Gazdák Lapja, 1910. február (9. évfolyam, 6–9. szám)
1910-02-26 / 9. szám
9 ik szám növekedett, az ugar érlelő hatása pedig egy! s a r in k dra csökkent. Igaz ugyan, hogy az istáüóírágyában mutatkozó ezen hiányt kezdjük ma már műtrágyává! pótolni s a múlt évben is körülbelül egymiilióhatszázezer métermázsa fosz- foriarlahnu műtrágyát használtunk fel. Ebben azonban alig van több 250)0 in/tn. foszför- ná , tehát az ezutáni visszapótlás csaknem 4/&-el kevesebb, mint azon hiány, melyet az 1870-ikivel szemben kimutattuuk. Hogy a gyengébb trágyázásnak silá* nyabb termés a következménye, az köztudomású dolog. S ha a főid termőerejének csökkenése ma még nem mindenütt észlelhető, az egyszerűen onnan van, mert egyrészt talajunk önerejéből merítettünk, aminek azonban már végére is jártunk, másrészt pedig onnan, hogy mai íalajmivclő eszközeink sokkalta tökéletesebb, jobb munkát vég íznek, mint végeztek a régiek. A talaj ősereje azonban nem kifogyhatatlan, a talaj megmunkálását sem lehet a végtelenségig tökéletesíteni, el fog következni tehát az az idő, amikor a tökéletesebb talaj munka dacára érezhető országos terméscsökkenés fog beáliani. S ezt pusztán állatállományunk segélyével elkerülni Dem fogjuk, mert mai belterjes gazdálkodási viszonyaink mellett kilátásunk van ugyan arra, hogy állatállományunk formailag és értébileg tökéletesbülni lóg, de annál kevesebb kilátásunk lehet arra, hogy számszerűleg is lényegesen gyorsabban szaporodjék. Ez országos csapást elkerülnünk csak úgy lehet, hogy állatállományunk számának bár kisebb mérvbeni szaporítása mellett a műtrágyák használatát olyan mérvüi-e fokozzuk, mint amilyen mérvű az a tőlünk nyugatra fekvő államokban. Kovácsy Béla. a daganat azonban nemcsak hogy le nem lohadt, hanem a mérges növény nedvétől gyuladásba jött Szántó István uram arca, aki aztán pár napra rá vórmérgezés következtében özvegységre juttatta feleségét, egy jobb hazába költözvén, hol nincsen sem méh, sem kutyatej, így pattant ki a titok s igy jött tudomására a károsult tanító feljelentése folytán a tetteseket nyomozó csendőrségnek, hogy mitől dagadt meg a Szántó István feje; mire a bús özvegy elkeseredésében férje bűntársát is megnevezte Kukli András becses személyében, kit a csendőrök az arcán még mindig látható bűnjellel le is tartóztattak, de letartóztatták a tudós asszonyt. Bobula -Klárát is, aki Szántó István halálát elő- dézte. GAZDÁK LAPJA A száivesszőzés. i A „Szölőszeti és Borászati Lipa ha- i zánkbau az egyedüli borászati szaklap, mely szőlőink jövedelmezőségének emelésére azon elvet követi, hogy ritka ültetés és hosszabb | művelés vezet biztosan a célhoz. Eme tantételünk helyességéről ma már értelmes szőlősgazda társaink meg vannak győződve s igy azt fölösleges tovább bizonyítgatni. Ha tehát szőlőinket ritkábban ültetjük, pl. 125—-150 cm. re, azért, hogy a töke kellő tápanyagban, levegőben, melegségben részesülhessen, — mi által örvendetes növe- kedést mutat. — úgy hosszabb, például szálvesszős metszésben részesíthetjük. Ezen szálvesszős művelet fő lényegé- I ben abból áll, hogy a szarvakra nevelt tő- ! kén egy olyan vesszőt, mely az előző évi í csapon áll, félkarikára a vendégkaróhoz kö- | tünk. A szálvesszőn kívül levő vesszők mindegyikét állásához képest két rügyes, vagy öt rügyes csapokra metszjűk. Az öreg fából nőtt vesszőt 2 rügyre, a két rügyes csapon állót 5 rügyre metsz- jük, az öt rügyesbol hagyjuk a szálvesszőt, melyet letermés után eltávolítunk. Ezt a sorrendet folytatjuk évenként, miáltal a tőke folyton ifjan, jó erőben és bötennés- ben tartható. Van sok szőlőfaj, mely máskép nem is terem, csakis szál vesszőre s épen ezek a legnemesebb fajták. A szálvesszős műveletnél a zöldmunka el nem maradhat,, mely lényegében abból j áll, hogy a termőnyeleket virágzás előtt j először a legfelsőbb fürt 5—6-ik levele fö- 1 lőtt bec-ipjük ; a tőke- és csaphajtásokat ' változatlanul a karóhoz kötjük. Válogatnunk j | fölösleges. Ezen műveletre a Maurer váltócsap- j műveletéből azonnal átmehetünk, ha az már i nem mutatkozik elegendőnek. Újabb időben termésfokozás céljából a j száivesszőzés kezd nálunk elterjedni, midőn a szálvesszőn kívül a többi hajtásokat mind agyra metszik; ez a csercsap-rendszer i alapía azzal a különbséggel, hogy 5—6 rügyes csap helyett 8—10 rügyes szalvesz- szőt hagynak és ezt kölik a vendégkaróhoz. Ez a nagyon helytelen eljárás abban bosszulja meg magát, hogy néhány év alatt a töke megvakul. Maurer. Herések, lucernások javítása. A herések gypszezése ezelőtt mintegy ötven évvel jött divatba s különösen az 1880-as és 90-es években a gypsz haszná3-ik oldal íaía általánosan el volt terjedve. Ma azonban meglehetősen feledésbe ment volna ez az eljárás, ha a reklám időközönként fel nem újítaná a dolgot, s nem terelné rá a figyelmet. Pedig a gypszet manapság nem lehet lucernások, lekérések feljavítására ajánlani, mert trágyaereje nincs, s a növények legfeljebb oly minimális mennyiségbe a használják fel, aminő mennyiségben azt a talajban amúgy is feltalálják, s ha mutatkozik is itt-ott termésfokozó hatása, ami nagyon bizonytalan, azt nem saját táperejének, tápláló hatásának köszönheti, hanem annak, hogy a talajban foglalt tápláló anyagokat oldhatóvá teszi s igy tulajdonképpen zsarolja a talajt. Ha tehát egyes esetekben pillanatnyi előny van is, az mindenesetre csak a lucernát, vagy lóherét követő növény rovására fog menni. Meszet, vagy gypszet ma már csak a bérlő használ, mielőtt a bérletet elhagyja, amikor ki akarja venni a földből azt a termőerőt, melyet az előző években oda elraktározott. A mi viszonyaink között annál kevésbbé lehet hatást várni a gypsztől, mert az csak jó erőben levő, gazdag talajokon fejtheti ki talajt zsaroló hatását, ott is csak abban az esetben, ha kellő nedvesség áll rendelkezésére. Már pedig a gazdák nem azért akarják megjavítani lucernásaikat, vagy Méréseiket, mintha azok talajra gazdag volna, hisz akkor a Mérés sem szorulna javításra, hanem épen azért, mert a talaj szegénysége miatt a rajta levő növényzet silány. Az ilyen talajt pedig csak igazi táplálóanyaggal lehet megjavítani, olyannal, mely a növényzetnek igazán táplálékul szolgái. Ennek is könnyen oldódónak kell lennie, ellenkezőleg nagyon sokára fog lehatolni a mélyenfekvő gyökérzethez s igy meglehet, hogy hatását nem a lucerna fogja élvezni, hanem csak az utána következő növény. Egyedül a szuperfoszfát, ez a gyorsan oldódó foszfortrágya, az, amelynek alkalmazásával a kiélt lucernásokat és Mérésekét megjavítani lehet. Igaz ugyan, hogy sokkalta célszerűbb az ilyen pillangós virágú kaszálók létesítése alkalmával nemcsak a talajt kitünően előkészíteni, de azt oly erősen meg is trágyázni, hogy a növényzet mindvégig elegendő táplálékhoz jusson. Ha azonban ez meg nem történt, s ennek következtében a növényzet idő eiőtt elgyöngült, nincs más mód, mint kát. holdanként 200 kg. szuperfoszfátnak kiszórásával a helyzeten javítani. Ha lehetséges, a kiszórást eszközöljük még a tél folyamán, ha nem, kora tavasszal, de akár úgy, akár igy, a legfontosabb dolog, hogy a kiszórást megelőzőleg, minél jobban hasogat- tassuk meg éles boronával a talajt, hogy egyrészt friss sarjadzásra serkentsük a gyüf Sertéshizlalók ! Aki azt akarja, hogy sertéseinek mindenkor kitűnő étvágya legyen ; hogy sertései a felvett táplálékot tökéletesen feldolgozzák és hasznosítsák; hogy sertései jól és hamar hízzanak : — hogy sertései akármeddig hizlalja, sohase legyenek rossz evők ; hogy sertéseit félhizottan, — mert nem esznek, — ne kelljen leölni; hogy sertéseit óriási nagyra hizlalja ; hogy sertéseitől mindig több zsirt kapjon, mint a mennyire számit; hogy ™ sertéseinek haszna jelentékenyen emelkedjék, — használja kizárólag a csak védjegygyei valódi Vitái i s-féíe C0T5tíDC!tciy\T\APÍ" és adagolja utasítás szerint. Igen csekély költségért nagy haszon. Egy kJwl ICO U sertésnek az egész hizlalás alatt 150 —200 fillér áru por szükséges, minek révén a súlytöbblet, 15—50 kilóra is felmegy. Tehát használatban a legolcsóbb. Kapható 80 filléres csomagokban. Ahol nem kapható, rendelje utánvéttel e cimen : Vitális-féle sertéstáppor Kovács F. és Társa céghez Nagykanizsára (Zalamegye). 274 52—32
