Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)
1910-04-16 / 16. szám
6-ik oidal GAZDÁK LAPJA 16 - i k szám van, hogy a búza, árpa és zab, mint ön- termékenyitö, soha ki nem fajzik, mert érzéketlen a széltől reá hordott másféle himpor iránt. Viszont a rozs és kukorica csak idegen himportól termékenyíti meg és igy menthetetlenül kifajzik, ha idegen fajtával érintkezik. Aki tehát félti rozsát vagy kukoricáját, az gondoskodjék arról, hogy vetése ne kerüljön idegen fajta rózsás kukuricatáblák szomszédjába. Uradalom úgy segíthet magán, hogy a birtok közepére teszi a rozsot és kukoricát és a szélekre a búzát. Kisgazdák, hogy a kifaj- zásnak elejét vegyék, inkább maguk adnak a szomszédnak cserébe jobbfajta vetőmagot, csakhogy a keresztezéstől meneküljenek. Árt-e vagy használ a rovaroknak a téli fagy? Sokan azon nézetben vannak, hogy a téli fagyok igen sok rovart (rovar lárvát) semmisítenek meg. Igen sok megfigyelés és feljegyzések ennek ellenkezőjét s azt tanúsítják, hogy a szabadban a fák kérge alatt vagy a megfagyott talajban a hidegnek kitett rovarálcáknak és báboknak a kemény hideg, legkevésbbé sem ártott. Ellenkezőleg az tapasztaltatott, hogyha télen erős hideg uralkodik, az a rovarokra nézve még hasznos is, mert mig egyfelől a talajt boritó jég és hóréteg elrejtette, védte őket, különösen a rovar evő madaraink elől; másfelől addig a nagy hideg, jég és hó takaró folytán, élelemhiány következtében sok rovarevő madarunk szokott elpusztulni s igy a rovarok a pusztítástól mentve vannak. Statisztikai adatok is igazolják, hogy tartós tél után, midőn nagy hidegek és havazások voltak, tavasszal sokkal több rovar szokott elöbujni, sőt a kártékony Lepi- doptera faj épen megszaporodva szokott jelentkezni s ugyanez észleltetett a mező- gazdaságra káros rovarokról is. HÍREK. Falusi nők művelődése. A himódi asszonyok szép példát mutattak arra, hogyan kell az időt hasznosan és kellemesen eltölteni. A tél folyamán minden vasárnap és ünnepnapon összejöttek az iskolába, hol Göttl Mariska tanítónő ismeretterjesztő előadásokat és szórakoztató felolvasásokat tartott nekik. Ha kell a jó papnak holtig tanulni, annál inkább szükséges a tanulás a jó gazda és jó gazdasszonynak. Óhajtandó volna, hogy az a Hunodon elvetett kis mag, terebélyes fává fejlődnék és amint a gazdakörök összegyűjtik a falu férfiúit, úgy minden faluban akadna egv-egy lelkes népbarát, ki felkarolná az asszonyok ügyét. Követésre ajánljuk a hi- modiak példáját. Az országos szövetkezeti kongresszus. Magyarország különböző célú szövetkezeteinek nagygyűlésére 500 szövetkezet jelentett be 800-nál több képviselőt, akiknek nagyrésze meg is jelent. Képviselőt küldött ezenkivül valamennyi szövetkezeti központ is. A nagygyűlést gróf Mailáth József nyitotta meg, mely után dr. Horváth János a kongresszus ügyrendjét ismertette. A kongresszus elnökévé gróf Mailáth Józsefet, társelnökökké dr. Darányi Ignácot, gróf Károlyi Mihályt, Seidl Ambrust és Bernáth Istvánt, választották meg. Az alakulás formalitásainak befejezése után gróf Mailáth József tartott megnyitó beszédet, dr. Kettler Jenő a külföldi szövetkezetek fejlődéséről tartott előadást. Országos ebkiállitás Budapesten. A Magyar Ebtenyésztők és Ebkedvelők Egyesülete május hó 14. és 15-én rendezi első nagy kiállítását a Tattersallban gróf Serényi Béla földmivelésiigyi és Hieronymi Károly v. b. t. r. m. kir. kereskedelemügyi miniszter védnöksége alatt. A reudezőbizott- ság élén Fónagy József alelnök és Cbyzer Kálmán igazgató főtitkárral Bárczy Elek, Cseh Ödön, Grafi Frigyes, ifj. Hölle Márton, lovag Kutserbach Róbert, Malonyay Tamás, Sajó Sándor és Virker János nagyban fáradoznak, hogy minél impozánsabban jelenjenek meg a magyar ebtenyésztők a kiállításon kiváló szép ebeikkel. Most folynak a nevezések s a számtalan bejelentés után ítélve igazán élvezetes látvány lesz a kiállítás. Állami támogatás mellett készül az egyesület a bécsi első nemzetközi vadászati kiállítás alkalmából rendezett ebkiállitásra is. Bemutatja az egyesület a komondorokat és pulikat az e célra épített panorámaszerü kutágassal ellátott tanyai udvaron, továbbá a birkanyáj terelését a pulik által. Nagyszámmal lesznek kiállítva hirneves agaraink, vizsláink, tacskóink, foxterrierjeink. Földi János miniszteri és kiállítási biztos mindent elkövet, hogy az egyesület minél impozán- sabbau jelenjék meg a nemzetközi vadászati kiállításon és bemutathassuk versenyképességünket a külföldnek is. Mindkét kiállításról bővebb felvilágosítást ad és nevezéseket elfogad Chyzer Kálmán igazgató főtitkár Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 14—16. Félemelet. Nemzetközi nagy lóvásár Érsekújvárod. A Nyitra megyei Gazdasági Egyesület által a folyó évben rendezendő XXVIII. nemzetközi lóvásár Érsekújváron (Budapest és Bécstől gyorsvonaton 2—3 órányi távolság) addigi szokástól eltérőleg május hó első csütörtök délutánján és az utána következő pénteken, vagyis május hó 5-én és május hó 6-án fog megtartatni. Ezen lóvásár Magyar- országon a legjelentékenyebb és a legkeresettebb, melyet a tenyésztők és kereskedők egyaránt fölkeresnek. Főként a külföldi lókereskedők szokták az érsekujvári lóvásárt felkeresni. A múlt évben is 1000 drb. különféle használatra való ló adatott el. — Lakások és istállók az érsekujvári polgár- mesteri hivatalnál rendelhetők. Tanköteles gyermekek szerződése mezei munkákra. Vasvármegye alispánja arról értesült, hogy a vármegye több vidékén a tanköteles gyermekeket távol vidékekre mezőgazdasági munkára szerződtetnek egyes munkavállalkozók. Ennek következtében a gyermekek iskoláztatása elmarad. Ez okból felhívta az alispán a főszolgabiró- kat s a községi elöljárókat, hogy a munkásszerződések megkötésekor legyenek figyelemmel arra, hogy tanköteles gyermekek a szerződött munkások közé fel ne vétessenek. Egyúttal figyelmeztessék a tnunkavállalko- zókat mindazokra a következményekre, melyekkel a tanköteles gyermekek az iskolalátogatásiéi való elvonása járhat. Szövetkezeti haladás Bilkén. A hegyvidéki kirendeltség Bilkén 20.000 K költséggel szövetkezeti házat építtet. Benne lesz elhelyezve a kosárfonó, kötő és szövö háziipaf, az áruraktár, szövetkezeti italmérő stb. Ugyancsak egy tej feldolgozó telep létesítése is tervbe van véve, amely hivatva volna, Beregszász és Nagyszőllős városok lakosságát tejtermékkel ellátni. A borkészletek kimutatása. A Magyar Szőlős gazdák Országos Egyesületének igazgatósága most küldötte szét több ezer címre azt a borjegyzéket, melyet nagy részben az egyesület tagjai, de részben nemtagok is bejelentettek. Miután a tavalyi szüret aránylag gyenge volt, mindössze csak negyedmillió hektoliterre rúg a M-Sz. O. E.-nél nyilvántartott készlet. A legtöbb bort ezúttal is a versec-fehértemplomi borokból jelentették be, hol Fehértemplom és Temes- kubin községek vezetnek. Utána jön meny- nyisóg tekintetében az alföldi borvidék majd a tokaji és a ruszt-sopron-pozsonyi borvidék. Jelentékeny borkészletet tart nyilván az egyesület az ÉrmeHékről, mig leggyengébben ismét az erdélyi borvidékek és a buda-sashegyi borok vannak képviselve. A kimutatást a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatósága (Budapest, IX., Üllői-ut 25.) megküldi mindenkinek, aki eziránt hozzáfordul és válaszbélyeget is mellékel. A baromfitenyésztés fellendítése. A földmivelésügyi miniszter rendeletet intézett a gazdasági felügyelőkhöz, amelyben elrendeli, hogy folyó évi juliu9 15—30-ika között terjesszék fel javaslataikat arra vonatkozólag, kogy kerületükben a degenerált baromfitenyészanyagot hol kellene nemes himbaromfiak cserekiosztásával megjavitani. Mivel pedig sokkal több a himburomfit óhajtók száma, mint amennyinek kérelme , kielégíthető lenne, utasítja a miniszter a gazdasági felügyelőket, hogy cserekiosztási javaslatukat minden egyes tételre nézve a helyi viszonyok ismerete alapján tegyék meg. Maga a baromfiak feljavításának módja marad a régi. VagyÍ9 a tenyésztők cserében a közönséges baromfiért nemes himbaromfit kapnak. Elvi határozata a miniszternek az, hogy egyesek kérelmei nem vehetők figyelembe, valamint az is, hogy járásonként lehetőleg csak egy község gazdái részesedjenek a nemes baromfi kiosztásának kedvezményében. Egyesek kérését a miniszter azért nem veheti figyelembe, mert a köztenyésztésben egy-egy udvarnak nemesbaromfitenyé- szete alig számit. A baromfianyag regenárá- lása csak akkor biztat sikkerrel, ha egész községek tenyésztői majdnem kivétel nélkül ráadják magukat a fajbaromfi tenyésztésére.
