Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)

1910-03-05 / 10. szám

S-ik oídaí GAZDAK LAPJA 10-ik szám a tojások izére igen előnyösen hat és a | íojássargát sötétebbre festi. B. E. igen jó oiíóviasz. Vegyünk V* kgr. j sárga viaszt, 1h kgr. terpentint és l,U kgr. | fehér gyantát s olvaszszuk fel az egészet ! mérsékelt tűznél és kavarjuk jól össze. Ki- ; l.üiés után azonnal használhatjuk. Drótféreg kiirtása. Amint a vetések sárgulásának okait fürkésszük, megtaláljuk a sárga drótkemény kukacot, amit drótféreg­nek nevezünk s mely ellen azonnal a chili- salétromhoz kell fordulni. Az agriotus line- atus álcája ugyanis nem képes elviselni a chilisaiétromot, amelynek hatása kettős. Egyik hatása az, hogy mint méreg hat a drót féregre, amely a satétromozott vetésen pusztítását nyomban beszünteti, amint a ; salétrom szétszáratott; a másik hatás pedig abban nyilvánul, hogy a drótféreg' által megritkított vetést újabb bokrosodásra kész­teti s így a bajt megtépázott vetésünk ki- i heverheti. Ha pedig most őszkor volt a ve­tésben drótféreg, szinte bizonyos, hogy az a tavaszkor is még nagyobb mérvben jelent­kezni és pusztítani fog. Tanácsos lesz tehát erre fölkészülni és salétromozással fogadni. Egy magyar holdra 50—70 kgrot kell el­szórni egyenesen. Betakarni, leboronálni nem is szükséges, mert a harmattól is feloldódik és behatolván a földbe, öli a férget azonnal, tfe azonnal ott van, mint gyorsan assimilál- hatő táplálék is a gyökerek rendelkezésére. Hogy pedig a salétrom öli a drótférget, az oanan is kitűnik, hogy a salétromozás után eltűnik a földből végkép, holott másként évekig is szokott egy ugyanazon helyen garázdálkodni. Kitűnő báziir kelésekre. Vegyünk egy fél vöröshagymát, vagdaljuk össze és süssük ki két jó kanálnyi zsírban s ha már nem habzik, szűrjük át egy vászondarabon s azutáRolvasszuk össze a leszűrt zsirt 10—12 deka sárga viasszal és tiszta faggyúval s ha félig kihűlt, adjunk hozzá 10 deka szin- mézet és vászonra kenve, tegyük a kelésre, vagy bármely genyedő sebre. HÍREK. — Gazdasági tudósítók. A m. kir. föld­művelésügyi miniszter Alsó-Fehér vármegye tövisi járására nézve Borsos Albert földbir­tokos, koslárdi lakost, Szeben vármegye Nagyszeben város területére nézve Stephani Károly nagyszebeni lakost, Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye Nagykőrös város területére nézve Técsy Zsigmond nagykőrösi lakost, Pozsony vármegye dunaszerdahelyi járására nézve Schill József bakai lakost, Vas vár­megye celldömölki járására nézve Bárdossy Zoltán alsómesteri lakost, Vas vármegye felsőori járására nézve Dóczy János felsőőri lakost, Vasvármegye muraszombati járására nézve Junkuncz Sándor muraszombati lakost, Esztergom vármegye párkán} i járására nézve Alkér Antal farnadi lakost és az esztergomi járásra nézve Zuterbarth Vilmost kiscsévi lakost, Kolozs vármegye kolozsvári járására nézve Könczey Béla diósi lakost, Bihar vár­megye magyarcsékei járására nézve ifj. Jar.csó Emil szembatsági lakost, Zemplén vármegye tnezőlrborci járására nézve Kele­men György Dezső mücói (u. p. Havaj) lakost, Szatmár vármegye szatmárnémetii járására nézve Kovásznay Zsigmond batizi lakost a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. lljabb telepitvényes községek. Krassó- Szörény vármegyében Tergovesten 1168 featasztrális holdon 50 gazdálkodó és 10 munkástelepet parcelláztak. Az uj telepit- vény Tergorest községet nagyobbitja s a letelepült református magyarok a bodófalvi református egyháznak tagjai. A telephelyek már meg vannak szállva. A deliblati kincstári birtokon tanyai rendszer szerint 105 gaz dálkodót és 42 munkás családot telepítenek ie. A telephelyek 13—-54 hold között vál­takoznak. A munkástelepek 4 holdasok. A j telep uj községgé alakul és az államkor- j mányzat részben azokat telepíti ide Versbe- | ről, aírik ott a fillexera pusztításai folytán rendkívül sok kárt, szenvedtek. A harmadik telep szintén Krasjó-Szörény vármegyében Nevrics községben 2212 katasztrális holdon települ. A gazdálkodó telepek 25, a munkás­telepek 5 holdasok. A telephelyek megszál­lása most van folyamatban, A gazdálkodó telepek egy része tanyarendszer szerint alakul, mig a munkástelepek a községben létesülnek. — Az uj mezőgazdasági szeszfőzdék kontingense. A hivatalos lap február hó 23 iki száma közö.te a pénzügyminiszter rendeletét az 1011 —12. évi termelési időszakban üzembe helyezni szándékolt uj mezőgazdasági szesz­főzőknek és az azok által a fogyasztási adó kisebbik tétele mellett termelhető alkoholból igényelt mennyiségnek bejelentéséről. A ren­delet értelmében mindazok, akik az 1911. évi szeptember hó 1-én kezdődő 1911 —12. évi termelési időszakban uj mezőgazdasági szeszfőzdét szándékoznak üzembe helyezni sazt kívánják, hogy azok az uj szeszfőzdék részére fenntartott i 7,000 hl kontingensben részesedjenek, ebbeli igényüket legkésőbben 1910. évi április első napjáig jelentsék be az illetékes pénzügy-igazgatóságnál. A részelte- tést kérő az igényelt kontingens minden hl. je után 10 koronát tartozik készpénzben, vagy a budapesti tőzsdén jegyzett értékpapí­rokban letenni, annak biztosítékául, hogy a szeszfőzdét legkésőbb 1912. év január haváig valóban üzembe fogja helyezni. Újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék törzs­kontingense nem haladhat meg 720 hekto­litert és ugyanaz a személy még akkor is csak egy újonnan keletkező szeszfőzőre nézve részeltethető kontingensben, ha az általa be­jelentett több szeszfőző önálló kezelésben levő külön-külön mezőgazdaságokon létesit- tetnék is. Országos ebkiállitás. A Magyar Ebte- tenyésztők és Ebkedvelők Egyesülete f. évi május hó 14-én és 15 én Budapesten orszá­gos ebkiállitást rendez. Közelebbi felvilá­gosítást ad az egyesület titkári hivatala Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 14—16. félemelet. A kiállítás iránt szokatlanul nagy érdeklődés mutatkozik már is. Tögygümökóros tehenek irtása. A ve­szélyes tőgygümőkóros teheneknek az 1908. | évben hét vármegye és nyolc törvényhatósági város területén megkezdett irtását ez évi i január elsejével az ország egész területére kiterjesztették. Az irtást a törvényhatósági állatorvosok végzik. A kiirtandó teheneket az államkincstár veszi meg. T enyészszarvasmarhavásár T emesvéron A Temesvármegyei Gazdasági Egyesület Temesváron f. évi március hó 17-én díjazás­sal egybekötött tenyészbika- és tenyész- szarvasmarhavásárt rendez, amelyen csakis a fajjellegnek teljesen megfelelő tenyész­állatok hajthatók föl. A temesmegyei köz­ségek itt fogják nagyrészt beszerezni a köz­ségi tenyészbikákat. Bővebb felvilágosítás az egyesület titkári hivatalánál Temesváron szerezhető. Magyarok a prágai gazdasági kiállításon. A csehországi központi mezőgazdasági tár­sulat 1910. évi május 14-iktöl május 22-ig kiállítást rendez. A tej-, szesz-, cukor- és serfőzési ipart képviselő csoportban, valamint a borászati-, méhészeti- és selyemteuyész- tési osztályban magyar kiállítók is részt- vehetnek s ezen csoport zsűrije jelentékeny dijjutalmakkal rendelkezik. A kiá litás, mely Schwarzenberg Frigyes herceg elnöklóse alatt áll, igen nagy tért foglal el s magyar kiállítók részvételét nagyon szívesen látják.. A kiálitók teljes képviselését, a kiállított tárgyak elhelyezését Pobiet Arthur (Prága, Karolinenthal) vállalta el, aki kívánatra prog- rammot küld s megadja a szükséges fel­világosításokat. Állatok a postabólyegeken A levél­bélyegeken nemcsak az uralkodók arcképeit, hanem igen gyakran állatok képmásait is meg szokták örökíteni. így példám a ló? képét láthatjuk Mexico, Brazília, Görög­ország, Queensland, és az Egyesült Államok némely bélyegén ; az öszvérét az Egyesült Államok és Mexico bélyegein. New Wales bélyegein a kenguru, Uruguay bélyegén a birka, Kapföld bélyegein a kőszáli kecske, Boruco bélyegjegyein pedig az argusfácán látható. A madarak közül még a lantfarku madár vau New-Wales bélyegein megörö- kitve. Az indiai postajegyek oroszlánt, tig­rist, elefántot ábrázolnak. Gvailor, Dél Ázsia kis állama, a rettenetes cobrakigyó kép­mását hozza postabélyegein. Rendelet a vasúti vágányokon való át­kelés ellen. A falusi nép, de meg a váro­siak is eddig nem vették valami szigorúan az átkelési tilalmat jelző vasúti sorompókat,, hanem átbújlak a sorompó alatt, aztan át­mentek a sineken. Minthogy beigazolást. nyert, hogy a vasúti elgázolások legnagyobb részének az ilyen vigyázatlanságok az okairj Hieronymi keresk. miniszter most rendelem tét bocsátott ki, amelyben a pályaőröket; szigorúan felhívni rendeli arra, hogy a so­rompók lezárása után a legnagyobb figyelem­mel őrködjenek azon, hogy hasonló esetek elő ne forduljanak és az átkelési tilalmat, megszegőket pedig adjak át a hatóságnak^ amely a kihágási törvény alapján pályasér­tés miatt érzékenyen meg fogja a a vigyá­zatlanokat büntetni. Csikólegelö. Az Ungvármegyei Gazda­sági Egyesületnek a csikólegelő létesítése ügyében kiküldött albizottsága folyó hó 8-án tartott ülésén elhatározta, hogy az ung- megyei Buna havason fogja az idén a csikó- legelőt létesíteni. Az egyesület által felve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom