Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)
1910-03-05 / 10. szám
Szerke ztőség és kiadóhivatal : Sz&tmár, Kazinczy-utca 7. sZe m. Telefon I4-. sz. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. GAZDAKÖRÖK, SZÖVETKEZETEK- ÉS KISBIRTOKOSOK SZAKKÖZLÖNYE. M —n——n—■ ■» I I _________'■ j ji_ mii M ■ »■■■J1. »J.. — GA ZDASÁGI Előfizetési ára; egész évre 10 kor. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Poszvék Nándor. Kéziratok nem ada.nak vissza. Lelkészek, tanítók és kisgazdák kívánatra évi 6 K kedvezményes áron kapják. A bankok hivatása. f'P) Most, midőn a folyton gombamódra szaporodó bankok sorra előál- Janak nagy nyereségű mérlegeikkel, ■aktuális a lapok pro és kontra kritikája. Állandóan két vélemény alakul ki. Egyik, hogy bankjaink a termelést kellőleg nem segítik elő, amennyiben a vállalatok, — bele értve ,a mező- gazdasági iparvállalatokat is, — támogatását csak a legszűkebb keretek •között eszközük, és foglalkozásuk: a pillanatnyi, magasabb kamatú váltóhitel, valamint a lomha, de, biztos jelzáloggal biztosított hitel-igény kielégítésében merül ki. Megegyezik másodszor véleményük abban, hogy a bankok felette elszaporodása káros jelenség, mert ahelyett, hogy versenyt fejtenének ki a kamatláb tekintetében, a versenyt csupán a kölcsön összegek nyújtásában veszik fel s igy a könnyelmű hitelt segítik elő. Magunk részéről mindkét kritika jogosultságát elismerjük — egy kis módosítással. Kifogásoljuk a másodikat, mert elismerjük az elsőt. Mi a bankok jogosultságát elismernénk, szaporodásukat s nyereség mérlegüket örömmel vennénk tudomásul, — amennyiben tevékenységük irányában megtudnák találni azt a magas nemzetgazdasági hivatást, amelyet nemcsak az ipari részvénytársa- ■ságok, de bankjaink működéséhez is füzünk. A nemzetgazdaságtan felismeri a nagyobb tőke nagyobb termelő erejét. A kis emberek apró tőkéi nemcsak tulajdonosuk képesség és vállalkozás hiánya, de már magának a tőkének csekélységénél fogva is korlátolt mértékben hasznosíthatók mig a kis tőkék összegyűjtése utján előálló nagy tőke nagyszabású, nagy nyereségű vállalatok létesítéséhez ad módot. — A nagy tőke megbirja az intenzivebb kezelés, a magasabb szakértelmű befektetés költségeit, elviselhetővé teszi a nagy nyereség kockázatát s nagy nemzetgazdasági célt szolgái, meri nagy f&TJItlő erejével | gyűjti a nemzet vagyonát, s fejleszti i a viszonyokat. Amig a kis tőkét összegyűjtő in- | tézmények egyoldalú hitelműveletekkel foglalkoznak, ezek szaporodása káros. Ezt a közvetítő szerepet kevesebb költséggel kevés bank is elvégezheti s a felesleges bankok szervezete már úgy a tőkét, mint hitelt igénylő társadalom nyűge. Ellenben, ha ezek az intézmények egészséges vállalatok utján gyümölcsöztetnék a reájuk bizott tőkét, egészséges verseny létesítésével magasabb hivatást töltenének be. Ez igen is tág hivatáskört szab nem csupán az egyoldalú ipari részvénytársaságok, de a bankok elé is, mert amig amazok a tőkének egy, megkötött irányban való értékesítését tűzi maga elé célul, a bankok vállalkozásai korlátlanul, szabadabb szárnyakkal kereshetik maguknak a tért, s igy tőkéjüknek gyümölcsöztetésére is korlátlan ütjük nyílik. Ha bankjainkat ezen az utón látjuk majd haladni, a társadalom örömmel veszi tudomásul szaporodásukat s megelégedéssel nyereség számlájukat, akkor a lapok nem fogják róluk azt írni, hogy: bankok virulása — nemzet pangása. Mezőgazdasági termények értékesítése. A mezőgazdasági termények értékesítésének helyes szervezése az egész gazdatársadalmat érdeklő legégetőbb kérdések egyike. Nem szükséges külön hangsúlyoznom azt, amit mindnyájan egyformán érzünk és tudunk, hogy a gazda munkájának eredménye nemcsak attól függ, hogy szakértelmével, szorgalmával, munkájával és tőkéjével minél nagyobb mennyiségű és minél jobb minőségű terményeket állítson elő, a föld termő- erejét minél nagyobb hozadék előállítására kényszerítse, hanem főképpen attól függ, hogy az előállított terményeket a termelési költséghez képest minél nagyobb árban értékesíteni is tudja. A mezőgazdasági termények értékesítése helyes szervezetének azon alapelven kell felépülnie, hogy az értékesítő szervezet a termelőt a fogyasztóval minél kevesebb közvetítő kéz igénybevételével, lehetőleg közvetlenül hozza összeköttetésbe. Á termények értékesítésének helyes szervezése tehát nem pusztán a termelő érdeke, hanem ugyanolyan fontosságú az a fogyasztóra nézve is. És ha a mai értékesítési módozatokat és rendszert vizsgálat alá vesszük, úgy azt kell tapasztalnunk, hogy a termények értékesítésének irányításába se a termelőnek, se a fogyasztónak elhatározó befolyása nincs, a legközvetlenebbül érdekelt ennek a szerkesztőségeéskíadóhlvatala POSZVék Nándor gazdasági Szakirodája 14. sz. Magyar Nyugdíjbiztosító Részvénytársaság Szatmármegyei vezérképviselete. —Birtokok adásvételének, valamint bérletének közvetítése. Kölcsönök és konvertálások közvetítése; gépek és mindenféle gazdasági cikkek beszerzése és értékesítése
