket elűzzük. A zöld leveleket megszáritjuk, porrá tör­jük és homokkal keverve az illető helyen elszórjuk. A levelek ezen tulajdonsága abban leli magyarázatát, hogy az olean­der levelei méregtartalmuak s ez a méreg nemcsak öl, de kiállhatatlan és szinte mérgező bűzt terjeszt. A meleg viz befolyása a növényekre. Számos tapasztalat igazolja azt az állítást, hogy a langyos viz a növények fejlődésére fölöttébb előnyös. Ennek két oka van: először, mert a hideg a gyökér tevékeny­ségét csökkenti s igy a földfölötti részek fejlődését is gátolja; másodszor, mert a meleg a gyökér tevékenységét fokozza s igy előmozdítja az ágak, a levelek stb. fejlődését. Ez okból az öntözésre, a mennyire lehet, csak meleg vizet használjunk s a kertészek majdnem forró vízzel való öntö­zéssel csodákat művelnek. Ha a virág­cserépben kellemetlen szagot érzünk és a növény beteges kinézésű, lazítsuk meg a talajt, mig az nedves, figyelve, hogy a hajszálgyökereket meg ne sértsük, hagy­juk elegendőképpen kiszáradni, hogy a gyökerekhez levegő ne jusson s azután öntözzök meg 30—36 R° meleg vizzel és megfogunk győződni, hogy a gyökerek ezt a hőfokot jól kibírják, mig a kárté­kony férgek elüzetnek általa. Ha a föld megszáradt, a meleg vizzel még egyszer- kétszer megöntözzük s a növény csakha­mar buja fejlődésnek indul. A meleg vizzel való rendszeres öntözés a talaj melegségét pótolja és fokozza a növeke­dést. A datura, heliltrop, jantanusok bámulatos gyorsan fognak fejlődni és virágozni, ha őket kiültetvén a szabadba, meleg vizzel rendszeresen öntözzük. A leveles növényeket is csak meleg vizzel kellene öntözni a szabadban is. A meleg vizzel való öntözés a gyümölcs kifejlődé­sét is előmozdítja, sőt a cseresznye, ribiszke, szőlő érését is nagyban előmozdítja. HÍREK. ■ ^ ti <S1 Lapunk mai száma nyomda változ­tatás folytán, külsejében némi változáson ment át. Reméljük, a változás lapunknak előnyére válik s olvasóink azt méltányolni fogják. Az előfizetési dijak beküldése céljából múlt számunkhoz posta-utalvnnyla- pokat mellékeltünk. Kérjük u/on tisztelt olvasóinkat, kik még előfizetési dijaikat a folyó évre nem küldték be, hogy ezen utal­ványokat felhasználva, az előfizetési pénze­ket annál is inkább mielőbb a kiadóhivatal­hoz juttatni szíveskedjenek, hogy a pár napra elhalasztott sorsolásban résztvehesse- nek. A kisorsolandó 50 füzet, gazdasági mű oly szép kis könyvtárt képez, hogy annak jogáról kár lenne lemondani; a sorsolást pe­dig a héten megszándékozunk tartani, hogy jövő lapszámunkban közölhessük unnak n-ed- ■ményét. A kisorsolandó könyvek címjegy­zékét múlt számunkban közöltük. Szőke Barna szatmármegyei föld­birtokos, a Szatmármegyei Gazdasági Egye­sület aleluöke, f. hó 22-én meghalt. Kaszálóverseny. A magyaróvári guzdász ifjúság az 1910. évfolyamán kaszá- lóversenyt rendez, melyre meghívja a társ­akadémiák fiatalságát is. A verseny célja : megkedvelteim és megismeitetni az intelli­gens gazdákkal is a nehéz munkát, miáltal megtanulják a résztvevők nemcsak magát a munkát de annak megbecsülését is. Kívá­natos volna, hogy a versenyre a többi aka­démiáktól is minél számosabban jelentkez­zenek. Érdeklődőknek szivesen ad felvilágo­sítást Németh Béla gazd. egyleti jegyző Magyaróváron. Gazdasági értekezlet Kolozs­váron. Az Erdélyi Gazdasági egylet Kolozs- megyei szakosztályának intéző-bizottsága már­cius hó 21-én tartotta meg tavaszi értekez­letét Kolozsváron, a megyeház termében, a hol a folyó kisebb ügyek elintézése után letárgyalták a szakosztálynak 1910. évi működési tervét 9 ezzel kapcsolatban költ­ségvetést. Tudomásul vették a téli 41-helyen ■ tartott gazdasági előadásokat, ugyancsak bevégződtek a megye 8 községében rendezett háziipari tanfolyamok is és hogy oktató határjárások tartását, azonkívül 3—4 köz­ségben gazdasági házlűznézést rendeznek, a inikor is a pályázó kisgazdák legjobbjai, között, a hatóság s a gazdakör jelenlétéban buzdításul gazdasági gép jutalmakat osztanak ki. Tervbe vétetett, hogy a megye 2 helyén kisgazdáknak gépbemutatót, illetve eke- versenyeket rendeznek. Az otthonmentés Boszniában. A hoszniu mozlimek körében mozgalom indult meg acélból, hogy az összeülendő tartomány- gyűlésen az -ig írkérdés tárgyalása folyamán, a törvény két fontos részletkérdése is szabályoz- tassék. Nevezetesen először mondassák ki az, hogy az eddig megváltott birtokok hátralékos adósagai szintén országos pénzen konvertál­ta ssanak, másodszor pedig az, hogy úgy a kmettbirtokoknak, mint a szabad paraszt birto.- kokuak bizonyos minimális része sem megter­helhető, sem zálogba adható ne legyen, inás- szóvul, hogy az otthonmentesités Boszniába!) is keresztül vitessék. A méhészet kerületeinek uj be­osztása. Serényi Béla gróf főldmivelésügyi miniszter a méhészeti szaktanítók kerületei­nek eddig érvényben volt beosztását a szol­gálat érdekében megváltoztatta s az eddigi nyolc kerület helyett az ország területét kilenc méhészeti kerületre osztotta be. A méhészeti kerületek székhelyei: Rákoscsaba, Pápa, Pozsony, Eger, Sárospatak, Arad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Temesvár. A rákoscsubai szaktanító látja el Győr, Komá­rom, Esztergom, Fejér, Pest, Tolna, a pápai szaktanító Moson, Sopron, Vas, Zala, Vesz­prém, Somogy és Baranya, a pozsonyi szak­tanító Árva, Trencsén, Turóc, Liptó, Zólyom, Burs és Pozsony, az egri szaktanító Gömör, Kishont, Nógrád, Hont, Heves, Borsod, J.-N.-K. Szolnok és Csongrád, a sárospataki szaktanító Szepes, Sáros, Abaujtorna, Zemp­lén, Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros, az aradi szaktanító Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Békés, Arad és Gsauád, a kolozsvári szaktanító Szilágy, Szolnokdoboka, Kolozs, Tordauranyos, Alsófehér, Hunyad, Szeben és Fognras, a marosvásárhelyi szaktanító Besz- tercenaszód, Maro9torda, Kisküküllő, Nagy- . küküllő, Udvarhely, Csik, Háromszék és Brassó, a temesvári szaktanító Bács, Toron­tói, Teme8 és Ki assószörény vármegyét látja el. Tenyészállatkiállitás és vásár. A Temesvármegyei Gazdasági Egyesület, Csiky Gyula állattenyésztési szakosztályi elnök vezetésével most rendezte VI. tenyész­bika- és III. tenyészszarvasmarhavásárját. A felhajtás úgy anyagra, mint számra nézve kielégítő volt. Mintegy 100 darab bikát és 150 darab szarvasmarhát hajtottak fel. A községek részére 36 bikát vásároltak 21.000 korona értékben. A bikák átlag ára 500—600 korona közt váltakozott. Erdőégés. Szinérváraljai tudósí­tónk közlése szerint, a napokban a Kárány féle erdőben nagy tűz pusztított. A nagy ki­terjedésű erdőség veszedelemben forgott, segédeszközökkel s 70 kirendelt munkás­sal sikerült gátat vetni a romboló elena- nek, lokalizálták a tűzet s az erdő égés to­vább nem terjedhetett. A kár igy is nagy,

Next

/
Oldalképek
Tartalom