Gazdák Lapja, 1910. február (9. évfolyam, 6–9. szám)
1910-02-12 / 7. szám
7 ik szám GAZDÁK LAPJA 5 ik oldal már gőzgép, erre szükség nincsen, mert azt ■ csekély pénzért bérbe megkaphatják. És miután a szártépőgép naponta 300—400 métermázsa szárat megtép, egy raétermázsa tépése alig fog nekik néhány fillérbe kerülni. De hogy mit fognak az által a tanács révén ezután élvezni, azt csak akkor fogjuk látni, ha ezt megpróbálták. Magyar Gazda. Kérdések. A vadrózsa magról való szaporítása ‘hogyan történik; a rózsarnag ki szokott-é kelni s hogy kell azt e célból kezelni? Rózsakedvelő. Tetves állatok hogyan szabadíthatok meg mihamarább ezen élősdiektöt ? Sch G. Feleletek. A vadrózsa szaporítása magról. A ■ vadrózsa magjából, ha a magot állandóan nyirkosán tartjuk, csak a vetés után két esztendő múlva fejlődnek használható palánták, ha azonban a magokat szárazon tartjuk, egyáltalában nem kelnek ki. Tanácsos azért az ősszel gyűjtött (jobb korán ősszel gyűjteni, mint későn) rózsamagvakat a húsos burkolatuktól megtisztítani, nyirkos homokba elrétegezni, az egészet faládába tenni és ■ egy esztendőre ládásíő! földbe ásni és a következő ősszel elvetni. A bevetett ágyakat tanácsos kevés falorobbal betakarni, hogy a téli fagy a magvakat föiszinre ne hozza. Ha az ágyakat tavasszal nyirkosán tartjuk, a rózsák legnagyobbrésze tavasszal kikel. Räde Károly. (T. T. K.) Tetüirtás. A terveket, amelyek rosszul takarrnányozott és felületesen, vagy sehogy se tisztított ábatok fül-, szarv-és faroktövét, ' továbbá nyaka oldalait, hátát és combjai (j. i ■ ) test tájékát lepik el, fölt étien bizonyossággal öli a szürke higanyir (más néven: tetü-zsir); öli még a dohányfőzet, a 3—5°/o-os kreolin s a perzsiai és úgynevezett tetümag- por keveréke is. Az egész bizonyossággal ható tetiizsir tömény állapotban és nagy mennyiségben használva, különösen marhánál, mérgező hatású, nevezetesen nagyfokú nyáladzást idézhet elő. Mégis ez ajánlható első sorban, de úgy, hogy vegyünk a gyógyszertárból úgynevezett gyenge szürkeirt s keverjük azt jó! össze ugyanannyi disznózsírral. Kössünk aztán a kezünkre vászondarabot, vegyünk arra a kenőcsből és dörgöljük jól be ekként a tetves helyeket. A dörgölést végezvén, törüljük le kóccal a szőrön levő fölösleges zsírt s amennyire lehet, akadályozzuk meg, hogy állataiak egymást lenyalhassák. Hogyha harmadik napon még látunk élő tetveket az állaton, úgy ismételjük meg az eljárást s aztán másik három nap múlva csutakkal s langyos szappanos vízzel állatainkat lemosván s leszáritván, a kúra kész. Nem szabad azonban elmulasztani azt, hogy egyidejűleg a kezelés végrehajtásával a tartózkodási hely is tisztába hozassák s ha netán pokrócok, takarók s mi egyéb effélék is eitetvesedtek volna, azokat lugoz- tassuk ki. Hasznos tudnivalók. A közlegelő jogtalan elfoglalása. Felmerült kpnkrét esetből kifolyólag elvi jelentőségű határozatban mondotta ki a föld- rnivelésügyi miniszter, hogy, ha magánosok a közlegelő egy részét jogtalanul elf oglal ják, a közlegelö birtokosságnak nem a közigazg, bírósághoz kell fordulnia, hanem magánjogi érdeke orvoslása végett a bírói eljárás megindításáról kell gondoskodnia. A tehenek haszonszolgáltatása. Far- rington tanár a „Farmers Bulletin“ egyik utóbbi számában kimutatja, hogy az ugyan- egy istállóban álló tizennégy tehén közül mennyi hasznot hozott egy éven át a hét jobban fejő és a hét gyengébben tejelő tehén. A végeredmény az volt, hogy bét tehén adott 2877 korona jövedelmet, holott a hét gyengébben fejő csak 1140 korona jövedelmet hajtott, pedig egyformán fogyasztották a drága takarmányt. Egy év alatt a különbözet a hét darab tehénnél tehát 1738 korona. A gyakorlatból a magyar gazdák is tudják, hogy nagy különbség van a jól és gyengébben fejő tejelőtehenek között, ha nem is állapították meg a jövedelmezőségi differenciát számszerűleg. Ám az amerikai tanár számadatai megyőzhetnek minden gazdát arról, hogy saját érdekünkben levő dolog irgalmatlanul kiselejtezni a rosszul tejelő teheneket, mert csak a jókat érdemes tartani és etetni. A tyúkok eítojása. Ha ilyen eset előfordul, akkor célszerű a tojócsőbe sót bevinni. Ez a só izgatja a tojócsövet s az állat azt hiszi újból tojnia kell és felkeresi a rejtekhelyét, amire a tenyésztő így rájöhet s megmentheti a tojásokat a megromlástól, mert a tyuk állandóan erre a helyi-.« jár tojni. Papirosablakok a melegágyakon. Akkor, mikor már szünőfélben van & téli hideg, igen olcsó és a célnak teljesen megfelelő melegágyakat készíthetünk úgy, hogy azoknak ablakain üveg helyett vékony fajta hólyagpapirost használunk, amelynek ára a nagyban való vásárlásnál megfelelően olcsó és az üvegnek magas árával össze sem hasonlítható. De azt sem szabad felednünk hogy a hólyagpapiros sokkal könnyebb az üvegnél és igy a melegágyablakoknak keretét nem kell olyan erős fából és olyan i az agár. Mert mintha acélrugón lökné magát, olyan izmos a pusztaság nyúlja. És árok, halom sem állít váratlan akadályt elébük. Ezen a sík pusztán meghúzhatják a sínért. És a gyönyörűséges őszi napok következtével — olyik esztendőben — egész sereg nemes ur, nemes úrnő gyülekezik a hortobágyi pusztára. Hogy bemutassák a legjobb háti lovat. ' Hogy megszalaszszák a prímás agarat. Daliás urak, tüzes szemű, délceg amazonok száguldanak keresztül a síkon. A rozsdás-hátú lapályban lappangó csendet messzire elveri a harsány: — Hajrá ! Hajrá , . . A Káliay, Sennyei, Klobusiczky, Gencsy, | Nadáiiyi, Jármy, Vay, Balázsházy, Szúnyog- í had, Domahidyék s még sokan mások a kúriákból, — ilyenkor — szabadjára eresztik szilaj magyar kedvüket és a napközi agarász- versenyek befejeztével magyaros áldomást tartanak az öreg csárda ivószobájában. Jeles debreceni cigánybanda gyújtó muzsikája mellett táncra is kerekednek . . . Közben sorra kerülnek még Kecsky Bandi idejéből való avas agarásztörténetek, me- nyecskés kalandok is ; mert hogy is mondja csak — az agarászatról írott jóizü könyvében — debreceni karakán magyar agarász Könyves Tóth Mih ály mezőrendőrkapitány , Ló és agár nélkül mi a magyar nemes ? Hús és krumpli nélkül a gulyasos leves. Mit óhajt ? ménesit, zacskóban szüzdofaányt. Tüzvérü menyecskét s csókra termett leányt, A tudományt hagyjuk, hadd bújja a német. Nem érdekel engim, még kevésbbé téged, Vadászkalandjaink többet érnek ennél, Mintha lóhus után pulykacombot ennél! ... Zengenek, zsonganak a hegedűk. Epekedik a nóta. Némelyik könyökére hajtja fejét. Másiknak szép asszony szomszédjával akad csendes beszélni valója . . . A sötét esárdaház ablakából hívogató fénysugarak vágódnak ki az éjszakába, a pusztai nagy éjszakába s nyája mellől mélán nézi a bojtár. Ili Magyar Sangerhauseni gépgyár részv.-t. Special gépgyár: BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szeszgyárak és szeszfinomitók élesztögyárak keményítő syrup-éS dextrin-gyárak Alakit meglevő gyártelepeket és szállit minden egyes gépet és készüléket kü ön-külön is. Nemzetközi szeszértókesitő- és erjesztö-kiállitás Becs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés. 26—9
