Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)
1910-03-05 / 10. szám
4-ík oldal GAZDAK LAPJA 10-ik szám delt kertészek vannak és nem jutott eszébe j egyiknek sem olyan cikkel foglalkozni, j amelyikből valamennyinél nem lehet találni egy tökéletes példányt, dacára hogy az keresett és azzal egy más vidékről élelmesebb kertész jó forgalmat ért el. Már most kérdem, vájjon nem volna-e ilyen helyen üdvösebb, valamennyi előnyére külön más-más ággal, cikkel foglalkozni ? hogy a vevőkör ne csak például zöldségfélét, de mindent megtalálna. Általában pedig be lehetne bizonyítani, hogy összetartással, egyetértéssel többre lehetne menni. Ámde sajnos, nálunk ez ritkán lelhető fel; s részben ez oka is annak, hogy újabbat kezdeni sokan félnek, annak esetleg költségességétől tartanak, mert bizony, ha sikerül is, illetve az eszme beválik, folytató bizony akad s végre is csak az nyer, aki jó gazda, vagy jobban érti szakmáját, vagy több erővel és pénzzel rendelkezik. A kellő szakismerettel és a fentebb megnevezett erőkkel rendelkező kertészgazdának nem szabad csüggednie, mert vannak például olyan vidékek, ahol a legtöbb kereskedő-kertész, ha akar, sem tud mást termeszteni konyhakerti cikkeken kívül. Hány ágazata van a kertészetnek ? hányféle speciális, szép, jól értékesíthető vívmánya van e szakmának, amivel vagy itt, vagy ott foglalkozni érdemes volna ? Akadunk olyan városokra is, ahol például valamennyi kertész virággal foglalkozik, mert az elsőnek jól ment, következőleg folytatta a többi is s végre mindegyiknek ki fogása van a forgalomra. Arra azonban még sem gondol egyik sem, hogy adófizető községébe beáramló bolgár konyhakerti árut, ha másként nem, közös erővel kiszorítsák. Másrészt pedig a fenti köriimények és helyes kertgazdálkodás szerint különben sem célirányos — ha ezt a viszonyok nein úgy kivánják — egyes kicsi telepeken összevissza zsúfolva, mindenféle cikkekből egy-egy keveset produkálni és többnyire semmi sem tökéletes, vagy értékesebb cikk. Szerintem sokkal előnyösebb volna egy ilyen városban találni 5—6 hold faiskolát, 5—6 hold, esetleg több konyhakertet, a viszonyoknak megfelelő virágkertészetet, esetleg gyümölcsöst és szőlőt, külön-külön, ami igy n -gyobb mennyiségben, könnyebb kezelési nud stb. más okokból tökéletesebb volna s a vevő bizalmát általában jobban megnyerné. Ezzel azonban nem azt akarom hangoztatni, hogyne foglalkozzunk mindnyájan mindenféle cikkel, sőt azt esetröl-esetre helyesen tesz- szük, ha tenni kell és ahhoz elég terület és kereslet áll rendelkezésünkre. Én csak a felebaráti egyetértés eszméjét és annak előnyeit ecseteltem, amit azonban tudom, hogy nehéz kivívni. Van még egy megjegyzésem ifjú kertészvéreink hibás nevelését illetőleg, ami alkalmat nyújt egyeseknek kétségbe vonni e szakmából megélhetését s ami nem egyéb, mint a mai korban uralkodó kellő szorgalom hiánya a kertészet iránti hideg közönyösség s a munkát illető nagyzás, A fiatal kor kertészeinek nagy részéből hiányzik a szép természet iránti szeretet, önmegtagadó igazi kertészvér, miáltal például képtelen a pontosan pihenőre szabott idejéből egy keveset egy szenvedő fa, virág vagy más növény életéért feláldozni! oz a legnagyobb baj s ha az illető valaha saját gazdája lesz, bizony nem fog boldogulni. Bűnös ember az, aki az Istenuek eine legszebb adományát, az emberiség legdrágább kincsét, a szép természetet megvetiIsmerek olyan kertészt, aki valahányszor a sors rendelkezésére elhagyta dédelgetett növényeit, könnyezve vált meg azoktól s bár szegény ember, de boldogtalanabb sohse volt; bizonyitéka ez annak, hogy aki nemcsak kényszerből, hanem szenvedéllyel viseli e szép szakmát, annak a gondviselés már magától is önt annyi erőt leikébe, miszerint meg is él abból, sőt eszébe sem jut az elégetienség. Ami még gyenge vállalkozó szellemünket, illeti, utalok arra, hogy nem egyszer fordul elő, hogy uradalmak, amelyeknek szépen jövedelmező kertészetük van, vagy legalább is lehetne, azzá tenni, de azzal egyéb okok miatt az uradalom házilag nem foglalkozik, ily esetben haszonrészesedéssel, vagy más egyéb előnyös feltételekkel, de kikére- ! kitett fix fizetés nélkül csak nehezen kap | kertészt vagy más hasonlót, például ahol két egyénnek kisebb vagy nagyobb összegű ! közös befektetésével szép jövőt alapíthatná- ! nak s nem teszik, mig ellenben az egyik is, i a másik is pénzintézetnek fizeti azt, amit j megteka'rit hatnának együttesen. S vájjon nem-e saját gyenge önbizalmunkra mutat az, ha esetleg kevés veszteni- i való miatt is, de minden terhesebb gond i nélkül ilyenekre vállalkozni nem merünk : másként, mint kész fizetésért ? Pedig mind- I azoknak, akik tudnának boldogulni, szépet | és hasznos eredményeket felmutatni tudásuk , által és munkájukkal, nem mindig van meg a kellő anyagi támasz is, tehát előnyére lehetne ilyen alkalom. Végre tehát ismétlem, legyünk büszkék arra, hogy szaktudás, kitartó szorgalmas munkáok által boldogulunk s lehetőleg egyetértés, összetartás legyen főeivünk. Mót Gyu a, mükertísz. Nemes fajtájú baromfiak a nép kezén. Ha azok az évenként kiosztott nemes fajtájú baromfiak beszélni tudnának, rémsé- gesen sokat panaszkodnának, még többet nyögnének, mert a nép örömmel veszi át cserébe, vagy kiosztás utján a gyönyörű orpingtonokat, plimutokat, langsánokat, de azok ápolásáról nagy általánosságban — fogalma sincs. Ott jártam közöttük, beszéltem a kisgazdákkal. Legutóbb is öt hetet töltöttem egyhuzamban vidéken és igy saját tapasztalatom után teszem meg az észrevételek följegyzését. András bácsi, János bácsi úgy hiszi, hogy félmarék ocsuval nő fel az a gyönyörű orpington is, mint az ő régi magyar parlagija, az élelmes magyar tyuk. Az emdeui ludak és pekingi kacsák sorsa is sajnálatra méltó a nép kezén. Szerencsére ez nem általános, de azért nagy átlag. Láttam én, hogy esős időben az orpington család tiszta ivóvíz helyett a kisgazda rendetlen trágyadombjáról leszürödött trágyaleves esővízből oltotta szomját. Kérdeztem a gazdát, hogy miért ? Az volt a felelet, hogy minek adjon ő most vizet a baromfinak, mikor az Isten ad eleget ? I Azt is láttam, hogy ahol a nemes fajtájú baromfi a kisgazda udvarán a parlagi magyarfajta közé került, ott szakadatlan vágták, üldözték a jövevényeket. Csak akkor engedték enni, amikor ők, a háziak jóllaktak. Vagyis, ha a baromfitakarmány kiosztója külön nem gondoskodott a fajbaromfi akról, azok éhezhettek, mert a többi sem dúskált az eledelben. Pár hét előtt egy félszemü, összevag- dalt orpiagton-kakast láttam. Gyönyörű jószág lehetett, de ma roncs. Érdeklődtem szomorú sorsa iránt. A válasz az volt, hogy még idejében megóvták az életét Pórászt kötött a gazdája a kis magyar kakas lábaira, azáltal megnyíigözte, hogy ne tegye tönkre a szép orpington óriást. Ilyen védelemről is kevés gazda gondoskodik a nép körében, mert nem is tartja szükségesnek védelmezni azt a nagy és szép állatot, mely azonban puha, tespedt és gyáva a parlagi magyar fajtával szemben. * Sok keserű csalódás érte a népet a faj- baromfiak továbbtenyésztésénél a,saját tudatlansága miatt. Bátran merem mondani, hogy j gyermek kezében a kés nem veszélyesebb, mint a némileg ki nem oktatott kistenyész- | tőnél a fajbaromfi Csalódása áital valóságos i kerékkötője lesz a fajbaromfi terjedésének, • gáiicsolója,- ellensége minden haladásnak a | baromfitenyésztés terén. Az elébb elmondott okok miatt a nép i kezére került nemes fajtájú baromfi leromlik, c.senevész lesz. Mindenféle ragályos és nem ragályos betegségre fogékonyabbá válik életerejének hanyatlása révén. A tisztességes ellátást sem találja meg, aztán kényes, semmitérőnek nevezik, holott nem az. UJvar- j helymegyében annyira gyöngült a t\uk- tenyésztés épen ezen okok miatt, hogy j drágább a tojás, mint a fővárosban. Itt a ! hideg időjárás is megsanyargatta az igényesebb faj barom fiukat, mik a székely segély- j akció utján kerültek a néphez. Csakis ott vált be a nemes fajtájú baromfi - tartása a nép körében, csak ott éreztette a kormánytámogatással csinált fajbaromfi-kiosztás üdvös hatását, ahol a népnek a baromfitartáshoz némi gyakorlati tudása volt. Épen ezért több gyakorlatiasságot szükség alkalmazni a fajbaromfiaknak: a nép körében való terjesztésénél. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a népnél nem a baromfihustermelés a jövedelmező, hanem a tojáshozam. Az a sanyarú viszonyok közé került fajbaromfi félannyit sem tojik, mint a parlagi magyar tyuk. így aztán célttéveszt a nemes jóakarat. Azáltal pedig, hogy et- gyöngül és beteges lesz, valóságos gyűjtőhelyét képezi a ragályos baromfi-betegségeknek. Több gyakorlatiasságot tehát a nemes fajtájú baromfiak kiosztásánál! Ez a fö. A fajbaromfi, mikor a kistenyósztő kezéhez
