Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)
1910-04-16 / 16. szám
16-ik szám GAZDÁK LAPJA növényre nézve elvész. A chilisalétrom kiszórása után ezen a területen 8 napig nem szabad legeltetni, mert mérges. A vakondtúrások hátráltatják a kaszálást, azért elegyengeteudők, az üres foltok felkapálandók és mindkettő helye fűmaggal bevetendő, különben itt gyom verne tanyát. A bokrok és gyökérsarjak kiásandók és helyük szintén fűmaggal bevetendő. A gyomok állandóan irtandók. A Savanyu fűvek, zsurló, boglárka stb. a vizes talajt szeretik, itt tehát le kell vezetni a felesleges vizet. A kecskeszakáll és ebtej sovány legelőn terjednek el, ennek ellenszere tehát a trágyázás. A szúrós gyomok, u. m. acat, szerb tövis, bogáncs, iringó, ballangó stb. a jobb legelők üres toljain tanyáznak, ezeket virágzás előtt kell kaszálni, kiszúrni, kiásni vagy keztyüs kézzel kihúzni. A mesgyék, utárkok stb. idejekorán lekaszá- landók, mert innen is elterjedhet a gyom a legelőre, a szántókon az acatolás szorgalmasan végzendő, a gabonában a gyomfoltok lekaszálandók. Legjobban kiszorítja a gyomokat a sürü és erőteljes gyep. Megtiltandó az egyénenként való legeltetés, a liba és sertés kihajtása a szarvasmarha és lólegelőre, valamint a trágya kihordása vagy eltüzelése. Nem szabad az egész legelőn egyszerre legeltetni, hanem az több szakaszra osztandó s csak az egyiknek alapos legeltetése után szabad átmenni a másikra. Egy szakasz oly nagy legyen, hogy azon a marha legalább 14 napig megéljen, illetve, hogy minden szakasz legalább 3—4 hétig pihenjen, mert körülbelül julius hó elejéig ennyi időre van szükség, hogy a fű utánna nöjjön. Ezután erre a célra lek ? Már megint ordít belőled az a pénzre éhes szörnyeteg. Már megint fáj, hogy kiadtam egy párat a féltve őrzött aranyból. Megmondom hát, hogy meguntam ezt. Utálatossá tedted magadat előttem. Szívesebben állok szóba a báróm kutyájával mint veled. Az az undok pénzvágyad, lelketlen kapzsiságod gyötört egész életemen keresztül. Megkeresek minden esztendőben hatezer pengőt. Itt van a sok föld, itt a ház, a takarékban a hozományod. És irigyled tőlem, ha egy jó napot csinálok magamnak. Én nem akarok megpenészedni az aranyak mellett. Az asszony leugrott az ágyról. Ott állt összeaszva s meggörnyedve. Olyan volt az ura mellett mintha anyja lenne. Kinyitotta a száját, de nem jutott szóhoz. — Hallgass. Hogy nézel ki. Ráncos, összeaszott, kiszikkadt vagy. Undorító. Megöregitett a pénzsóvárgásod, a sok epe. Ahelyett, hogy élni akartál volna a pénzeddel eltemedted, megölted magadat vele. Ha elmentem a városba, ha egy nyakkendőt vettem elájultál. Ha azt hozták hírül, hogy más asszony karjaiban dédemár 5—7 hét szükséges, ettől fogva tehát nagyobb szakaszokat kell kijelölni. Ha az egyik szakaszon befejeztük a legelteiést, az ezen maradt állati ürüléket szét kell boronálni vagy elteregetni, a delelletést vagy éj,eli fektetést nem sza- bad állandóan egy helyen eszközölni, hanem legalább minden héten tovább kell haladni s az itt nagyobb mértékben összegyűlő trágya összeszedendő, földdel rétegezve kupacba rakandó és őszszel a legelő soványabb részein elteregetendő. A legelő minden őszszel megboroná- landó, hogy a megmaradt állati ürülék szétszórassék. A legeltetés után visszamaradó megkeményedett füvek és kórós gyomok lekaszálandók. A régi trágya helyén növő buja foltok lekaszálandók, mert az itt növő füvet a marha nem eszi, de a megfonnyadtat és az utánnöttet már fogyasztja. Ha az állatok egymás után legelnek, előre bocsátandók az 1 és félévesnél fiatalabbak, mert a füvek hegye táplálóbb, az alsó fás részt az idősebb állatok köny- nyebben megemészthetik. A szarvasmarhák Jóval vegyesen legeltethetők, sőt kell is, hogy minden legelőterületen a ló is megforduljon, de ilyen vegyes legeltetésnél a ló legfeljebb a falka egy ötödrészét tegye ki. Sertéseknek mindig külön legelőterület jelölendő ki. Nedves időben csak a legelő szárazabb részein szabad legeltetni, tartósan esős időjárásnál a legeltetés néhány napra egészen beszüntetendő, különben a marha összetapossa s igy több évre tönkre teszi a legelőt. Hatásában olyan ez, mint a tul- nedves talajon végzett szántás. Őszszel a legeltetés még idejében abbanhagyandó, mert e késő őszig, esetlegve láttak, zokogtál, újra ájuldoztál. De nem engem, nem a szerelmemet sirattad, féltetted, hanem a pénzt. Az fájt, az bántott, te hitvány, hogy pénzt adok ki. Mit adott neked a pénz, amit annyira féltesz. Gyűlöletet, bánatot, keserűséget. Örömet soha, mert hiába volt akármennyi a hideg rázott, ha egyet elköltöttél belőle. Én nem akarom ezt. Én élni akarok, élni fogok a pénzzel, amely miatt gyötörtél egész életemen át. A pénz, a féltett pénz fog nekem kárpótlást adni mindenért, amit tettél és teszel. A pénz, amit tele marokkal fogok szórni, amiben gázolni fogok, amit boldognak boldogtalannak osztogatni fogok. Élvezni fogok vele a gyönyörűségek tengerén. így fogok fizetni neked, mert tudd meg gyűlöllek. Nem kívánlak többé. Nem, soha sem, sem lelkemmel, sem testemmel. Menj temesd magad a pénzeszsákaid mellé. Ezt akartad hallani? Megmondtam. Belevágta magát az ágyába. Az asszony némán, halál sápadtan hallgatta. Összetörve, meggörnyedve ült az ágy szélén. Ajkából finom vércsöppet mart ki a foga. Homloka nehéz redőkbe 3-ik oldal- —- < leg télen legeltetett legelő tavaszszal későbben hajt ki. A kutak és itatóvályuk állandóan jó állapotban és tisztán tartandók, a viz legyen elegendő, tiszta és friss, a poshadt, bűzös, mocsaras viz ártalmas az állatok egészségére. Az itató vályúk alacsonyan legyenek elhelyezve, a kutak környékén a felesleges viz elvezetéséről gondoskodni kell. Lejtőn lévő hatóknál a vályúk egymás mellé és nem egymás alá helyezen- dők, mert a fent álló marha felzavarja a vizet valamennyi vályú számára. Gondoskodni kell delelőkröl, hogy az állatok a nap heve, a szél, eső és rovarok ellen védelmet találjanak. Kisülésnek kitett legelők ritkán befásitandók, de nemcsak akáccal, hanem ahol lehet kőris, szil, juhar, nyár, éger stb.-vel, mert igy a gyepvédelmen kívül az értékesebb fa után nagyobb lesz a mellékjövedelem. A gyümölcsfák közül az alma és körte szintén igen alkalmas a legelő befásitására. Az erdei fák ilyenkor egymástól 10—15 m., a gyümölcsfák 18—20 méterre ülietendők. Vízmosások, árkok megkötendők, illetve betemetendők, felesleges utak be- szüntetendők. Ha nincs a legelőn fa vagy kerítés, dörzsölő fákról is kell gondoskodni. A gyomirtásra és trágyateregetésre a pásztorok használandók fel, mert legjobban ráérnek, állandóan a legelőn vannak s igy ők ismerik legjobban a gyomot és annak helyét, de mivel rendes fizetésük ellenében ezt nem teszik, jutalommal kell őket erre buzdítani. Végül a mi fő, szigorú ellenőrzést kell mindenben gyakorolni. A gazdák bármikor, de váratlanul jelenjenek meg a legelőn (a vasárnap elég hosszú) s győhuzódott, üres szemekkel bámult az ágyra, honnan az ura nehéz lélegzése hallatszott. Elnézte azt a hatalmas, erős férfit. Aztán a maga sovány tagjaira esett téve- teg pillantása. Megdöbbent a lelke legmélyéig. Majd megőrült a gondolattól, hogy urának igaza van. Öt megvénitette, megaszalta az ő buta pénzszomjusága. Végtelen vágyakozás fogta el az ura iránt, akit örökre elűzött magától sötét őrületével. Elfujta a gyertyát és lefeküdt ágyára. De nem tudott elaludni, ügy feküdt nyitott szemekkel a vánkosok közt. Egyszerre csak úgy tűnt föl neki, mintha a sötétség elkezdene sugározni, Egymásután gördültek elő szekrényéből az eldugdosott, és összekuporgatott aranyak és halmozódtak egymás fölé. Mind magasabbra halmozódtak. Utoljára szilárd, áthághatatlan fallá nőttek a két ágy között. Vad fájdalom szorította össze az asszony szivét. Kétségbeesetten rugdosta meg a pénztömeget és az elkezdett hullni, hullni rája és eltemette maga alá.
