Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)

1910-03-26 / 13. szám

2-ik oldal száraz időjárás, a szántás vetés és ül­tetés, valamint a szőlő és gyümölcsfa tisztítási munkálataira nagyon alkal­mas Általában nagy az élénkség, sőt néhol látható egyenletesen és erőtelje­sen kikelt árpa- és zabvetés, a mely azonban szintén az éjjeli hideg miatt megállapodott fejlődésében. A föld- mivelésügyi minisztérium a gazdasági tudósítókhoz fölhívást intézett az őszi gabonanemüek területkiterjedésének be­jelentése végett. A gazdasági tudósítók ennek foly­tán megfelelő számítás alapján konsta­tálták, hogy a bevetett terület általában növekedett és különösen jelentékeny a terület-növekedés az őszi búzánál, a mely a múlt évi 5.662.549 kát. hold- i ról 5.905.000 kát. holdra, az őszi rozs- | nál, a mely 1.747.500 kát. holdról 1.812.589 kát. holdra, a kétszeresnél, a mely 98.922-ről 100.759 kát. holdra, j és az őszi árpánál, a mely 102.575- ről 104-524 kát. holdra emelkedett. Az általános emelkedés tehát száza­lékokban kifejezve az őszi búzánál 4.3 százalék, az őszi rozsnál 3.6 szá­zalék, a kétszeresnél 1.8 százalék, és az őszi árpánál 1.9 százalék. Az őszi vetés és a mesterséges takarmány, ló­here és lucerna az ország minden ré­szén jól telelt, az enyhe és csapadék­ban nagyon gazdag téli időjárás kedve­zően előmozditotta állapotukat, meg­erősödött, bár helyenkint panaszban sem volt hiány, különösen a mi a rovar és egérokozta kisebb kárt illeti. Mindazáltal a károsodás a szép sürü GAZDAK LAPJA 13-ik szám vetésekben sehol sem jelentékeny. Az őszi búza vetés ezidő szerint nagy átlagban jó, haragos zöld színű és erőteljes. Igaz, hogy itt-ott rozsdafolt is mutatkozik, amely azonban inkább elmúlik, mint terjed. Az őszi rozs is igen szépen áll. Hasonlóan az őszi búzához ez is erőteljes és sürü, bokro- sodása pedig teljesen bizalomkeltő. Az őszi árpa és repce nagyobbára szintén kielégítően és jól telelt. A vetés szép és sürü, bár különösen a repcében elég sok helyen gaz is mutatkozik. A na­gyon gazdag gabonavetést most is le­geltetik leginkább az apró, de néhol a jármos jószággal is. A legeltetés különben is jóformán folytonos volt az egész enyhe tél folyamán és igy takarmánynemüekben sincsen hiány és legföljebb alomszalma hiány mutat­kozott helyenkint. A jószág tehát eléggé jó, sőt néhol kitűnő kondíciók között telelt. A szőlőben és gyümölcsösben a munka előrahaladt. A legjobb csemege­tengeri fajták. A tejes, gyenge tengeri igen elterjedt és kedvelt élelmiszer és csemege nemcsak a keleti népeknél, de araerikában is és újabb időben már a nyugati államokban is. Még ötven év előtt az Egyesült Ál­lamokban eszébe sem jutott senkinek, hogy a gyenge tengerit (kukoricát) főzve megle­het errai és ma, * korai tengerit lemorzsol­ják a csőről és a szemeket üvegekben konzerválják a télre, úgy, hogy a jobb ame­rikai házakban a főtt konzervtengeri egyike még télen is — az asztal legszívesebben látott Csemegéinek. Európa nyugati államaiban, és pedig Hollandiában még 30 év előtt felmondták a lakást egy magyar ref. theologusnak csa­pán azért, mert társával valahonnét gyenge | tengerit szereztek és azt nyárson megsütve, j nagy élvezettel megették. Olybá rniuösitet- ték ezen eljárást, mint a szalonriaevést, | mely a franciák és belgák előtt ugyancsak ! 30 évvel ezelőtt még barbár eljárásnak : bélyegeztetett meg. Ma már Parisban, Bruxellesbeu is vau j nyáron főtt gyenge tengeri, — sőt Bécs- j ben — több jobb vendéglőben túllicitálják ! a budapesti vendéglőket, mert ott nemcsak | főtt, de nyárson sült tengerit is kaphatni a | nyári évadban. Mi magyarok valódi csemegének tart- ! juk és nagyrabecsüljük a gyenge tengerit ; és a románok, szerbek, bolgárok, oroszok pedig minden más nyári csemege elé helyezik. Ma már a gyenge tejes tengeri rendes nyári és nyárutói csemege; de fontos éiei- micikk is egyúttal, mert az ily tengeri meg­főzve (vagy megsütve) nagyobb mennyiségű cukor , siker- és foszforsavtartalommal bir­I I ván: teljes tápszert képez és a hízásra ! hajlandóknál — a zsirképződést is elő- | mozdítja. A budapesti piacon a nyár közepén és | végén naponkint félmillió tengericső kerül i eladásra és a korai tengeri termesztés egyike j a legjövedelmezőbb foglalkozásoknak. Amíg azonban főzve, evésre bármely gyengeszemü tejes tengeri alkalmas, ha az rJTá A rossz gyerek. — A „Gazdák Lapja“ eredeti tárcája. — Irta: M. I. Csendes volt a falu. Vasárnap min­denki pihenőt keresett az egész heti fárad­ság után. A Biró házaspár is a ház előtt üldögélt, nézték a kis két éves lányukat, amint játszott, meg a Józsi fiút figyelték, hogy mit böngészik a könyvből, mert ez már a másodikba járt. A középső gyermek, Pista, a szekér mellett ugrált; egész ellen­tét volt az ő pajkos és bátyja csendes ter­mészete között. Olykor-olykor figyelt szüleire, látta, hogy azok mily boldogan nézik két testvé­rét. Fájt a kis szive. Őt sohasem csókolja az édes anyja, mint Józsit, öt biztosan nem szereti úgy. Lopva nézett az anyjára, de félt hozzá menni. Azután megint játékához fogott. Birőné észre vette a fiút és igy szólt az urához : — Milyen rossz az a Pista! soh’ se venné kezébe a könyvet . . . akarnám, de én még sem tudom úgy szeretni, mint a másik kettőt. Az ember bólintott, hogy bizony ő is úgy van vele. — Meg rossz is, mindig ugrál, nem olyan mint Józsi, — toldotta az asszony. Elébe vette a kis leányt és simogatta a Józsi sima fejét. Szegény kis Pista, úgy szerette volna ha őt is csókolná az édes anyja. De ő rossz, öt bizony nem csókolja meg! Neki mindig ' azt mondja: „Te rossz, te szófogr.datlan.“ Az asszony meg nem hívta' magához, azt hitte, hogy a gyermek nem szereti őt, nem örülne úgy csókjainak, mint a másik kettő. Nem is törődött vele. Másnap a rossz gyermek heves láz­ban feküdt. Az édes anyja aggódott, amint látta a szenvedő kis arcot, azután pedig azt gondolta, hogy talán nem is tudná nagyon sajnálni, még ha meghalna sein, hisz’ olyan rossz, pajkos. Hirtelen eszébe jutott a kis­leánya, és ott hagyta a beteget. A kis gyügyögö csöppség már sirt, hogy nem látta az édes anyját. Az asszony az ölébe vette. A kicsike nem találta ma­gát keresett valakit . . . Pistát szóllitotta. Az asszony bevitte a házba és meg­mutatta neki az ágyban a gyermeket, azután ki akarta vinni. A kis leány sirt ott ; szeretett volna maradni. Az asszony letette az ágy szélére és a pici nagyon bol­dog volt. Estére a kis lány is beteg lett, a bátyjától megkapta a betegséget. Pár nap múlva a legnagyobb gyermek — Józsi — is lázban feküdt. Az anya fájdalmasan nézte őket, ápolta és virrasztóit felettük. Magá­ban gyűlöletet érzett a középső gyermek iránt, aki pajkosságával behurcolta a beteg­Rendkivül jutányosán, gyári áron alul eladók a következő teljesen használatlan gazdasági gépek, és pe­dig : 3 darab bácskai ekefő, 1 darab 7-es és 2 darab 10-es resicai acél eke, 2 darab 2-ős és 2 darab 3-as ekefő, 1 darab réti csuklós kéttagú borona; répa vágó járgány hajtásra ; 1 darab baromfi keltető gép. Megtekinthetők Szatmáron, Verbőezy-utca 3. sz. alatt. Eladásokat eszközöl Poszvék Nándor gazdasági szak­irodája Szatmár, Kazinczy-utca 7. szám. 254 5 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom