Gazdák Lapja, 1910. február (9. évfolyam, 6–9. szám)
1910-02-05 / 6. szám
6 -ik szám GAZDÁK LAPJA A járvány julius 10-től augusztus 28 ig j tartott. Ez idő alatt megbetegedett összesen •108 sertés s ebből 24 drb elhullott a beoj tás napjáig, azután pedig a beojtott 70 drb egészséges közül 7 drb (10° o), azojtatlanul maradt 169 drb egészséges közül 13 drb (13.7%), a beojtott 16 drb beteg közül 12 drb (81"2°/o), az ojtatlanul mbradt 38 beteg .közül 34 drb (89‘4%). Meg kell itt említenem, hogy a beojtott 70 drb egészséges között 5—6 olyan sertés is volt, amely már a betegség gyanújában allénak lett volna tekinthető, de mert még ■nyilvánvalóan nem voltak betegek, az egészségesek közé lettek osztályozva és a tulaj- •űonos kifejezett óhajára beojtottuk őket. A betegség megállapítása alkalmával 5 hullán végzett boncolás lelete: tüdő és savós- rostanyás mellhártyuladás, bélbeli elváltozások és haemorrhagiák nélkül. A végzett kísérlet eredménye azt a benyomást kelti, hogy az ojtas már nyilvánvalóan beteg sertéseknél az elhultási százalékot csak alig valamivel, míg teljesen egész* ■■•égésnek látszóknál tetemesen o-oknenti. ügy látszik, hogy a védöojt s a nagyon Ihevesen jelentkező betegségnél erejében gyengül s talán inkább ez a szerep érdemel ..gyakorlati szempontból figyelmet. A védő- -ojtás említett hatását akként magyarázom, hogy a védöojtas által iétesitett passzív simmunitás tartama alatt a betegsé-j vírusa valamely természeti behatás következtében folyton gyengül és a járvány ez okból kedvezőbb lefolyást nyer. A közölt esetben a járvány kezdetén oly rosszindulatúnak látszott a betegség, hogy a tulajdonos 50 60% os veszteségre volt elkészülve. Mivel pedig a fertőzött Mildofalkunak, az ojtás előtt elhullottak betudásával, csupán 34% a hullott el, annak ellenére, hogy a védőojtás napjáig, tehát az első 12 nap alatt már 24 drb elhullás és 54 drb megbetegedés urduit elő s hogy a megállapításkor végzett boncolás leletéből következtetve, a betegség pektoralis alakja dominált, a tulajdonos a járvány lefolyását enyhének s a védöojtust hasznosnak talalta, kijelentvén, hogy elő forduló esetben a védőojtast ismét és általánosságban fogja alkalmazni. Hogy a védöojtás kipróbálásától oly sokan húzódoznak, auuak egyik legfőbb oka az ojtoanyag drágasága. Nézetem szerint az ojtóanyágot sokkal olcsóbban kellene a kísérletező gazdaközönség rendelkezésére bocsátani s ha az előállítás csakugyan olyan sokba kerül, hogy e miatt kedvezőbb árakat szabni nem lehet, az előállító intézetnek tetemes állami anyagi támogatása okvetlenül szükséges. Mert ha van remény arra, hogy ezen ojtási eljárással a sertésvész okozta közgazdasági károk tetemesen csökkenthetők, akkor ezen eljárással való minél kiterjedtebb kísérletezés, illetve ezen eljárásnak a gyakorlatba való mielőbbi átvitele érdekében nagyobb anyagi áldozatok hozatalától sem szabad visszariadni. Felteszem, hogy az év folyamán kartársaim közül sokan tettek kísérletet ezen ojtási módszerrel. Nagyon hasznos szolgálatot tennének, ha az általuk végzett ójtá.sok eredményét a szaksajtóban teljes tárgyilagossággal közölnék s ezáltal hozzájárulnának annak eldöntéséhez, hogy az ojtás gyakorlati téren beválik e s ha igen, minő haszuot húz abból a gazdaközönség ? Kérdések. A íiivisszuró gébics, mint ragadozó állat, káros-e vagy hasznos a gazdaságra? Á. E. A magvak életképessége milyen hőfok mellett nem szenved ? és milyen hatással vannak azokra a mérges folyadék ? N. P. A fÜ2héj mint cserző anyag gyakorlatban alkalmazható-é ? G. L. Feleletek. A tövisszúró gébics egyike a leghasznosabb rovarpusztitó madarainknak. Sokan abban a nézetben vannak, hogy j a gébics a bogarakat, egereket stb. azért szúrja tövisre, hogy azokat reagállak táplálékul, mintegy éléstárba összegyűjtse. Ezen nézet annyiból téves, mert a gé- j bics a rovarokat, egereket azért szúrja tövisre, hogy azok csalétkül szolgáljanak az i ő táplálékát képező rovaroknak, melyek a felszurt állatok rothadó szaga után indulva , nagy mennyiségben gyűlnek oda, hogy azután azokat a közeli ágon lesben állva, elkapkodhas-a. Nevét onnan nyerte, hogy a bogarakat egereket stb. tövisre szúrja. A sokak által rag időzónák hitt gébics tehát csak rovarpusztitó s ezért kímélendő. • L. A magvak életképessége. Henry Dixon tanulmány tárgyává tette a magvak élet- j képességét és azt tapasztalta, hogy ezt inég a nagy hőmérsékletek sem képesek ; megölni. Dixon 65—70 C. fok hőnek tette ki a magvakat és ezt a hőfokot lassankint 90 Celsiusig is fokozta. A melegnek legjobban a lucernamag állt elleti, melynek mag- vaiból 10 percent csirázóképességét még 110 Celsius foknál is megtartotta, amit. egy órán belül 121 fokra emelt. A magas hőfoknak a hatása a magvakra abban nyilvánul, hogy lassabban csíráznak ki és lassabban is fejlődnek. Az alacsony hőfokot illetően Thisselton-Dyer bizonyította be, hogy bizonyos magvak csirázóképességüket még olyan hidegben sem vesztik cl, amelyben a hydrogén megfagy. A gázok és mérges folyadékok behatásából Dixon nagyon érdekes tényt állapított * meg. A lucerna magvak például, amelyeket egy hónapon át áztatott subiimátos alkoholban, — még esi ráztak; más magok pedig négy napig áztak kloroformban és alkoholban anélkül, hogy csirázóképességüket elvesztették volna. A füzhéj, mint cserző anyag. A füz- fahéja 4—5 százalék csersavat tartalmaz, alkalmas tehát a bőrök cserzésére. A bőr ilyen anyaggal cserezve lággyá válik, azért I használják az oroszok a bagaria bőr és a franciák a glacé keztyü bőrök cserzéséhez. ! Nem minden fűznek a héja alkalmas a cserzésre. Oroszországban a Salix Bursa- tiana és a homokfüz Salix arenasia használják cseranyag gyűjtésére, északnyugoti Európában pedig a kecskefüvet (Salix cop- rerát). A cserzőanyag nyeréséhez való fűzőik oldal vesszőket február hóban metszik és földdel betakarják s leveleivel együtt 8 napig álló vízben áztatva, lehántják. Hasznos tudnivalók. Ingatlanra vonatkozó szerződ js iiletéke- zós vógetti bejelentése. Az ingatlan iránt kötött jogügylet illetékszabás végett a bélyeg és illetékszabályok 127. §, b) pontjának negyedik bekezdése alapjaH a telekkönyvi hatóság helyett a telekkönyvi betétszerkesztö bizottság utján is érvényesen és joghátrány nélkül bejelenthető. (Közigazgrtási bíróság 1909. junius 15. 13,825-1909. P. sz.) Fagyott zöldség. Ha valami zöldség megfagy, az ügyetlen cseléd beviszi a meleg konyhára, hogy fel engedjen. Fel is enged ott, de többnyire egyúttal hasznavehetetlent« válik. A helyes eljárás az, hogy a zöldséget hideg kutvizbe áztatjuk, vagy ha hó var, ezzel behányjuk és éjen át langyos helyű tesszük. Ha így felenged, ismét jól elhasználható. A homoktéglák gyártása. A homok téglát úgy állítják elő, hogy laza, tiszti homokot a lehető legtökéletesebben kevernek 5—8°/o oltott mészszol. fí keveréket nagy nyomással formába sajtolják és ÍO légköri nyomású gőzzel kezelik. Ezen körülmények mellett a mész a homokszemek felületé« kálciumhidroszilikátot létesít és ez a kristályos anyag ragasztja össze a homokszemeket, E néhány adatból már kitűnik, hogy ezt az anyagot házilag nem lehet eiőállitani. Erre a célra szolgáló sokfajta szabadalom ismeretes, sőt egy külön folyóirat „Der Kalksandstein“ csak ezt az anyagot tárgyalja. Szilárdsága 200 kg. négyzetcenti méteren ként. Dr. Wartha Vince. (T. T. K.) A baromfiélösködök befolyása a fiatal csibékre. Igen gyakran lehet azt tapasztalni, hogy egyik vagy másik tenyésztő azon top renkedik, miszerint mi is lehet annak oka, hogy csibéi csak nem akarnak fejlődni, dacára a nekik elegendő mennyiségben nyújtott jó tápláléknak. Azon esetben, ha az ilyen elmaradt csibéket ezen tenyésztők kezükbe vennék és azokat alaposan megvizsgálnák, akkor azonnal szemükbe ötlene hogy azokon csak úgy hemzseg a tömérdek sok baromíitetü, Természetesen az ilyen csibécskék — ehhez bővebb kommentár nem is kell — amelyek a baremfitetü által annyira el vannak lepve nem igen fejlődhetnek. Ezen csibéket igy szabadíthatjuk meg a legkönyebben a tetüktől, ha 1—2 százalékos tanatonoldatban azokat 2 —3 szór jól megfürösztjük. Megjegyezzük azonban, hogy a csibéknek ily módon való megfürösztésük csakis langyos vízben és meleg napon eszközölhető. B. E. Irodalom. Székely Gazda címmel egy uj gazdasági szaklap első száma fekszik előttünk. A székelyföldi gazdakörök, méhészeti egyesületek, állattenyésztő és állatbiztosító szövetkezetek közlönyeként jelenik meg Marosvásárhelyt minden hónap 1-én és 15-én. Szerkeszti dr. Vájná Géza. Előfizetési ára 8 korona. Ki-
