Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)
1910-03-19 / 12. szám
8-ik oldal GAZDÁK LAPJA 12 ik széni rendelet alapján alakított jelenlegi borellen- | őrző bizottságok működésüket az 1898. évi 112000. sz. végrehajtási rendelet 108—112. g-aiban körülirt módon folytatják. Erről a j elenlegi elnököket oly felkéréssel értesítette, hogy azt az elnökletük alatt álló borellenőrző bizottság tagjaival közöljék és a bizottság fennakadás nélkül való működésének biztosításával, tekintettel a szóban lévő törvény által kitűzött cél közgazdasági fontosságára, a törvény szigorú végrehajtásának sikerét a saját részükről is hathatósan mozditsák elő. Az iparsó árának megállapítása. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott m. kit-, miniszterelnök rendeletet adott ki a denaturált iparsó árának az 1910, évre leendő megáilapitása tárgyában. Ezek szerint a tiszta iparsó ára egyszáz métermá- zsán aluli mennyiségben métermázsánkiat 2 korona 77 fillér, a tisztátalan iparsó pedig 2 korona 37 fillér. Egyszáz mótermá- zsa, vagy azon felüli mennyiségnél az ár méter máz sin kint. a tiszta iparsónál 2 kor. 40 fillér, tisztátlan iparsőnál 2 korona. Ez az át' az iparáénak a vezérügynökség szi- getkatnarai és marosujvári denaturáló telepén vájó átvétele esetére érvényes, Sziget- kamarás azonban a fentebbiekben megállapított árakhoz még a bányahelyekről való szállításért járó dij fejében métermázsán- kint 18 fillér hozzászámítandó. Az iparsó- nak az ország egyéb helyein való átvétele esetére, az itt megállapított árak a sziget-* kamarai, illetőleg marosujvári denaturáló teleptől járó vasúti szállítási dijakkal emelkednek. ! Rendelet a sertéstenyésztésről. Gróf Serényi Béla földművelésügyi miniszter a s jrtéstenyésztés fellendítése érdekében rendeletet intézett az összes törvényhatóságokhoz és gazdasági egyesületekhez, amelyben utasítja valamennyi gazdasági felügyelőséget, hogy a köztenyésztési célokra szolgáló kanok vételárából egyharmadot állami támogatásként ez év folyamán kivételesen elengedhessenek, továbbá, hogy mindazokban a kisközségekben, ahol a kocák csekély létszáma miatt a kan tenyészképessége teljesen ki nem használható, illetve, ahol a tartási költségek ennélfogva az anyaállattulajdonosokat aránytalanul terhelnék, a kantartás terhének csökkentése végett évi 50 koronáig terjedhető állami segítséget hozzanak javaslatba. Chinai földművelés. Chinát és a chinai copfot a hátrainaradottság példájának szokták felhozni. Pedig ez téves, mert China sok tekintetben előbb jár, mint a híres európai kulturállamok, különösen a mező- gazdaság terén. Ennek igazolására nem kell mást felhozni, mint azt, hogy China, dacára sűrű népességének és annak, hogy északi részén zord hideg, mig déli részén forróság uralkodik, mégis minden szükséglettel el tudja látni a lakosságát, úgy, hogy nem is szorul mezőgazdasági cikkek bevitelére. Mert Chiaában a földeket a nálunk alig ismert belterjes gazdálkodással művelik. A legutolsó talpalatnyi földet is kétszeres termésre kényszerítik. A városok szemétje, a rongyhulladékok, nagy értéket képviselnek az ottani földmives előtt, aki a nap egy részét ezeknek összegyűjtésével tölti. De meg is látszik az eredmény. Ötven millió hektár föld több száz millió lakosnak nyújt biztos megélhetést. Nálunk sokkal több föld jut egy lakosra, mégis nyomorog az ország népének nagy része és kivándorolni kénytelen. Amint látható, a chinai nép mégse olyan hátramaradott, amint azt hiszik, s bizony sokat is tanulhatnának tőlük magyar földesgazdáink. Tejszövetkezet. Az Ungvármegyei Gazdasági Fgyesület a hegyvidéki miniszteri ki- rendeltséggel együttesen Ungvárott nagyobb- szabásu tejszövetkezetet fog létesíteni. Országos szövetkezeti kongresszus. A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége igazgató tanácsa minap tartott gyűlésén az országos szövetkezeti kongresszus határidejét április 7-re és 8-ra tűzte ki. A kongresszuson úgyszólván valamennyi magyarországi szövetkezet és pedig úgy a hitel-, mint a fogyasztási-, tej-, ipari-, föídbérlő , állatbiztosító- és háziipari szövetkezet részt vesz. A végleges megállapodás szerint a kongresszus programmja a kövétkező: 1. Maüáth József gróf elnöki beszéde a szövetség hivatásáról. 2. Czettler Jenő dr.: A külföldi szövetkezetek újabb fejlődése és intézményei. 3. Buday Barna : Szövetkezeti ismeretek terjesztése hazánkban az irodalom és a sajtó után. 4. Szikszay András : Szövetkezetek térfoglalásának módja a közéletben. 5. Mezey Gyula: A hitelszövetkezetek további föladatai, tekintettel a fogyasztási szövetkezetek fölkarolására. Magyarországon volt már nemzetközi szövetkezeti kongresszus, de országos, vagyis olyan kongresszust még nem tartottak, melyen a különféle hazai szövetkezetek jelentek volna meg. A mostani ily irányú föllépésnek az a jelentősége, hogy az országos kongresszuson nem az egyes fajta szövetkezetek ügyes bajos dolgaitvitatják meg, hanem a hazai szövetkezeti ügyet, mint egy egész egységes intézményt, mely országos és nemzeti érdedet szolgál, fogják vitatkozás tárgyává tenni. A rendező bizottság élén különösen Mailáth József gróf elnök, Horváth János igazgató és Schandl Károly titkár munkálkodnak a siker érdekében. Kukorica-olaj- Az Északarnerikai Egyesült-Államok kukoricatermelése oly óriási, hogy jótermésü években a termés értékesítése nehéz és ezért minden lehetőt elkövetnek arra, hogy a terményt különféle ipari cikkekké dolgozzák föl. Egyik igen érdekes és fontos feldolgozási mód a kukorica olaj gyártás, a mely máig meglehetős elterjedést vett, annak dacára is, hogy a kukorica-olaj használata még korlátolt. Néhány adattal mi is szolgálhatunk ez ipari feldolgozásról. Az olajtartalom a szemek csirájában van s egy bushel vagyis 35 liter kukorica átlag 900 gramm csirát ad, a miből viszont 23—25 gr. olaj préselhető. A melléktermék pompás takarmány. Az olaj- szine aranysárga és a szaga keményítő szagára emlékeztet. Ize édeskés, kissé émelyítő ; fajsuiya 10 C foknál 0.9269. Erős lehűlésnél megzavarodik, de fölmelegedve újból visszanyeri a tisztaságát. Halmaz- állapota (viskositas) higfolyós. Hideg után könnyen lehet szódaszappanná feldolgozni, melynek minősége jó és könnyen oldódik. | Más olajokkal keverve a szappanképződést I elősegíti. Nehezen szárad és nem is éles, azért kenőolajul igen jól használható. Amerikában ma már évente 250—300 ezer hektoliterre rúg a gyártás mennyisége és ez évről-évre több lesz, mert most a használata is terjedőben van. Ezzel a kukoricatermelés ismét uj értékesítési teret hódított magának. Románia borválsága. Costinescu román pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be, amellyel a boritaladót mérsékelték, ellenben a szesz adóját felemelték. (Boldog ország 1 mondjuk mi magyarok, akik még messze tartunk attól.) Romániának jelenleg veszedelmes válságot kell kiállania, még pedig a túltermelés miatt, amely a síkon ültetett szolok folytán állott elő. Nagyon nehéz a bor értékesítése és kivitele. Különösen élesen tünteti fel a súlyos helyzetet az a körülmény, hogy az elmúlt években igen nagy bormennyiségek adattak el, pl. 1908-ban 1*19 millió hektoliter, tehát annyi, mint eddig soha, 1909-ben pedig L29 millió hektoliter és mégis nagyon nehéz a még meglevő készleteket értékesíteni. A kormány a 60 bani-i boradót (dekaliterenként) 30 bani-ra szállította le. A bor igy olcsóbbá fog válni és könnyebben kél el. Az államnak 4.000,000 franknyi vesztesége lesz ebből amelyet azonban a szeszadóból fedez. A román termelők persze erőmmel üdvözlik a törvényjavaslatot, mert 207.000 szőlősgazdán.: van ezzel segítve és a szesz fogyasztása is csökken ennekfolytán; A vetések állása. Minap tette közzé a földmivelósügyi minisztérium a gazdasági tudósítóktól beérkezett jelentések alapján összeállított vetés jelentést. A jelentés szerint február hó második felében csekély kivételektől eltekintve többnyire száraz, nappal enyhe, éjjelenkint hűvös és március hó első harmadában száraz és verőfényes időjárás uralkodott, nagyobb- részbon éjjeli fagyokkal, miáltal a már jobbára erőteljesen fejlődött őszi vetések további elhaladásában némi visszaesés állott ugyan be, de talán épen előnyére a növényzetnek, mert a vegetáció stagnálása folytán az éjjeli fagyok mindeddig a vetésekben- nem és legfeljebb csak a korán metszett szőlőkben és korábban fakadt gyümölcsökben okoztak itt-ott valamelyes kárt. Árvíz és elemi csapás eddig sehoisem okozott az idén kárt. Mindenesetre kívánatos volna, ha mielőbb némi csapadékot kapnánk. Néhol láthatók egyenletesen és erőteljesen kikelt árpa és zabvetések, a melyek azonban szintén az éjjeli hidegek miatt megállapodtak fejlődésükben, Az őszi vetések és a mesterséges takarmányok, lóhere és lucerna, az ország minden részén jól teleltek. Több vidékről jelzik most is még, hogy a csikoshátu buzalégy, hesseni légy, drótférgek és egyéb kártékony rovarok pusztítanak a vetésekben, mindazonáltal a károsodás a szép sűrű vetésekben sehoisem jelentékeny, némely vidékről az álcák pusztulásáról is jöttek jelentések. Az őszi buzavetések ez idő szerint nagy átlagban jók, haragos zöld színűek és erőteljesek. Igaz, hogy itt-ott rozsdafoltok is mutatkoznak, a melyek azonban inkább elmúlnak, mint terjednek. Az őszi rozs is
