Gazdák Lapja, 1910. február (9. évfolyam, 6–9. szám)

1910-02-12 / 7. szám

2-ik oldal

GAZDÁK LAPJA

7-ik szám

lezajlása után, a meglevő csekély készletek felemésztésével eddig nem ismert magas árakat leszünk kénytelenek fizetni. Múlt év augusztus havában, hogy a magyar diókereskedelemnek nemcsak Európát, de a tengerentúli országokat is megnyerjem, diókereskedésemmel a Budapesti Bank Részvénytársaság kebelébe olvadtam s igy a nagy tőke bevonása által alapot teremtettem nemcsak a magyar dió koncentrálására, de egyúttal az összes világpiacok organizálására is.

A budapesti központon kívül ma egyelőre csak Bécsben, mig a jövő kampányban már Londonban és New- i yorkban is fogunk fióktelepeket léte- j siteni.

Budapesti központunk 600, bécsi ■ fiókunk 300, összesen 900 munkásnőt foglalkoztat, miután a diót — külföldi példákon indulva — feltört állapotban hozzuk világforgalomba. | Egyelőre ugyan ideiglenesen vagyunk ' elhelyezve, jövő őszig azonban felépül Budapesten a VI.. Csángó-utca 6. szám alatti üzletházunk, mely kizárólag a diókereskedelmet szolgálva, még nagyobb számú munkásnőt lesz képes foglalkoztatni.

Üzleti telepünket a földmivelés- ügyi minisztérium részéről rudinai Molnár István min- tanácsos és Magyar Kázmér kir. tanácsos urak, a kereskedelemügyi minisztérium részé- j ről Földváry József miniszteri osztály- tanácsos ur s ugyanezen alkalommal Gelléri Mór és Hoffmann Mihály királyi tanácsos urak tisztelték meg Iá- j togatásukkal, kiket diókereskedésünk amerikai méretei a legnagyobb mértékben megleptek s a tapasztaltak felett a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak.

Fagyott s egyoldalú

szőlőtőke kezelése.

Az idei téli időjárás az általános panasz után indulva igen nagy károkat lesz a szőlő tőkéken, úgy a lugasokon, amelyek csak elvétve vannak betakarva. Mig a lugas befedése nehézkes s néha úgyszólván kivihetetlen, addig a karó mellett alacsony tőkének nevelt szőlő befedésénél követik ol a legnagyobb hibát, a hiányos befedést. — Enyhe télen elég ha csak egy ujjnyi föld takarja a vesszőt. De a nagyobb téli hidegben ez elégtelen.

Tavasszal a bontás kezdetekor mit sem sejtve buzgón folyik a munka s a gazda reménnyel varja a duzzadtnak látszó szemek megindulását. C*ak akkor ébred szomorú csalódására, midőn az ilt-ott jól atte- lelt tőkék kövér hajtásait megpillantja.

Nagyot káromkodik s kedvetlenül ott hagyja. De nem úgy vau. Jövőre vigyázni fogok, hogy minden vessző tetején 5 ujjnyi réteg földnél kevesebb ne legyen egész hosszában. Úgy nem fog lefagyni egy szem se.

Pótolhatunk, kell valamit bünbánólag tennünk, amit elmulasztottunk.

Ha ugyanis tőkénk teljesen ki nem fagyott s nemes részeben még élet van, akkor onnét majd törnek maguknak utat a rejtett szemek. Ezeket a természet a maga védelmére teremtette, hogy szükség esetén magát továbbra is fenntarthassa. Legtöbbször a tőkefej fagy el, mig a tőkenyak egészséges marad.

Tehát a tőkenyakból előtörő hajtá|

i

sokra ügyeljünk s úgy kezeljük mintha sima ojtványt, vagy vesszőt dugtunk volna be. Száraz puha földdel kissé betakarjuk, hangyától, iloncától távol tartjuk minden másod, harmad nappal való óvatos kibontás által. Csak ily eljárással fogjuk hasznát látni fáradozásainknak, midőn junius, julius végén két arasznyi erőteljes hajtásunk van s annak duzzadt szemei októberre gyönyörűen be fognak érni.

Most már látjuk, ha ez az eljárás sikerült, mit nyertünk: 3 évet. Minden egyéb megjegyzés nélkül látni fogja mindenki, ha nem riad vissza azon kevés költségtöbblettől s fáradságtól, egy év alatt pótolhatja még veszteségét.

Tegyünk kísérletet, figyeljük meg. Elfagyott tőkefej alól kihajtott, s magára hagyott hajtás rövid, vékony, cseuevésa hajtást ad, mintha Chlorosisban szenvedne. Még ez is megjárná, bizonyául annak, hogy van meg élet a tőkében, de ily Vessző és szem be nem érik. Októberben szürkészöld nyers használhatatlan vesszőnk vaű, a mit a metsző olló irgalmatlanul levesz s azzal a töke befejezte életét.

Sok hiba történik azonban még a jó erőben levő el nem fagyott tőkében is.

Előfordul lépten-nyomon, hogy a tőke valamely oldala a metsző hibája folytán csupasz marad, nem gondolva meg, hogy egy ügyetlen ollózás által nyemorékká tesz egy tőkét.

Ez szintén orvoslásra vár. Előtörnek májusban a nagy sebhely környékén a rejtett szemek. Néha öt hat egy csomóban; ezeket megritkitjuk úgy, hogy akadálya ne legyen a megfelelő helyen nőtt hajtásnak a fejlődésben.

Ezt minden valamire való szőlőkezelő tudja s többé-kevésbé meg is teszi. De rajta legyünk, hogy megtörténjék s ha

Vadászélet a

Hortobágyon.

Irta : Móricz Pál.

Debrecen város híres pusztája, a több mint negyvenkilencezer katasztrális hold terjedelmű Nagyhortobágy puszta rég udvarképes név. Az 1850-es években Tiszafüred felé menet Albrecht királyi herceg is keresztül kocsizott az akkortájt még vadon rétségnek beillő pasztán . . . Magános

pusztai tavakból ezüstfehér kócsagok lököd- tek a levegőbe! És midőn a városi ötösfogatnak virtuskodó öreg kocsisa kibocsátotta a suhogót, éleset cserditett az öt nemes paripa közé, ekkor iramlottak úgy neki a pusztának, hogy a királyi herceg lovas- kisérete, az akkor egyedül hűséges, megbízható rasasnémetek valahol a csárdánál

érték utói a pihentetés végett megadott hin tót.

Az egyik főtiszt rá is ripakodott a debreceni egykedvűséggel pipazgató öreg kocsisra :

— Hogy nem félt kend, hogy ő fenségének valami baia történik ?

D breben város öreg kocsisa jóízű füst- felhőt páhogott ki a pipaszárhegycsutorábél és közbeszéd szerint ekkor mondotta volna az arany galléros németnek :

— Már mért féltem volna? Hászen, vittem már én nagyobb urat is ezen a hintón . . .

— Na, na! — kétkedőleg csóválta meg fejét a német tiszt ur.

— Kossuth Lajos ő felségét, uram! — szrólt az öreg város-kocsis és midőn kiejtette a Kossuth nevét, nemcsak a pipaszárcsutorát vette ki szájából, hanem megeme- iintette túri süvegét is.

Persze, erről a beszélgetésről aligha tettek említést Albereht királyi herceg urnák.

Ezóta sok víz lefolyt a Tiszán, meg a nádligetes Hortobágy folyón is, a királyi vérek több bátorsággal, biztossággal forgolódnak az ősmagyar pusztán. Különösen mióta vadmadarait, az aranysárgatollu, lomha tuzoksereget a pusztaság melyébe riogatta a vakatoló vasút. Játszva közelíthető meg a puszta.

A boldogult József királyi herceg nagyon szeretett ide kijárogatni . . . Mint régi, igazi, még 43 előtt asszentált nádorhuszárt, főképpen a Hortobágynak érdekes és értékes lótenyésztése érdekelte! Többek között részt vett még a nagy hidlábfönél tartott pusztai vásárban is. És a város meg.

Rendkivül jutányosán, gyári áron alul eladók a következő teljesen használatlan gazdasági gépek, és pedig : 3 darab bácskai ekefő, 5 darab különböző nagysága resieai acél eke, 3 darab 2-ös és 2 darab 3-as ekefő,

1 darab vetési és 1 darab réti csuklós kétágú és borona ; répa vágó járgány hajtásra ; 1 garnitúra Nicholzon-fóle 8 lóerejü cséplő garnitúra és 2 darab baromfi keltető gép.

Megtekinthetők Szatmáron, Verbőczy-utca 3. sz. alatt. Eladásokat eszközöl Poszvék Nándor gazdasági szakirodája Szatmár, Kazinczy-utca 7. szám. . 254 5