Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)
1910-04-30 / 18. szám
6-ik oldal GAZDÁK LAPJA 18-ik szám Szerdahelyi Ágoston, Szatmárvármegye gentry osztályának egyik kiváló tagja, múlt heti tragikus balesetének következtében meghalt. Szerdahelyi Ágoston 72 éves volt. Az elhunyt közismert és köztiszteletben álló tagja volt a gazda társadalomnak. Kora dacára is agilis volt minden társadalmi téren. Fehér hajfürtéivel és viruló egészségről tanúskodó arcával, nemes, jó szivével, előkelő úri modorával valóságos nimbuszt teremtett maga mellett. Mint gazdag földesur, mint valódi magyar gentry, ha a helyzet úgy kívánta, mindig első volt a jótékonyság terén. Halála igaz részvéteit keltett. Szerdahelyi Ágostonban egy igazi magyar, gavallér gentry veszett el. Malmok üzemredukciója tárgyában a fővárosi malomegyesületben folyt tanácskozások nem vezetlek eredményre. Miután az üzem redukciót illetőleg egyezmény nem igen fog létrejönni, a malmok egyrésze valószínűleg májusban két, vagy három héten át szünetelni fog, mig a másik része a redukált ,üzemet tartja fenn. A m. kir. áll. rovartani állomás uj hivatalos helyisége. — Am. kir. állami Rovartani Állomás f. évi április hó 12-én behurcolkodott az uj hivatalos helyiségébe, amely Budapesten II. kerületben (Budán) az Intézet-utcában 1. szám alatt van. Ezt az érdekelt gazdaközönség érdekében azért közöljük, hogy a fenti határnapon túl a a Rovartani Állomáshoz intézet leveleiket és küldeményeiket az uj címzéssel küldjék, mert egyébként ügyük elintézése késedelmet fog szenvedni. Magyarország sörtermelése. A magyar korona országainak sörtermeléséről összeállított utolsó kimutatásából közöljük a következő adatokat : A február hónapban megadózásra bejelentettek 230.955 hektoliter különböző cukormérő fokkal biró sörlevet, 12.409 hektóliterrel többet, mint az elmúlt év február hónapjában. A bejelentett mennyiség után tesz a söradó 988.469 koronát, a söradópótlék 2,142.954 koronát. A szeptember-februári időszak alatt megadózásra bejelentettek 955.284 hektoliter különböző cukormérő fokkal biró sörlét, i4t.688 hektoliterrel többet, mint az előző termelő év hasonló időszakában, ami a sörgyártás emelkedését bizonyítja. A szeptember-február hónapokban bejelentett mennyiség után tesz a söradó 4.029.632 koronát, a söradópótlék 9.030.212 koronát. A Sopronmegyei Tejszövetkezetek Szövetsége a kötelékébe tartozó mindazon tejszövetkezet részére, mely a vajversenyeken szép eredményt ért el és a hol yorkshirei sertéstenyésztésnek föltétele megvan, tisztavérü yorkshire sertéseket osztott ki. e Nemzetközi nagy lóvásár Érsek- ujvárott. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület által a folyó évben rendezendő XXVIII-ik nemzetközi nagy lóvásár Érsekújváron, (Budapest és Bécstől gyorsvonaton 2—3 órányi távolság) eltérőleg az eddigi szokástól nem május első vasárnapján, hanem csütörtökjén és az utána következő pénteken, vagyis május hó 5-én és 6-án fog megtartatni. Ezen lóvásár Magyarországon a legjelentékenyebb és a legkeresettebb, melyet tenyésztők és kereskedők egyaránt felkeresnek. Főként a külföldi lókereskedők szokták az érsekujvári lóvásárt felkeresni. A múlt évben is körülbelül 1000 drb különféle használatra való ló adatott el. Lakások és istállók az érsekujvári polgár- mesteri hivatalnál rendelhetők. Elfagyott a gyümölcs. Abaujszán- tóban szerdára virradó éjjel dermesztő hideg lett. Mint lapunknak onnan táviratozzék, a fagy elpusztította a dúsnak Ígérkező gyümölcstermést. Különösen nagy a kár a kajszinbarackban, a mi a lakosságra nézve érzékeny veszteség. Megveszett szarvasmarhák. Érendréden, a Kandel-féle bérgazdaságban két szarvasmarha megveszett. A járási állatorvos megállapítván a veszedelmes kórt, a jószágokat elpusztittatta, a velük foglalkozó 7 bérest pedig felszállittatta a budapesti Pasteur-intézetbe. Kenyérgyár van alakulóban Szat- máron. A részvénytőke már nagyobbrészt fedezve van s a gyár működését rövid időn belül megkezdi. A „Kenyérgyár r. t.“ május 5-én tartja alakuló gyűlését a Szaru és Csont-áru gyár helyiségében. Mit Írnak az újságok? Székely Ferenc kijelentette, hogy ő az általános egyenlő és titkos választójognak hive és azt tartja, hogy ez a választási reform a Magyarállam megerősítésére vezet. Zichy gróf egy véleményen van vele. Tisza István gróf azonban a választójogot magát is veszedelemnek tartja. Héderváry azt a kijelentést tette, hogy az általános és egyenlő választójog alapján áll. Az igazságügyi miniszter egyenlő általános és titkos választási jog mellett való állásfoglalása élére állította a dolgot. Khuen bécsből hazatérve kijelentette Tiszának, hogy működését ott nem jó szemmel nézik. Khuen elvesztette a bécsi hatalmak bizalmát, amiért Tiszának engedett. Most Lukács és Zichy versengenek egymással. Azalatt az idő alatt, mi még a király ide érkezéséig eltelik, sürjen lesznek miniszteri tanácskozások. Az országgyűlést is össze kell hívni és valószínű, hogy mielőtt még leérkeznék a király, Khuen Bécsbe utazik, hogy elhozza az összehívó királyi kéziratot. A képviselő választás junius 2-án kezdődik. A választásokat a főváros kerületei nyitják meg. Angolországban levő Iyugted kőszénbánya legmélyebb tárnájába beszorult ötezer munkás, mert a villamos vezeték leszakadt és két hatalmas vasúti vaggon szinültig megrakodva szénnel felborult és elzárta a száda torkolatát. Mivel a villamos vezeték elromlott az egész telepen, vészjelt nem tudták adni, s csak két nap múlva vették észre a bajt, mikor a felváltás ideje elkövetkezett. Ekkor is a szomszédos tárna falának átvágásával nyitottak utat a bentrekedt bányászoknak. Budapesten rájöttek, hogy a sacharint cukor pótlékként nagy mennyiségben hozzák forgalomba, amivel a cukor adó révén a kincstárnak nagy károkat okoznak. Nagy szabású vizsgálat folyik. Irodalom. ~j>H< ■ Az igásló tenyésztése. Irta: Kiss Mihály. A „Köztelek Olcsó Könyvtáráénak kiadásában most jelent meg „Az igásló tenyésztése“ cimü füzet, mely rövid, népies előadásban tartalmazza az igásló tenyésztése és fölnevelésénél felmerülő összes tudnivalókat. E könyvben a szerző — ki különben a „Köztelek“ lótenyésztési szakrovatának vezetője és e téren országszerte elismert szaktekintély, — lehetőleg mellőzve minden elméleti fejtegetést, ad tisztán gyakorlati tanácsokat a lótenyésztés és fölnevelésről. A könyv három főrészre oszlik: az I-sŐ részben a lóvásárlásnál és tenyésztésre, besorozásnál szükséges lóismeretet adja elő a ló testalkatának, munkaképességének, korának és ismertető jeleinek elbírálásáról. A „Lótenyésztés“ cimü Il-ik részben általánosságban ismerteti a hazánkban tenyésztett különböző használati jellegű lovakat, az azokra alkalmas tenyészmének beszerzési forrásait, a lótenyésztés sikerét, befolyásoló tényezőket, az átöröklő hibákat s a legfontosabb tenyésztési elveket. A III-ik fejezetben az igásló tenyésztésének gyakorlati tudnivalóit Írja le a tenyész- irány megállapítása, a tenyészanyag kiválasztása, a fedeztetés, vemhesség, ellés, csikóelválasztás, fölnevelés, gondozás és igába betanításról, a csikóbetegségekről és a törzskönyvelésről. A könyv tehát rövid, de biztos felvilágosítást nyújt az igáslótenyésztés körében felmerülő összes tudnivalókról és pedig oly világos és gyakorlatias előadásban, bogy azt minden kisgazda könnyen megértheti, ismeretbeli igényeit teljesen kielégíti, #de jó hasznát veheti annak a nagytenyésztő is, mert benne rövid kivonatban Összegezve inkább feltalálja az összes gyakorlati tudnivalókat, mint a nagyszabású és tudományos jellegű lótenyésztési szakmüvekben. A csinos kiállítású és 43 tiszta rajzu ábrával illusztrált 100 oldalra terjedő kettős füzet ára 1 korona. Megrendelhető a „Pátria“ r.-t. szakkönyvkereskedésében Budapest, IX. kér. Ullöi-ut 25, sz.
