Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)

1910-04-23 / 17. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA 17-ik szám gáló szervezeteket: a hitelszövetkezete­ket valaha ily humanisztikus, illetve, közcélok szolgálatába fogják állítani ? Még kimagaslóbb tárgya volt ennek a kongresszusnak a gróf Károlyi Sándor­ról elnevezett, a hitelszövetkezetek által gyűjtött alap első évi ösztönző dijainak, illetve segélyeinek kiosztása. Nem ke­vesebb, mint 17 szövetkezeti alkalma­zott, illetve azok segélyre szoruló öz­vegye kapott ezúttal az alap jövedel­méből kisebb-nagyobb segítséget és 37 főiskolai, illetve középiskolai tanuló 240—360 koronáig terjedő ösztöndijat. Mit bizonyít mindez mást, minthogy a szövetkezetek a gazdasági célok mellett ráérnek munkálkodni a kulturális és emberbaráti célok érdekében is, de nemcsak ráérnek, hanem ezen célok elősegítésére anyagi áldozatot is haj­landók hozni. A hitelszövetkezeti kongresszust az Országos Központi Hitelszövetkezet ren­des évi közgyűlése követte. A kisem­berek ezen legnagyobb altruisztikus pénzintézete imponáló számbeli adatok­kal számolt be a közgyűlésen múlt évi üzleti tevékenységéről. Közel 200 millió korona évi forgalma volt ennek az intézménynek az elmúlt évben. Szö­vetkezeteinek száma harmad félezer kö­rül jár, amelyek csaknem hatezer köz­ségre terjesztik ki áldásos tevékenysé­güket. Ez annyit jelent, hogy az or­szágnak immár hatezer községében TÁRCA. Éjjel. A Gazdák Lapjának irta : Medák Ilonka. Kellemes nyári éjszaka volt, amint el­indultunk kocsin, — már olyanon, amilyet falun kapni lehet. A hold teljes fényében ragyogott. Utunk gyönyörű helyeken vitt el. Itt egy- egy erdő részlet, majd magas hegyek mel­lett — melynek csúcsain kiálló sziklák le­omlással fenyegettek, — haladtunk tova. Mindannyian szótlanul ültünk, mintha meg- igézett, megbüvölt volna bennünket e lát- látvány. Majd keskeny ösvényen mentünk, hol egyik oldalt magas hegy terült el, másik oldalt, alant, félelmetesen hömpölygő folyó rohant tova. Egy félrelépés, egy kerék kizökkenés, és mindenestől a mély­ségbe zuhanunk. Hallgattam a viz csobo­gását, úgy tűnt nekem, mintha egyszer bús, majd pedig incselkedő vidám titokza­tos nótákat dalolna. Merengésemből va­kító fényesség rázott fel. Mintha a szelíd zöld erdőkkel borított hegycsúcs gyűlt honosodott meg a hitel üzlet terén az altruisztikus szellem, az erkölcs. Hatezer község lakói részesedhetnek már az olcsó hitel áldásaiban, hatezer község lakóinak van oly nevelő intézményük, amely megtanítja őket a józan takaré­kosságra. Alig tiz évi munka után ezt az eredményt fényesnek mondhatjuk. A szövetkezeti gyűlések közt azon­ban, mégis legnagyobb jelentőségű volt a Magyarországi Szövetkezetek Szövet­sége által összehívott első országos szövetkezeti kongresszus. Nem kevesebb, mint 500 különböző célú szövetkezet nevezett meg a nagygyűlésre képvise­lőt. Gróf Majláth József, a Szövetkezetek Szövetségének s a kongresszusnak is elnöke joggal állapíthatta tehát meg magas szárnyalásu megnyitó beszédé­ben, hogy a szövetkezeti élet terén hatalmas arányokban fejlődünk. A kongresszusnak különösen két igen je­lentős előadása volt, egyik a köztiszt­viselők, lelkészek és tanítók feladatait fejtegette, a szövetkezetek felvirágozta­tása körül. Be kell vinni már az isko­lákba a szövetkezeti ismereteket. Meg kell ezekre tanítani nemcsak a jövő társadalmi élet vezetőit, de az apróbb gyermekeket is. Szivükbe bele kell cse­pegtetni a közérdekű törekvések s a közös munka szeretetét. A kongresszus egy másik előadója arról beszélt, hogy az országban legnagyobb számban lévő hitelszövetkezetek mi mindent tehetnek volna kj, olyanná változtatta a mit sem ártó, csupán hőségtől származó villámlás. Mikor utunkat közvetlenül egyik ol­dalon hegy, másikon lapályon elterülő erdő szegélyezte, gyakran 3—4 kuvasz kisért bennünket éktelen dühös ugatással. Összébb húztam magam. Féltem. Magam sem tu­dom mitől. Talán a természet rémesen fen­séges szépsége, vagy más valami volt-e mi félelemmel töltötte el szivem.. . nem tudom. Nemsokára kiértünk a hegyek és er­dők közül. A fenséges viiék mind mesz- szebb maradt tőlünk. Most nem zárta el semmi a látóhatárt, csupái a sötétség ve­tett gátat a végtelen róna szemlélésében. Itt egy-egy csárda, amott valami tanya maradt mögöttünk. Jó darabig haladtunk így, egyszerre keleten az éj sötét leple sötétkék szint kezdett ölteni. Valami jóleső szürkeség áradt onnan a koromsötétség után. Az addig sötétségbe vísző tárgyak most kezdtek bontakozni, de Kiismerhetet­lenek voltak. A végtelen szürkeségben csu­pán mint sötéten kiváló poitok tűntek ki. Egyszerre alakot öltöttek, úgy kép­zeltem, hogy idegen világ fene»adjai azok, majd úgy láttam, hogy mennek, hogy mo­a fogyasztási szövetkezetek szaporítása érdekében. Szó esett a kongresszuson a szövetkezeti sajtó felkarolásáról is. Végeredményben pedig megállapíthat­juk, hogy az egész kongresszus annak az üdvös célnak a szolgálatában állott, amelyre minden szövetkezeti embernek törekednie kell. Nevezetesen, a külön­böző szövetkezeteknek s azok tagjainak szorosan egybekapcsolódó láncszemeket kell képezniük, mert csakis igy számít­hatunk arra, hogy züllő félben levő társadalmi életünk visszanyeri azt a rég óhajtott egységet, amely nélkül nagy alkotásokra teljesen képtelen. Hisszük, hogy a szövetkezetek segélyé­vel képes is lesz ezt visszaszerezni. Erdélyi G. A koránültetés előnye a dohánynál. Gyulay Károly. Soha nem hangsúlyozhatjuk eléggé azt, hogy a dohány kiültetésének lehetőleg korán kell megtörténni. A „Magyar Do- hányujság“ érdemes szerkesztője: Daróczi Vilmos számtalan szakcikkében maga is ismételten ráutal arra, amit a magyar dohánytermelő közönség számára — úgy­szólván — főszabályként kell odaállíta­nunk, hogy t. i. a dohányültetésnek hazánk- szerte a lehetőség szerint, minél korábbra eső időpontban kell megtörténni. Hazánk sajátságos kiimája, nevezetesen visszaeső zognak ... Pedig nem ... Mert amint a tün­döklő Vénusz vesztette fényét, amint a sö­tétkék ég viola, majd bíborrá változott, amint az ég leplét könnyű fátyolként tépte le a hajnal, a komor szürkeség oszlott és az ijesztő kép eltűnt. A rém vadak egy­szerre apró boglyácskákká és szelíd lege­lésző ménessé változtak. A keleti ég pe­dig csodálni való volt. A bíbor arannyá változott lila, rózsaszín és kék csikókkal tarkázva. Majd egy-egy lángsugár tört elő a látóhatár mögül, mígnem lassú méltó­sággal felemelkedett a nap. Oh, hogy égett minden a reggeli pírban. Tehát a világosság legyőzte az éj sö­tétjét, — gondoltam. A tárgyak lassanként a távolban is felismerhetőkké lettek, han- gosodni kezdett a róna s az éjszakai ké­pek ábrándos varázsát, lassan felváltotta, a pusztai élet ébredő mozgalma. * * * S évek múltán is fogva tartja lelke- met e csudás hangulat, melynek élénkségé­ből nem von le kezdetleges járművünk kényelmetlensége s mintha csak a hangu­lat kiegészítéséhez tartoznék az, melyet hiába keres a száguldó express bársony ülésének kényelmes utasa. Rendkívül jutányosán, gyári áron alul eladók a következő teljesen használatlan —------------------------------------------—---------------------------------------------------------—---------------------gazdasági gépek, és pedig : 3 d arab bácskai ekefő, 1 darab 7-es és 2 darab 10-es nagyságú resicai acél «e, 2 darab 2-őa és 2 darab 3-as ekefő, 1 darab réti csuklós kéttagú borona; répa vágó járgányhajtásra; 1 darab baromfi keltető gép. Megtekinthetők Szatmáron, Verbőczy-utca 3. sz, alatt. Eladásokat eszközöl Poszvék Nándor gazdasági szakirodán Szatmár, Kazincy-utca 7. szám. --------- ■ ■ -

Next

/
Oldalképek
Tartalom