Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)
1910-04-23 / 17. szám
IX. évfolyam. Szatmár, 1910. április 23. 17-ik szám. GAZDAK LAPJA IV Szerkesztőség és kiadó- hivatal : Szatmár, Kazlnozy-utoa 7. zz. Telefon 14. zz. KOZ- ES MEZOGAZDASAGI HETILAP. GAZDAKÖRÖK, SZÖVETKEZETEK- ÉS KISBIRTOKOSOK GAZDASÁGI SZAKKÖZLÖNYE. Előfizetési ára : egész *' évre 10 kor. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. Szerkesztésért és kiadásért felelős : Poszvék Nándor. Kéziratok nem adatnak vissza. Lelkészek, tanítók és kisgazdák kívánatra évi 6 korona kedvezményes áron kapják. Gazdák szövetsége. Agrárellenes körökben gyakran hangoztatják, hogy Magyarországon a földbirtok és a földbirtokosok érdekei a többi, főleg az ipari és kereskedelmi érdekek rovására túltengő mértékben érvényesülnek, hogy közgazdasági életünkben a mezőgazdasági szempontok dominálnak a többiek felett. Ez állítások igazolására igen sok konkrét adatot is hoznak fel, — s nem vonhatjuk kétségbe, hogy a földbirtok és az azzal kapcsolatos körök érdekei és befolyása sok téren túlnyomó erővel állíttatnak előtérbe. Mind ezek a jelenségek azonban majdnem kizárólag a nagybirtokra vonatkoznak. A közép- és kisbirtokossal szemben jó lélekkel senki se emlegetheti érdekeik túltengő istápolását, — mert ha 1848. óta beszélhetünk nemzeti társadalmunk gyengüléséről, visz- szafejlődéséről, úgy ez első sorban közép- és kis kisbirtokosainkra vonatkozik. Ami törvény és kormányintézkedés a közeli évtizedekben hozatott, az, amennyiben agrárérdekeknek kedvezett, mindig csak a nagybirtok érdekeit tartotta szem előtt, de soha a közép- és kisbirtokosokét. E két osztálynak igaz képviselője, szószólója alig akadt, s ha igen, meghallgatásra nem talált se a törvényhozásban, se a kormánynál. Az utolsó évtized hozta meg a fordulatot: a kormáuysegélyek rendszeresítését, amely a visszamaradt gazdatársadalom előretörésének megkönnyítését, istápolását célozza. E segélyek első sorban anyagi támogatás nyújtásában, a modern, belterjes gazdálkodásra áttérés lehetővé tételében és a gazdasági szakismeretek terjesztésében állanak. Fél munka volna ez, és fél eredményt se szülne, ha a segélyakció itt megállana. Azért másik ága az akciónak: a gazdák társadalmi szervezése, tömörítése, közös érdekeik alapján közös intézményekben való egyesítése. Sajnos, a kormányakció eleddig csak a kisgazdák részére találta meg az egyesülés helyes alakját, a középbirtokos osztály még mindig önerejére van hagyatva, az állam támogató keze még nem ért el hozzá Annál sikeresebb az állami akció a kisgazdák érdekében alakított gazdakörök és szövetségek szervezése terén. A hegyvidéki miniszteri kirendeltségek mindent elkövetnek, hogy e nélkülözhetetlen szervezete a kisgazdáknak, egy községből se hiányozzék. — és ahol még a gazdák szövetkezése késik az kizárólag a vezetésre hivatott emberek indolenciájának tulajdonítható. A szövetkezésnek azonban nem szabad megállauia a megalakulásnál, a kirendeltségi segélyek átvételénél. Ne feledjük, hogy a gazdakör csak egy keret, amely egymagában eredményt nem jelent. Életet, tevékenységet, sikereket csak a eezetők és a tagok jóakarata, odaadó munkássága, egymás segítése vihet £ gazdakörbe. Mindenkinek az erő forrását kell abban látnia. Az adományok, segélyek értékkel csak úgy bírnak, aa azokat nemcsak közösen használuk fel, de a magunkéból is teszünk lozzá. Tudvdevő, hogy egy-két gazda a legjobb alarat mellett is keveset tehet, akár gazdaságának célszerű berendezéséről, akár termékeinek értékesítéséről van szó. Mind a két irányban rendkívüli erő rejlik a gazdakörökben, amelyek tagjaik összesége részére minden téren a legnagyobb előnyöket biztosíthatják. Ez erő még fokozható a gazdaköröknek kerületenként (vidék, megye stb.) való szövetségekbe egyesítésével, amint azt a háromszékmegyei gazdakörök tervezik. A cél oly világos és a megvalósítás oly kevés akadályba ütközik, hogy pusztán gazdaköreinken áll az eszme megvalósítása. Székely G. Á magyar szövetkezeti élet fejlődése. Ha elismerjük annak az igazságát, hogy a szövetkezeti eszme térhódítása egy-egy ország társadalmi, gazdasági és kulturális haladásának kétségbe nem vonható jele, úgy mindenkinek örömére szolgálhat az a három napig tartó gyűlés sorozat, amely százait vonzotta ismét a fővárosba a különböző célú szövetkezetek tagjainak, de főleg vezetőinek. Ezek a gyűlések a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége által összehívott első országos szövetkezeti kongresszus köré csoportosultak. A tanácskozások sorozata az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek nagygyűlésével kezdődött. Ennek a gyűlésnek két jelentős tárgya volt. Az egyik Szántó Menyhért min. osztálytanácsos felolvasása volt arról, hogy a falusi szövetkezetek mi mindent tehetnek a közegészségügy szolgálatában Maga ez a tárgy is jellemzi a szövetkezeti kongresszusokat, mert vájjon ki gondolt arra, hogy a falusi nép hitelügyének ellátására szolPoszvék Nánlor gazdasági szakirodája ■ SZATMÁR m Kazinczy-utca 7. — Telefon 14. sz Földbirtokok, házak adás-vétele; bérletek, előnyös biztostások közvetítése; jutányos kamatú jelzálogkölcsönök kieszközlése, konvertálások lebonyolítása; gépek és mindenféle gazdasági cikkek kelvező beszerzése és értékesítése; üzemtervek, gazdasági építkezések és műszaki ■tervek kidolgozása; becslések; szakkérdésekben felvilágisitás; egyeztető bizottságokban képviselet; bírósági szakértői tisztség elvállalása
