Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)
1910-04-02 / 14. szám
1 4-ik szám GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal »■1T ■ -------— nyék é s a kiállításra küldendő tárgyak kedvezményes szállításának a kieszközléséről gondoskodunk. A kiállítók arra érdemes tárgyainak és műveinek a jutalmazására szépszámú dij, érem, oklevél és egyéb kitüntetés áll majd a bírálóbizottság rendelkezésére. JBáró Ambróxy Béla, Kovács Antal, a vándorgyűlés elnöke. orsz, méhtenyésztési felügyelő, h kiáll. biz. elnöke, T és az iroda vezetője. Mennyit jövedelmez egy kas méh ? Ezt a kérdést egész lakonikus kurtasággal, igen gyakran intézik hozzám nagyobbrészt olyan érdeklődők, akik mesés dolgokat hallottak vagy olvastak a méhészet jövedelmezőségéről és kedvet kaptak mennek a jövedelemnek a megszerzéséhez. A kérdésre persze nem lehet hasonló rövidséggel válaszolni, ép úgy nem, mintha valaki azt kérdezné, hogy mit jövedelmez egy gyümölcsfa, egy hold szőlő, vagy egy ügyvédi iroda? Egy egész sereg „ha“, meg „de“ tisztázandó, mielőtt e kérdésre csak hozzávetőleg is lehetne felelni. Valamint egy jobb fajta gyümölcsöt termő fa, ha helyesen kezelik, a főváros közelében vagy valamely előkelő fürdőhelyen akár tízszer annyit is jövedelmez, mint egy közönségesebb gyümölcsöt termő fa Liptókukutyinban, azonképen méhkas — Hát hogyne ismerném, hiszen mi festettük meg paprikáslével 1 Képzelheti a nyájas olvasó a lehan- goltságomat; bosszankodva akartam elhajítani a festett jószágot. De mégsem teszem, gondoltam, mert egy gonosz ötletem támadt, a mely a kedvemet valamennyire visszadta. Ela már én igy felsültem, legalább becsapok vele mást, becsapom tudós kollegámat, a természetrajz tanárát. Gondosan selyempapirba csomagolva vittem másnap a gimnáziumba az én madaramat -s kéjes érzettel előre is éreztem azt a jelenetet, hogy fog a hollegám megörülni e ritkaságnak s hogy fogok rácsapni, hogy ez a ritkaság hamisitott 1 Beavattam egy pár kollégámat is a titokba, hogy ■mentői több nevető legyen a részemen. Egyszer csak jön a természettudós. — Na, Emil, megint hoztam neked egy becses specialitást, a mit ezennel felajánlok a múzeumod számára. Érthető lázas kíváncsisággal várja, míg a becses ritkaság a burkolatból előkerül, kezébe fogja a madarat, megforgatja s aztán hidegvérrel igy szól: — Hát, barátom, ez egy festett veréb! Harsogó kacagás követte ezt a kijelentést a körülállók részéről, de ez a kacagás — nem neki szólott. és méhkas jövedelme között is nagy kü- lömbség van, aszerint, hogy milyen körülmények között és hol méhészkedik valaki: zord éghajlat alatt, sovány és rövid ideig tartó viránnyal rendelkező vidéken-e, vagy pedig enyhe helyen, ahol a méh tavasztól őszig mindig talál gyűjteni valót és ahol bizonyos időközökben például a repce, akác és hársfa, vagy tisztesfü nyitásakor a méh megszakadásig duslakod- hatik nektárral telt virágkelyhekben. Az sem mindegy, sőt igen nagy befolyással van a tisztajövedelem százalékának alakulására, hogy magunk kezeljük-e méhein- két, vagy mással kezeltetjük és hogy az, aki kezeli, mester-e vagy kontár. Mert az, aki okszerűen kezeli méheit és minden teendőt helyes időben végez, még szegényebb vidéken is fog tudni olyan ered: ményt felmutatni, a melyért érdemes méhészettel foglalkozni, mig a kontár, vagy az, aki mindent másnapra halaszt, még jó vidéken sem lesz képes mézes-bödöneít megtölteni. Elég példa van reá. Aztán a méhészetet is ép úgy meg kell tanulni,- mint minden más foglalkozást, ha nem is kell a megtanulásához intelligens embernek sok idő, de meg kell tanulni. Ezeknek az észrevételeknek előre- bocsájtása után most már hozzáfoghatunk egy kis számításhoz, hogy mennyit is jövedelmezhet egy kas méh annnak, akinek csak annyi méhe van, amennyit egy ember maga, vagy a nagy munkaidején kevés segítséggel elkezelhet. Egy ember, ha csak némi ügyességgel rendelkezik is, 5o törzset könnyen elkezelhet, még az esetben is, ha naponta csak néhány órát szentelhet méheinek. Sőt többet is kezelhet; ezt néhány konkrét példával bizonyítani fogom. Uray József csomaközi ref. lelkész még ezelőtt néhány évvel — 70 esztendős korában — száz törzsből álló méhesét egy maga kezelte minden segítség nélkül. Nem engedte, hogy valaki más hozzányúljon az ő kedves bogaraihoz. Dezsöfi Jinos tanyitványom Sóháton, szintén 100 törzs- zsel méhészkedik, pedig reggel 8-tól déli 12 óráig és délután 2-től este 6-ig irodában van elfoglalva, és e mellett még télinyári kertészetet űz, miként írja. És hogy urinőt is nevezzek ; Réinan Ferencné úrnő Kányon, egy öreg szolga segítségével 70 méhtörzset kezel, pedig nagy háztartása is sok munkát ad neki és miatta nem igen sok időt fordíthat méhei kezelésére. Azt hiszem netn szükséges több példát felhoznom. És most tegyünk egy kis számitást. Egy méhtörzsnek való lakás (méh- kaptár) ára beleértve a méhes építési költségeknek reá eső aránylagos részét, legfeljebb 16 koronára tehető, egy jó raj ára pedig 10 koronára, amihez még 4 korona különféle eszközökre és kellékekre számítandó, ami összesen 30 koronát tesz ki. Tehát 3o korona befektetés törzsen- kint, vagy miként a címben Írva van — kasonkint. Lássuk most már a termést és annak értékét. Közepes hordásu, vagyis olyan vidéken, ahol csak tavaszi és nyári hordás van, ahol a hársfák virágainak elherva- dás 1 u'án legfeljebb a mindennapi szükségletet fedezi a legelő, ott — összevetve 10 esztendőt, jó közepeset és rosszat —* termés átlagként évente törzsenkint 10 kg. pergetett mézet és minden harmadik' törzs után jó rajt lehet számítani. Egy 50 törzsből álló méhes, tehát évente 500 kg. mézet és 16—17 rajt fog adni. Ennyi az értékesíthető termés. Nézzük most már mit ér ez a termés. Ha valaki abban a kedvező helyzetben van, (és nem röstelli a munkái) hogy mézét kicsinyben, kiló*, félkilós üvegekbe töltve eladhatja és kilónként nem többet, mint 1 K 40 fillért kap, akkor csupán a mézéből 700 koronát fog árulni, és az 5o törzsbe fektetett 1500 koronája 465 percentet fog kamatozni, mi mellett még 16 —17 rajt is értékesíthet, vagy újabb — ingyen befektetésként — méhállomány^ szaporítására használhatja. Ha mézét nagyban, métermázsánkint adja el, go—96 koronát kaphat 100 kilónkint. (Ilyen árakat fizető vevőt én igen sok méhésznek szereztem a múlt évben szívességből.) így is, ha 93 korona közép árt veszünk, 31 percentet kamatoz 1500 korona és 16—17 rajt. Ez a számítás természetesen a körülményekhez és a méhész ügyességéhez képest módosul és a 46 és 3l percent felmehet a kétszeresére is, de nullára is sülyedhet, miként a haszon minden üzletnél a körülményekhez képest módosul. Módosul akkor is, ha valaki fizetett méhészt alkalmaz. Ilyen esetekben a jövedelem százaléka emelkedik, vagy apad, ahhoz képest, hogy milyen ügyességgel, szaktudással és buzgósággal dolgozik, illetve hány törzset képes és minő segítséggel fizetett emberünk ellátni és mit fizetünk neki. De ez már más lapra tartozik és más számitást igényel. Én csak azt kívántam itt kimutatni és arra a kérdésre felelni, hogy mennyit jövedelmez egy kas méh, azaz egy olyan méhes, amelyet egy ember maga tud kezelni. Egy ilyen méhest vevén tekintetbe, miden túlzás nélkül állíthatom és ez a fentebbi számokból is kitűnik, hogy nincsen a mezőgazdaságnak más olyan mellékága, mely jobban fizetne, mint a méhészet. Igen nagy akadálya a méhészet terjedésének az, hogy némelyek helyén nem levő túlbuzgóságból, vagy azért, hogy egy kis üzletet csinálhassanak, mesés jövedelmek kilátásba helyezésével olyan embereket is rávesznek a méhészkedésre, akik minden egyébre inkább valók, csak méhészetre nem s akik előtt csak az a temérdek kincs lebegett, melyhez, a méhészet utján jutni reméltek, és akik, mert csalódtak, sőt talán kárt is szenvedtek, mert olyasmihez fogtak, amit nem értettek, sem
