Gazdák Lapja, 1910. február (9. évfolyam, 6–9. szám)

1910-02-05 / 6. szám

6 -ik szám GAZDÁK LAPJA A járvány julius 10-től augusztus 28 ig j tartott. Ez idő alatt megbetegedett összesen •108 sertés s ebből 24 drb elhullott a beoj tás napjáig, azután pedig a beojtott 70 drb egészséges közül 7 drb (10° o), azojtatlanul maradt 169 drb egészséges közül 13 drb (13.7%), a beojtott 16 drb beteg közül 12 drb (81"2°/o), az ojtatlanul mbradt 38 beteg .közül 34 drb (89‘4%). Meg kell itt említenem, hogy a beojtott 70 drb egészséges között 5—6 olyan sertés is volt, amely már a betegség gyanújában allénak lett volna tekinthető, de mert még ■nyilvánvalóan nem voltak betegek, az egész­ségesek közé lettek osztályozva és a tulaj- •űonos kifejezett óhajára beojtottuk őket. A betegség megállapítása alkalmával 5 hullán végzett boncolás lelete: tüdő és savós- rostanyás mellhártyuladás, bélbeli elválto­zások és haemorrhagiák nélkül. A végzett kísérlet eredménye azt a benyomást kelti, hogy az ojtas már nyilván­valóan beteg sertéseknél az elhultási száza­lékot csak alig valamivel, míg teljesen egész* ■■•égésnek látszóknál tetemesen o-oknenti. ügy látszik, hogy a védöojt s a nagyon Ihevesen jelentkező betegségnél erejében gyengül s talán inkább ez a szerep érdemel ..gyakorlati szempontból figyelmet. A védő- -ojtás említett hatását akként magyarázom, hogy a védöojtas által iétesitett passzív simmunitás tartama alatt a betegsé-j vírusa valamely természeti behatás következtében folyton gyengül és a járvány ez okból ked­vezőbb lefolyást nyer. A közölt esetben a járvány kezdetén oly rosszindulatúnak látszott a betegség, hogy a tulajdonos 50 60% os veszteségre volt elkészülve. Mivel pedig a fertőzött Mildofalkunak, az ojtás előtt elhullottak betudásával, csupán 34% a hullott el, annak ellenére, hogy a védőojtás napjáig, tehát az első 12 nap alatt már 24 drb elhullás és 54 drb megbetegedés urduit elő s hogy a megállapításkor végzett boncolás leletéből következtetve, a betegség pektoralis alakja dominált, a tulajdonos a járvány lefolyását enyhének s a védöojtust hasznosnak talalta, kijelentvén, hogy elő forduló esetben a védőojtast ismét és álta­lánosságban fogja alkalmazni. Hogy a védöojtás kipróbálásától oly sokan húzódoznak, auuak egyik legfőbb oka az ojtoanyag drágasága. Nézetem szerint az ojtóanyágot sokkal olcsóbban kellene a kísérletező gazdaközönség rendelkezésére bocsátani s ha az előállítás csakugyan olyan sokba kerül, hogy e miatt kedvezőbb árakat szabni nem lehet, az előállító intézetnek tetemes állami anyagi támogatása okvetlenül szükséges. Mert ha van remény arra, hogy ezen ojtási eljárással a sertésvész okozta közgazdasági károk tetemesen csökkenthetők, akkor ezen eljárással való minél kiterjedtebb kísérletezés, illetve ezen eljárásnak a gya­korlatba való mielőbbi átvitele érdekében nagyobb anyagi áldozatok hozatalától sem szabad visszariadni. Felteszem, hogy az év folyamán kar­társaim közül sokan tettek kísérletet ezen ojtási módszerrel. Nagyon hasznos szolgá­latot tennének, ha az általuk végzett ójtá.sok eredményét a szaksajtóban teljes tárgyilagos­sággal közölnék s ezáltal hozzájárulnának annak eldöntéséhez, hogy az ojtás gyakor­lati téren beválik e s ha igen, minő haszuot húz abból a gazdaközönség ? Kérdések. A íiivisszuró gébics, mint ragadozó ál­lat, káros-e vagy hasznos a gazdaságra? Á. E. A magvak életképessége milyen hőfok mellett nem szenved ? és milyen hatással vannak azokra a mérges folyadék ? N. P. A fÜ2héj mint cserző anyag gyakor­latban alkalmazható-é ? G. L. Feleletek. A tövisszúró gébics egyike a leghasz­nosabb rovarpusztitó madarainknak. Sokan abban a nézetben vannak, hogy j a gébics a bogarakat, egereket stb. azért szúrja tövisre, hogy azokat reagállak táp­lálékul, mintegy éléstárba összegyűjtse. Ezen nézet annyiból téves, mert a gé- j bics a rovarokat, egereket azért szúrja tö­visre, hogy azok csalétkül szolgáljanak az i ő táplálékát képező rovaroknak, melyek a felszurt állatok rothadó szaga után indulva , nagy mennyiségben gyűlnek oda, hogy azután azokat a közeli ágon lesben állva, elkapkodhas-a. Nevét onnan nyerte, hogy a bogarakat egereket stb. tövisre szúrja. A sokak által rag időzónák hitt gébics tehát csak rovarpusztitó s ezért kímé­lendő. • L. A magvak életképessége. Henry Dixon tanulmány tárgyává tette a magvak élet- j képességét és azt tapasztalta, hogy ezt inég a nagy hőmérsékletek sem képesek ; megölni. Dixon 65—70 C. fok hőnek tette ki a magvakat és ezt a hőfokot lassankint 90 Celsiusig is fokozta. A melegnek legjob­ban a lucernamag állt elleti, melynek mag- vaiból 10 percent csirázóképességét még 110 Celsius foknál is megtartotta, amit. egy órán belül 121 fokra emelt. A magas hő­foknak a hatása a magvakra abban nyil­vánul, hogy lassabban csíráznak ki és las­sabban is fejlődnek. Az alacsony hőfokot illetően Thisselton-Dyer bizonyította be, hogy bizonyos magvak csirázóképességüket még olyan hidegben sem vesztik cl, amely­ben a hydrogén megfagy. A gázok és mér­ges folyadékok behatásából Dixon nagyon érdekes tényt állapított * meg. A lucerna magvak például, amelyeket egy hónapon át áztatott subiimátos alkoholban, — még esi ráztak; más magok pedig négy napig áz­tak kloroformban és alkoholban anélkül, hogy csirázóképességüket elvesztették volna. A füzhéj, mint cserző anyag. A füz- fahéja 4—5 százalék csersavat tartalmaz, alkalmas tehát a bőrök cserzésére. A bőr ilyen anyaggal cserezve lággyá válik, azért I használják az oroszok a bagaria bőr és a franciák a glacé keztyü bőrök cserzéséhez. ! Nem minden fűznek a héja alkalmas a cserzésre. Oroszországban a Salix Bursa- tiana és a homokfüz Salix arenasia hasz­nálják cseranyag gyűjtésére, északnyugoti Európában pedig a kecskefüvet (Salix cop- rerát). A cserzőanyag nyeréséhez való fűz­őik oldal vesszőket február hóban metszik és földdel betakarják s leveleivel együtt 8 napig álló vízben áztatva, lehántják. Hasznos tudnivalók. Ingatlanra vonatkozó szerződ js iiletéke- zós vógetti bejelentése. Az ingatlan iránt kötött jogügylet illetékszabás végett a bélyeg és illetékszabályok 127. §, b) pontjának negyedik bekezdése alapjaH a telekkönyvi hatóság helyett a telekkönyvi betétszerkesztö bizottság utján is érvényesen és joghátrány nélkül bejelenthető. (Közigazgrtási bíróság 1909. junius 15. 13,825-1909. P. sz.) Fagyott zöldség. Ha valami zöldség megfagy, az ügyetlen cseléd beviszi a meleg konyhára, hogy fel engedjen. Fel is enged ott, de többnyire egyúttal hasznavehetetlent« válik. A helyes eljárás az, hogy a zöldséget hideg kutvizbe áztatjuk, vagy ha hó var, ezzel behányjuk és éjen át langyos helyű tesszük. Ha így felenged, ismét jól elhasz­nálható. A homoktéglák gyártása. A homok ­téglát úgy állítják elő, hogy laza, tiszti homokot a lehető legtökéletesebben kevernek 5—8°/o oltott mészszol. fí keveréket nagy nyomással formába sajtolják és ÍO légköri nyomású gőzzel kezelik. Ezen körülmények mellett a mész a homokszemek felületé« kálciumhidroszilikátot létesít és ez a kristá­lyos anyag ragasztja össze a homokszemeket, E néhány adatból már kitűnik, hogy ezt az anyagot házilag nem lehet eiőállitani. Erre a célra szolgáló sokfajta szabadalom ismeretes, sőt egy külön folyóirat „Der Kalksandstein“ csak ezt az anyagot tárgyalja. Szilárdsága 200 kg. négyzetcenti méteren ként. Dr. Wartha Vince. (T. T. K.) A baromfiélösködök befolyása a fiatal csibékre. Igen gyakran lehet azt tapasztalni, hogy egyik vagy másik tenyésztő azon top renkedik, miszerint mi is lehet annak oka, hogy csibéi csak nem akarnak fejlődni, da­cára a nekik elegendő mennyiségben nyúj­tott jó tápláléknak. Azon esetben, ha az ilyen elmaradt csibéket ezen tenyésztők kezükbe vennék és azokat alaposan meg­vizsgálnák, akkor azonnal szemükbe ötlene hogy azokon csak úgy hemzseg a tömérdek sok baromíitetü, Természetesen az ilyen csibécskék — ehhez bővebb kommentár nem is kell — amelyek a baremfitetü által annyira el vannak lepve nem igen fejlődhetnek. Ezen csibéket igy szabadíthatjuk meg a legkönyebben a tetüktől, ha 1—2 száza­lékos tanatonoldatban azokat 2 —3 szór jól megfürösztjük. Megjegyezzük azonban, hogy a csibéknek ily módon való megfürösztésük csakis langyos vízben és meleg napon esz­közölhető. B. E. Irodalom. Székely Gazda címmel egy uj gazdasági szaklap első száma fekszik előttünk. A szé­kelyföldi gazdakörök, méhészeti egyesületek, állattenyésztő és állatbiztosító szövetkezetek közlönyeként jelenik meg Marosvásárhelyt minden hónap 1-én és 15-én. Szerkeszti dr. Vájná Géza. Előfizetési ára 8 korona. Ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom