Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)

1910-04-09 / 15. szám

15 ik szám GAZDÁK LAPJA 7-ik oldal és huszonötödikén vaunak. Az évkönyv nem­csak az uj, megváltozott termésbecslés határ­idejét közli a tudósítókkal, hanem igen szabatosan sommázza összes munkakörüket és könnyen megérthető módon magyarázza, hogyan kell a megküldött rovatlapokat a becslés pontossága érdekében kitölteni, vala­mint általában a határszemlét és becslésL foganatosítani. De ezen szakszert! tanácsok mellett kiterjed az évkönyv a fóldmivelésügyi tárca valamennyi ügykörére és ágára. Minden egyes közleménynek az a világos célja, hogy a gazdasági tudósitó tájékoztathassa gazda­társait és főleg a kisgazdákat az újabban életbe lépet törvényekről és intészkedésről, hogy megkímélje őket azoktól a kellemetlenségek­től, időtöltéstől, esetleg a közigazgatásilag kiróható bírságoktól, melyek az uj törvények és rendelkezések nem tudása miatt, a kis­gazdákra várhatnak. Részletesen foglalkozik az évkönyv azokkal a népjóléti intézmények­kel, melyek a tárca keretében létesültek. Ismerteti a gazdasági munkáspénztárt, a munkaközvetítést, a füldmivesek országos irodáját, azonkívül a munkásházakra vonat­kozó tudnivalókat is. Kibővült az évkönyv az uj bortörvény végrehajtására vonatkozó és a bortermelő gazdákat érdeklő utasítás­sal. Ugyancsak uj dolog a halászati törvény ismertetése és a múlt évben foganatositott állatszámlálás eredményeink sommázása. A törvényhozás a múlt évben a sz írvasmarha- tenyésztés fejlesztéséről új törvényt alkotott, melynek a gazdaközönséget érdeklő részét szabatosan ismerteti az évkönyv. Szóval el lehet mondani, hogy a miniszteri kiadvány jóformán kis lexikonja a mezőgazdaságra tartozó ismereteknek és óhajtandó, hogy, mint más fóldmivelésügyi miniszteri kiadvá­nyokat, nemcsak a gazdasági tudósítók kapják azt, hanem könyvpiacra is bocsássák. Mert az évkönyvbe gyűjtött adatokra igen sokszor lehet szüksége nemcsak a gazdasági tudó­sitónak, hanem általában minden gazdának. Az Eat: a hirlapirás szenzációja. Április 15-én Miklós Andor szerkesztésében Budapesten uj napilap indul meg Az Est címmel. Délután két órakor jelenik meg s az első teljes újság lesz, mely még aznap este a magyar városokba viszi a főváros, az ország és a világ aznapi híreit. — Az Est a mindennapi délutáni legelső gyorsvonattal indul és minden más újságot megelőzve érkezik a magyar városokba. Az Est független politikai napilap, szabad és meg nem alkuvó a politika, a társaság, a színház, sport és közgazdaság legújabb híréi­vé]; szókimondásban és radikális független­ségben vele senki sem konkurálhat. Mottója ez: „Senki se lehet olyan nagy, vagy olyan gazdag, hogy Az Est ne mondja meg róla az igazságot, és senki sem lehet, olyan ki­csiny és szegény, hogy Az Est meg ne hallja a szavát.“ Szerkesztősége a legelsőrangu. Munkatársai : Ignotus, Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Pásztor Árpád, Kéry Pál, Adorján Andor, Gergely István. Kemény Simon, Szép Ernő és Salusinszky Imre helyettes szerkesztő ; olyan gárda, melyet magyar lap alig mutathat fel. Sport rovatát az országos hirü atbléta : Gillemot Ferencz vezeti, s minden rovat, élén a legkitűnőbb emberek állanak. Tectiikai kiállításában Az Est páratlan. Előfizetési árai : egész évre 16 korona, félévre nyolc korona, negyedévre négy korona és egy hóra egy korona negyven fillér. Egyes szám ára négy fillér (két krajcár) s minden nap legalább tizenkét négy hasábos oldalon jelenik meg. Az Est szerkesztősége és kiadó­hivatala Budapest, VII. Miksa utca 8. (Athenaeum palota.) Posta, B. D. Debrecen. Köszönettel vettük s rátérünk. V. P. Budapest. Legközelebb foglal­kozunk vele. B. E. Sárköz. A szives konvenciót kö­szönettel véve előbbi számunkban már hoz­tuk is. Ha ilyen kedves konvenció-szolgá­latokra lehetne kilátásunk, kedvünk volna az általános fizetés javítási mozgalomhoz csatlakozva — gyakrabbi járulékot kérni. Takarmánymagvak. (Mautner Ödön heti tudósítása.) Az elmúlt héten is meglehetősen élénk volt az üzlet, leginkább lucerna és répamagban mutat­kozott erősebb kereslet. Utóbbi cikk különösen igen jó keletű volt, de a tulajdonosoknak be kel­lett nyugodniok abba, hogy nagyobb árengedmé­nyeket nyújtsanak. Lucernamag igen szilárd, amennyiben külföldről mindenféle minőséget, ami csak ajánlva lett, öszszevásároltak. Muharmag és bükköny továbbra is minden keresletet nélkülöz. A bét végén melegebbé vált az időjárás, minél­fogva remélhető, hogy a kereslet még további fel­lendülésben fog részesülni. Lucerna, magyar 100 kgonként 140—178 K Lóhere aprószemii „ „ 90—100 K „ közdpszemü „ „ 98—105 K „ nagyszemü „ „ 108 —120 K Élelmi cikkek. Budapesti piac. Gabona vásár. — Készáru üzlet. — Búza árak 5—10 fillérrel olcsóbbodtak a fagyok sokat ártottak a vetéseknek. Ár : 28"30 kor. Rozsban elénkebb az üzletmenet; több vé­telkedv nyilvánul. Ár : 17"45 K. Zab ára 15-40 K. Árpában stagnál az üzlet Ár : IS'— K. Tengeriben a forgalom elég élénk. 12T0— 12 20 koronával fizetik. Határidőáruk. Búza 1910- áprilisra - „ 1910. októberre Rozs 1910. áprilisra - „ 1910. októberre Zab 1910. áprilisra - Tengeri 1910. májusra Liszt, őrlemények és abraktakarmányok. 100 koronánként Budapesten elegysuly tiszta súlyként zsákostól : Búzaliszt: Szám -.01234 56 7 Ár K: 41-20 40 40 89-80 39-20 38-60 37-60 36-— 33'20 7ya 7% 7 28-80 23-20 13-60 27-24 IC. 22 30 n 17-28 ff 17-— » 14’54 ff 12 16 n Baromfifélék : élő rántani való csirke 2 00— 2-20 K, sütni való 8-20—3 60 K, liba fiatal —•— —•— K, kacsa sovány 5‘——7-— K, kacsa hizott 10"-----12-— K, lúd hizott 16-------22-— K, tyuk 8' 60- 4-20 K, pulyka 10------14— K, élő sovány li ba 0------0’— K páronként. Vágott szépen tisz­tí tott baromfi, hizott lúd 160—L70 K, bízott ruca 1-60—1-90 K, hizott pulyka 1-40—1-70 K, Ievestyuk 1-30—1"70 K, kg.-ként, Pulard 2'20—2-80 K, Poulet 1- 80—2 20 K, sütni való csirke 1-80 — 2-— K da­rabonként. Tejtermékek : teavaj (centrifugált) I. 3 20— 8 30 K, II. 2-90—3— K, főzóvaj (köpült) 2-60 — 2- 80 K, tehéntúró 36—44 fill. kg.-ként.. Zöldségfélék: burgonya (vaggonáru) sárga 6-------7-— K, rózsa 3-80—4-20 K, fehér 3-80—4‘— K, kifli 7-------10— K, sárgarépa 5-60—6"40 K, pe trezselyem 10-—12 Ív, vöröshagyma makói 8 — 9 — K, vöröshagyma közönzéges hazai 6—8 K, fokhagyma 44—48 K, káposzta 10"------12'— K. 100 kg . burgonya, uj 0‘—0" — Gyümölcsfélék : Alma, válogatott elsőrendű áru 60—1-—, másodrendű 30—40, harmadrendű paró áru 28—30 K, körte elsőrendű 80—1-20, má­sodrendű 40—60 K q-ként. Dió I. 50—60, II. 30—44 K. 100 kg.-ként. Szárított belföldi szilva---------K, be lföldi szilvaiz----------K. Ve gyes áruk : Méz : ákác 1"-----1"20 K, hárs fa , vegyes virág I---------1-15 K, sütöméz--(csepegte­tett) 1-——0"— K, Gyümölcsíz 0‘-----0-— fillér kg .-ként. Gomba szárított 3——3‘60 K, lencse 12—20 IC, bab apró 22—26 IC, nagyszemü 20 — 22 IC, 100 kg.-ként. Tojás : 67-----68-— IC, apróbb áru 66-------67 ko r. eredeti ládánként (1440 drb) Rozsliszt: Szám : 0 0/1 1 WR. II. II/B III. Ár IC: 28-40 27-40 26.20 25‘40 22-40 20-40 17 60 Juhvásár. (kilogrammonként élősúlyban./ Abraktakarinánycikkek árai a következők : Budapesten zsákkal, teljes vaggonrakomány vételé­iül 100 kg.-ként: finom korpa azonnali szállításra — 9T0— 9'20 finom korpa 1910. ápr. máj. száll. — 9'20 — 9 30 finom korpa 1910 szept. dec. száll. — 9 60 — 9'70 Ioromba korpa 1910. ápr. máj, száll. 10 40—10 50 Joromba korpa 1910. szép, dec. száll. 10-30—10 40 iozekorpa — — — — — — 10J0—1020 írpadara és árpaderce — — — 11-60—1160 Halomkonkoly — — — — — 10TO —10-20 Budapesti gyári repcepogácsa ápril. máj. szállításra — — — — 13"90—14" — 3erby-melász ab Hatvan vagy Pozsony 10-60—10-70 szárított moslék zsák nélkül — — 13"60—13-70 izáritott répaszelet ab állomások — 13-10—13"20 izörplé hordó nélkül ab cukorgyár 7-60— 7"70 Szálas takarmány. Árak fillérekben q-ként a következők : réti széna 700—900, muhar 740—880, zsupszalma 680—740 alomszalma 440—560, takarmányszalma------------, za bosbükkőny 740—840, lóhere ------------, lucerna------------, köles-------------, sarju 600— 700. Hi zott ürü — — drb. 54—66 fill. 42—68 kor. Feljavított juhok — „ 48—53 „ 33 — 40 „ Kiverő juhok (anya) „ 46—53 „ 29—30 „ Bárányok — — — „ „---------------„ Ir ányzat: lanyha, az árak 1—2 fillérrel csök­kentek kg.-ként. Sertés vásár. Kőbányai serréshizlaló telepének jelentése. Az árak kőbányai szokás szerint 45 kg. élet 4 százalék levonással vevő javára értendő. Öreg nehéz páronkint, 400 kg. felül 147—149 f-ig Öreg közép páronkint 800—400 kg. félül — — — — — —-----------------f-ig Fi atal nehéz páronkint 320 kg. fe­lüli súly — — — — — 155—157 f-ig Fiatal közép páronkint 250 — 300 kg. átl. — — — — 155-157 f-ig Fiatal könnyű páronkint 350 kg-ig 155—157 f-ig Szerbiai nehéz páronkint 260 kg. felül — — — — — —----------------f-ig Sz erbiai nehéz páronkint 251—300 kg.-ig — — - — — —----------------f-ig Sz erbiai könnyű páronkint 240 kg. terjedő súlyban — — — —------------f-ig Ár ak élősúlyban kilogrammonként 4% engedmény. A hizott sertésüzlet irányzata változatlan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom