Gazdák Lapja, 1910. február (9. évfolyam, 6–9. szám)
1910-02-26 / 9. szám
9 ik szá m GAZDÁK LAPJA ból, habár némely egérfajtára, mint, pl. a valódi mezei egérre, (Mtis agrárius) ez is hatástalan, addig a patkánynak baktériumokkal való irtása bizony nagyon megbízhatatlan eljárás. Néha néha beválik ugyan, de sokkal többször nem.' Azért, ha egyes magánvállalatok föltétlenül biztos hatásúnak hirdetik is, ezt inkább üzleti érdekből, mint jogosan teszik. Abban azonban igazuk van ezeknek a hangzatos reklámoknak s nem is mulasztják el a hivatkozást tudományos in tézetek ebbeli tapasztalataira, hogy e baktériumos patkány irtószerek, hacsak valami méreg is nincs beléjök keverve, más állatokat (vagy embert) nem betogitenek meg, tellát nem veszedelmesek. Csakhogy a baj épen az, hogy a veszedelem legtöbbször a patkányra és egérre sem valami nagy, (de ezt a reklám természetesen bölcsen elhallgatja). Az állami intézetek közül az állatorvosi főiskola bakteriológiai intézetében is kapható a Danysz-bácislus tenyészete, az intézet azonban az e tárgyban hozzá fordulókat figyelmeztetni szokta, hogy a szer hatására nézve vérmes reményeket ne tápláljanak. A baktériumokkal való patkányirtás mindig csak kísérlet, akár a legelterjedtebben hasz iáit Danysz-bacíliust, akár a Rutint alkalmazzuk, mely kísérletet azonban meg lehet próbálni ott, ahol a helyi viszonyoknál fogva .méreggel nem dolgozhatunk. Sajnos, ez idő szerint a baktériológia nem ismer olyan baktériumot, amely csak a patkányt ölné biztosan, de más (hasznos) állatra és az emberre ártalmatlan volna. Azok a baktériumok, amelyek a patkányt mindenkor biztosan megölnék, nem használhatók patkányirtásra, mert az emberre s hasznos háziállatainkra is veszedelmesek. A kísérletet zárt helyi égben bármely időszakban, tehát télen is meg lehet próbálni. Az eljárás veleje az, hogy a patká nyok az általok ellepett helyiségekbe juttatott baktériumokkal fertőzött eledel elfogyasztása után halálosan megbetegednek és elpusztulnak, föltéve azt a ritkább esetet, hogy a fertőzés sikeres volt. A patkánynak tehát meg kell ennie a bacillusokat; az esetleg megbetegedettekről az egészsége sekre nem igen ragad át a betegség, tehát csak az a patkány betegedhetik meg, amely valóban evett belölök. Az ily baktériumtenyészetet, pl. a Dany sz-baciliust a következőképen kell h isználni: Az anyag (rendszerint husleves-vagy tejtenyészet), tehát folyadék közvetetlenül használat előtt vízzel hígítandó ely arányban, hogy egy liter vízre körülbelül 50 (vagy akár sokkal több) köbcentiméter jusson a tenyészetet tartalmazó folyadékokból; de a vizet előbb konyhasónak hozzákeverése után (egy literre 1 kávéskanálnyit számítva) ; fel kell forralni és a tenyészettel csak teljes • kihűlés után kell összekeverni. Ezután szá- ! ráz (régi) kenyérből körülbelül diónyi dara- j bokát 2—3 percig áztatunk föl a folyadékban t oly mennyiségben, hogy a folyadékot tel- j jesen felhasználjuk. Az ily módon áztatott kenyérdarabokat [ aztán a patkányoktól ellepett területen j elhintjük. Megjegyzendő, hogy a tenyészetet tartalmazó üvegecskéket csak közvetetlenül az anyag alkalmazása előtt szabad felnyitni s addig is sötét, mérsékelten hűvös helyen kell tartani. Végül érdemesnek vélem még megemli- j teni két orosz búvárnak, Mereshkowsky uak 1 és Surinnak újabban az orosz föidmivelés- j ügyi minisztérium szentpétervári gazdasági j bakteriológiai intézetében egy kopenbágai magániaboratoriurn (a Ralin baktériológiai laboratórium) által forgalomba hozott R itin II vei végzett kísérleteit, melyek arra a me .lepo eredményre vezettek, hogy a baktériumosnak hirdetett anyag nem tartalmazott fertőző baktériumot, hanem csak közömbös mikrobákat. A szerre vonatkozó hirdetésben említett „veszedelmes“, „biztos halált okozó“ patkányölő baktérium helyett az említett szerzők mást találtak a Ratin II-ben. Megállapították, hogy ez a más valami fehér tengeri hagyma egyik fajváltozatának, a vörösnek (Scilla maritima cum bulbo rubro) vizes kivonata, a mely a pitkányra mérgező u-.ryan, de használata azért aggodalmas. mert az esetleg hozzáférő háziállatokat is megmérgezheti. Egyébként más patkány- mérgektől abban különbözik, hogy „baktériumos készítmény“ címén — drágábban | árusítható Term, Tud. közlöny. Kérdések. Heremagvak tisztítása. Kérem a lap bán tudatni, hogy hol takarittathatom ki a lucernamagot, s a heremagot az arankától ? Szamosujiak. Kincs Dániel. A leander levelein nagy mérvben fellépő fehér gomba ellen mivel lehet védekezni; igaz-e továbbá, hogy a leander gyakori öntözést igénye!; végre igaz-e, hogy leander a kávéalj trágyát nagyon kedveli ? M. M. Feleletek. A heremagnak tisztítására a nagyobb magkereskedők megfelelő berendezéssel szoklak ellátva lenni, mellyel némi díjazás ellenében a gazdaközönség heremagvát is tisztítják. Kisebb mennyiségű magvak tisztításával azonban, főképen, ha a heremag nagyon arankás, mely esetben az amúgy sem tisztítható ki s a rostákat csak hiába keveri be, nem szívesen foglalkoznak, A gazdák, főként a kis gazdák helyzetén könnyítendő annak idején mi indítottunk mozgalmat, hogy a földművelésügyi miniszter segélyével állíttassák fel Szalma- roo egy ilyen tisztítással foglalkozó közraktár, mely a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület vezetése alatt létesült is. Ez a raktár a miniszterhez tett eredeti javaslat értelmében 50 kgon aluli mennyiséget díjtalanul tartoznék teljesíteni, bár utóbb a raktár szabályzatból a kisgazdák e kedvezményét kihagyták. A raktár ez esetben sem dolgozik ingyen, mert a visszamaradó here aljat külföldiin igen jó pénzen lehet értékesíteni s igy a raktár költségei megtérülnek. Ha a raktár mégis ragaszkodnék az 50 kgron aluli mennyiségek díjazásához is, hisszük, hogy beavatkozásra a földmive- lésügyi miniszter e díj szedését betiltaná s utasítaná az Egyesületet a raktár szabályzat utólagos a segély kicszközlés alkalmával ajánlott feltételnek megfelelő módosítására. Leander gondozása. A leveleken fehérei penésznek látszó foltokat- nem gombabetegség, hanem a paizstetü (Cuccus Nerii) idézi elő, amely elien akként kell védekezni, hogy a leveleket szappaaoldatba mártott szivaccsal vagy ronggyal gondosan lemossuk, ledörzsöljük s ezután, nehogy a szappan-oldat a levelekre reá száradjon, tiszta vízzel lemossuk. A leandert jó napos helyen kell tartani s öntözni bőven szükséges. Ha a kávé-aljat trágyának használjuk, ennek legföljebb az az előnye van, hogy a talaj felszínét beárnyékolja, esetleg a televény-képződést előmozdítja, egyebekben azonban semminemű oly alkatrészt nem tartalmaz ez az anyag, amely a növény fejlődését különösen előmozdítaná, vagyis trágya-értéke nagyon kevés. Sch. _______5 ik oldal Ha sznos tudnivalók. Tyukféreg ellen. Egy tyukász úgy védi tyúkjait a féreg ellen, hogy az ülőrudak közepére keskeny gyaluval fél cmres vályút váj, ebbe beilleszt egy kóemadzagot, azt a, két végén szögekkel megerősíti és időnkint megnedvesiti petróleummal. Ennek gőzétől a tyúkoknak lábain élősködő állatkák csakhamar kipusztulnak. M Special gépgyár —- BUDAPEST, V , Csáklya-utca 3. szeszgyárak ős szeszfinoinitók 9 élesztőgyárak • keményítő syrup és dextrin-gyárak —30* bTö.. , . Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is Nemzetközi szeszértékesitő- és erjesztő-kiállitás Bécs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés. teljes psii í ül ü Ijölöüü, a— Magyar Sangerhauseni gépgyár részv.-t. 26-9 |
