Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)
1910-04-02 / 14. szám
14 ik szám GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal trágyázás iránt nagyon hálás és ezt nemcsak nagyobb termésekkel hálálja meg, hanem minősége (sőt égőképessége) is javul. Ez nemcsak annak a jele, hogy talajaink oldékony foszforban igen szegények, hanem hogy a dohány a foszfort igen nehezén képes felvenni és hogy e tekintetben még az istállótrágya foszforkészlete sem felel meg igényeinek. A foszfortrágya és pedig feltétlenül a szuperfoszfát, hazai tapasztalataink szerint igen jó dohánytrágya. mellyel 200—4oo kg. terméstöbblet érthető el és pedig kát. holdanként 159—200 kg. 18 százalékos szuperfoszfáttal, melyet legkésőbb a vetöszántás előtt kell kiszórni, sőt szárazabb vidékeken jobb még korábban elhinteni. A trágyázás költsége kát. holdanként i4—19 korona, ezzel szemben az elérhető dohányterméstöbblet értéke 80—160 korona; a dohányt nyomban követő búza feltétlenül szintén hasznát veszi még a szuperfoszfátnak. A dohány műtrágyázásának röviden ismertetett két módja tehát könnyen és nagyobb költség nélkül vihető keresztül. Sokkal komplikáltabb azonban a kálitrágyázás kérdése. A dohány a kálinövények sorába tartozik, vagyis sok kálit vesz fel a talajból. Csakhogy ezt, különösen kötöttebb talajokon, bővebben találja és különben is sokkal könnyebben tudja felvenni, mint a foszforsavat. Ezért akárhány esetben kötöttebb talajokon és káliban (a foszfornál jóval) gazdagabb ístállótrágya alkalmazása mellett terméstöbbletet nem ad. Másrészt akárhány esetben csak a levél minőségét (égöké- képességét, finomságát, szebb színesedését) javítja. Az ilyen finomabb levélből több megy egy métermázsába, amit a gazda csak akkor szeret, ha egyúttal termésemelkedéssel jár együtt, amit utóvégre rossz néven venni nem lehet, mert hiszen ő és nem a dohánykertész viseli az egész rizikót. A káliban szegényebb homokon a kálitrágyázásnak már nagyobb a jelentősége, de nézetem szerint csakis foszfortrágyázással kombinálva. A nálunk forgalomban levő kálitrágyák kétfélék: klórmentesek és klórtar- talmuak. Előbbiekhez a kénsavas és kovasavas kálium (martellin), utóbbihoz a mérsékeltebb mennyiségű klórt tartalmazó 4o százalékos kálisó tartozik. A kénsavas és a kovasavas káliumok drágák (100 kg. 32, illetve 36 korona), a 4o százalékos kálisó olcsó, 100 kg.-ja i3 korona. A klórmentes kálitrágyák a dohány minőségét nem rontják, épen klórhiányuknál fogva; a klór a dohány égöképessé- gét és minőségét csökkenti. A tisztított kálitrágyák tehát minden aggály nélkül adhatók a dohány alá ugyanabban az időben, amikor a szuperfoszfát. Alkalmazásuk akárhány esetben — drága voltuk dacára — jövedelmező, akárhányszor azonban nem; ezt csak a gazdaságban végzett kísérletek dönthetik el. A tisztított kálitrágyák kísérleti eredményei közül egynéhányat felsorolok. 1. A m. kir. dohánytermesztési kísérleti állomás televényes homoktalajain a trágyázatlan szamosháti dohány (kedvező évben) 1226 kg.-ot, a 100 kg. kénsavas káliummal trágyázott 1345 kg.-ot adott kát. holdanként; a terméstöbblet 11 g kg., a műtrágyázás költsége 32 korona. A trágyázatlan szamosháti dohány (kedvezőtlenebb évben) 832 kg.-ot; 150 kg. 18 százalékos szuperfoszfáttal és 100 kg. kénsavas káliummal trágyázva 1197 kg.-ot; 100 kg. kénuavas káliummal g34 kg.-ot adott kát. holdanként. A kálifoszfátos dohány 365 kg.-mai, a csak kénsavas káliummal trágyázott 102 kg.-mal adott többet; a trágyázás költsége előbbinél 46 korona, utóbbinál 32 korona. Sokkal jobb eredményeket nyertünk a kovasavas káliummal (martellinnel), mely tagadhatatlanul egyike a legkitűnőbb dohány trágyáknak. A trágyázatlan szamosháti dohány 999 kg.-ot ; a 200 kg. martellinnel trágyázott 1036 kg.-ot; a martellines és 80 kg. magas százalékú (A 19 százalékos szuperfoszfát épp oly jól használható, mint a magas százalékú és sokkal olcsóbb.) szuperfoszfátot kapott 1198 kg.-ot adott kát. holdanként. A különbség tehát a termés mennyiségben nem nagy. de a beváltási árban mégis tetemes volt, mert a kiváló minőség alapján a beváltási többlet a martellines dohánynál 145 korona 90 fillért, a martellin- és foszfortrágyázásnál 249 korona 70 fillért tett ki kát. holdanként. A trágyázás költsége előbbinél 74 korona, utóbbinál 97 korona. 2. Televényes agyagtalajon Békéscsabán. A trágyázatlan szegedi rózsadohány 862 kg.-ot, a martellines 1008 kg.-ot, a martellin-szuperfoszfátos 1188 kg.-ot adott kát. holdanként; terméstöbblet előbbinél t46 kg., utóbbinál 326 kg. Hogy a minőséget mennyire javította, kitűnik abból is, mig a trágyázatlan dohány 4 másodpercig, addig a martellines dohányok 12 —14 másodpercig égtek. 3. A temesmegyei szépfalusi gazdaságban : a trágyázatlan dohány termése 949 kg., beváltási ár 421 K, 200 kg. marielinnel termése 1333 kg., beváltási ár 54o K, martelines és szuperfoszfátos termése 1890 kg., beváltási ár 835 K. Dacára ezen kedvező eredményeknek, a kovasavaskálium (martellin) még sem terjedt el, mert igen drága, hatásában az időjárás szerint megbízhatatlan s végül a beváltásnál sem méliányoltatatott jobb minősége mindenkor annyira, hogy a költségek mindig megtérültek volna. A 4o százalékos kálisó olcsó és igy igen jó dohánytrágya lenne, ha klórtartalma miatt (mely különben nem tulnagy) a levelek minőségi csökkenésétől félnünk nem kellene. Én — televényes homoktalajon — a 40 százalékos kálisót a dohánynál már igen jó eredménnyel használtam, ha az időjárás esős volt, mint pl. 1906-ban, mert a klórt a talaj nem köti meg és igy a gyakori esőzés utján a vizzel együtt mélyen leszivárog a talajba. Ilyenkor nemcsak a termést emelte, hanem a minőséget is javította. Ha az időjárás ellenben szárazabb volt, mint pl. 1907-ben, akkor a minőségét és az égőképességét határozottan rontotta. Közvetlenül a dohány ültetése előtt, illetve tavasszal ép azért nem adható, mert sohasem tudhatjuk előre, milyen lesz az időjárás. Ha azonban olyan időben visszük ki a 46 százalékos kálisót a földre, hogy klór- tartalmának kimosatását — a dohány ültetésének idejéig — kellően biztosíthatjuk, akkor a homokosabb földeken a dohány alá is jól alkalmazható trágya lesz. Ezek figyelembevételével a 4o százalékos kálitrágyát vagy már ősszel kell — az őszi szántás után — kiszórni, hogy a téli csapadék klórtartalmát kimoshassa, vagy ami még helyesebb, már a dohány előveteménye alá kell adni; előbbi esetben 100 — 150 kg., utóbbi esetben 150 — 200 kg. adható holdanként. Ezzel az olcsó kálitrágyázás kérdése is megoldatnék a dohánynál; hogy mennyiben fog beválni, azt a kísérletek lesznek hivatva eldönteni. Kérdés. A szöszösbiikköny termelésével óhajtanék kísérletet tenni. Silányabb homok területre ajánlható-é? |yj_ ß A kotlást miként lehet megakadályozni, hogy tyúkjaink tovább tojjanak ? Gazdasszony. Felelet. A szöszösbiikköny termesztéséről. Egy Jordány nevű német gazdáé az érdem, hogy a szöszösbükkönynyel, meg a homoki borsóval, melyek nálunk is mint gyomok fordultak elő, termelési kísérleteket végzett s ezzel azokat a kultúrnövények sorába emelte. Ezzel a kísérletezéssel a homokvidéki gazdaságok helyzete lényegesen megjavult, mert e növényekben, különösen pedig a szöszösbükkönyben olyan takarmánynövényre tettek szert, amelyek a silányabb homokokon is megtalálják életfeltételeiket s csak kissé kedvezőbb talaj- viszonyok között is rendkívül bő terméseket szolgáltatnak. A szöszösbükköny hihetetlenül igénytelen ; a legsoványabb homokon is megterem, csak a talaj legyen mészdús, állja a hideget, a szárazszágot s kitűnő, nagyon korai zöldtakarmányt szolgáltat. Magtermése azonban csekély, ezért magja nagyon, drága, szénává szárítása pedig nehézkes azért csak mint zöld-, avagy mint besa vanyitott takarmány jöhet számításba Igen nagy előnye azonban, hogy vethető őszszel, tavaszszal, avagy akár nyáron is s hogy a tavaszi vetésből származó mag nagyon jól tűri az őszi vetést is. Magtér-
