Gazdák Lapja, 1910. január (9. évfolyam, 1–5. szám)
1910-01-22 / 4. szám
IX. évfolyam. Lapunk mai száma 2800 példányban jelent meg. Szatmár, 1910. jan. 22. 4-ik szám. w Szerte ztoség és kiadóhi- KÖZ- ÉS MEZŐGAZDÁSÁGI HETILAP. vatal: Szatmár, Kazinczy-utca 7. szám. KISBIRTOKOSOK GAZDASÁGI SZAKKÖZLÖNYE. Telefon 14. sz. Előfizetési ára: egész évre 10 kor. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Poszvék Nándor. Kéziratok nem adatnak vissza. Lelkészek, tanítók és kisgazdák kívánatra évi 6 K kedvezményes áron kapják. Földet a népnek! Nem vagyok elfogult, mindig objektiv szemüvegen át nézem a gazdasági élet fejlődését, egy szivvel-lélek- kel küzdöttem a helyes irány mellett, míg mindig ostoroztam a helytelent. Előttem csak egy cél lebegett, nagygyá és erőssé tenni a magyar földet, nyugalmát biztosítani, amely első életfeltétele boldogulásához. Hogy ehhez a különböző szervek együttes, egymást megértő, vált vetett munkásságára van szükség, ki tagadná azt s azért féltem én a magyar földet, azért látom sötétebbnek a jövőt, a magyar föld jövőjét, mert itt is, ott is széthúzás, hamis irányok, útvesztőkbe való rohanás jellemzik a magyar gazdasági életet. Jó ideje figyelem az ellentétet a magyar kis és nagybirtokos osztály között. E küzdelem egyúttal a föld harca is s máris van egy halottja; a magyar középbirtokos osztály, a mely nem tudván megérteni az újabb idők intő szavait, szétesett mint a megoldott kéve. Helyét elfoglalta egy másik osztály, a bérlő osztály, a mely jobban tud haladni a korral, az intenzitás eszméjét magáévé teszi, igyekszik megadni a földnek ami a földé, gazdálkodik és gyarapodik. A nagybirtok azonban nagy általánosságban még ma is az, a mi ezelőtt egy évszázaddal volt. Egy része olyan birtokos kezén van, aki nem is igyekszik azt gazdagítani és nem sokat törődik azzal, hogy a latifundiumon a megszaporodott szegény emberek is megkereshessék a mindennapi kenyerüket, külterjesen gazdálkodnak, holott ha egy ilyen nagy birtokon az újabb kor gazdasági vívmányait meghonositnák, ott mezőgazdasági ipart teremtenének, akkor ezer és ezer embernek adhatnának kenyeret. S akkor elülne az az ellenszenv a nagybirtokok iránt a kis emberekben, és nem lenne szükség azokra, a kik még ma is a földosztással vélik meg- könnyebbiteni a szegény emberek bajait. Szóval nvugodtabban folynék a gazdasági munka és a magyar föld nem állna örökös harcban saját véreivel. Ezután én is azt mondom, hogy „földet a népnek.“ Igen főidet azokból a birtokokból, a melyek amúgy sem használtatnak ki kellően. Egy-kétszáz hold azokból tisztességes bérlet mellett, vagy örökáron is a földre éhes magjmrok részére, nem fog megártani a domíniumnak. És ezer és százezer ember lesz vele boldogabb. Mert meglátják, milyen szorgalmas méhnad lesz az a paraszt, ha lesz a hol — a magáéban — meg fogh'.ssa az ekeszarvát s meglássák, hogy he ezt megteheti, nem fog kelleni azon törnünk a fejünket, hogy miként szüntessük meg a kivándorlást, vagy miként küzdjünk egyes emberek földosztó rögeszméi ellen. Helyes birtokpolitikát, ez legyen' ma a jelszó. És e nagy dolognak kívánatos megoldására kell eggyé olvadnunk, a kik a magyar föld békéjét és nyugalmát szivünkön viseljük. gh. Vármegyei hitelszövetkezetek alakítása. Irta : Kodoiányi Antal. Midőn azt látjuk, hogy annyi ezer és ezer kisgazda boldogulásának az alapját vetették meg a községi hitel- szövetkezetek, aránylag annyi és any- nyival könnyebben személyi hitelhez a községi hitelszövetkezetek alapítása által, mint az előtt, midőn — tisztelet a kivételeknek — legalább az alapításkor nagyrészben uzsorakamatokra alapított takarékpénztárak képezték az egyedüli forrást, melyhez a kisgazdák is szorult állapotukban fordulhattak, nem vetődik-e magától fel azon kérdés, vájjon, miért ne képezhetnék a középbirtokos gazdák boldogulásának alapját is a megyei hitel- szövetkezetek ? Miért ne lehetnének hivatva a középbirtokos osztálynál is betölteni a megyei hitelszövetkezetek ugyanazt a szerepet, melyet a kisgazdáknál a községi hitelszövetkezetek betöltenek ? Azt vetik talán ez ellen a kétkedők, hogy honnét lennének alimentálva ezek a megyei hitelszövetkezetek, mikor az Országos Központi Hitelszövetkezetnek az állam által rendelkezésére bocsátott összeg alig hogy elég a községi hitel- szövetkezetek alimentálására is. Erre első sorban is azt lehet feleni, hát a kormány nem lesz e módjában soha az országgyűlést arra kénvszeriteni, hogy ha az ipar istápolására százmilliókat volt képes rendelkezésre bocsátani, holott indirekt ennek nagyrésze inkább csak az osztrák ipar javára fordul, mert hiszen az iparpártolási alap„ Gazdák Lapja“ szerkesztősége éskiadóhivatala Poszvék Nándor gazdasági szakirodája SZATMÁR, Kazinczy u. 7. Telefon 14. sz. Magyar Nyugdijbiztositó Részvénytársaság Szatmármegyei vezérképviselete. — Birtokok adásvételének, valamint bérletének közvetítése. Kölcsönök és konvertálások közvetítése ; gépek és mindenféle gazdasági cikkek beszerzése és értékesítése.
