Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)

1909-12-19 / 51. szám

8-ik oldal. GAZDÁK LAPJA 51-ik szám. geti. Ilyen vezetés mellett a csibék többet I mozognak s talán a lábfájástól is megme- nekszenek, kivált ha a csibék fájós lábait sósborszeszszel is bekenjük. Száraz vagy nedves takarmány a sertésnek? Podbielsky volt német állam­titkár és porosz földmivelésügyi miniszter birtokán egy hosszabb ideig tartó és pontos összehasonlitó kísérletet végeztek oly irány­ban, hogy a száraz vagy nedves, avagy a vegyesen száraz és nedves állapotban adott takarmány szolgál-e inkább javára a serté­seknek. Az érdekes kísérletek pedig kétségen felül igazolták, hogy a teljesen nedves, szinte leves alakban adott élelemtől legkevésbbé, a teljesen száraz eleségtől már jobban s a vegyesen száraz és nedves takarmányokból kombinált eleségtől a legjobban gyarapod­nak és hiznak is a sertések. Tessék ezt megjegyezni és megkísérelni! Nálunk ugyan­is sok vidéken szokásos a száraz szemen való hizlalás. A mézbor készítése. Igen kitűnő mézbort készíthetünk, ha egy 100 liter ür- tartalmu hordó mézborhoz 20 kgr. tiszta pergetett mézet veszünk s ezt jó lágy, lehe­tőleg folyó- vagy patakvizzel felhigitva, las­sú tűznél felfőzzük, forrás előtt gondosan lahabozzuk s amint forrni kezd, a tűzről le- veszszük és kissé hűlni hagyjuk; aztán be- léöntjők a hordóba s a hordót tiszta lágy, folyó- vagy patakvizzel teletöltjük és bortar­tásra alkalmas pincében elhelyezve, ott ki­forrni engedjük, ami rendesen 4—5 hét alatt bekövetkezik; aztán más hordóba átfejtjük és úgy kezeljük, mint a szőlőbort. Közönséges asztali bort ahhoz ké­pest, hogy azt erősebbre, vagy gyöngébbre akarjuk-e csinálni — a következő eljárás szerint készíthetünk: Az erősebb borhoz 4 rész mézet, 6 rész vizet, a középminőségühez 3 rész mé­zet, 7 rész vizet, a gyöngébb borhoz pedig 2 rész mézet és 8 rész vizet veszünk. A méz tiszta pergetett méz és viz tiszta patak­vagy folyóvíz, ha ezt nem kaphatunk, úgy legalább tiszta, iható kutviz legyen. A méz- és vizvegyüléket mázas vas­edényben, vagy tiszta uj cserépfazékban lassú tűznél felfőzzük, a forrás beálltáig többször megkavarjuk, mikor aztán forrni kezd, csendesen hagyjuk és a felverődő ha­bot gondosan leszedjük. Mintegy két órai főzés után levesszük az edényt a tűzről és kihűlni hagyjuk. Kihűlés után egy teljesen tiszta hordóba öntjük a folyadékot és pin­cébe helyezzük, hol néhány nap múlva for­rásnak indul. Kiforrás után úgy, mint a közönséges szőlőbort, másik hordóba lefejtjük. Ezen első lefejtés után a bor már ihatóvá válik; de ha azt akarjuk, hogy tartósabb legyen, mint a szőlőbor, ismételten le kell fejtenünk. Igen kitűnő vörösbort készíthetünk, ha a fönnebb leirt módon vegyitett folyadékból felfőzés és kihűlés után egy-két liternyit ki­veszünk s ezt jó érett fekete szederre önt­jük, jól össze-gyurjuk és megszűrés nélkül a többi közé öntve, összekeverjük s azután az egészet hordóba töltjük s a föntebbi el­járás szerint tovább kezeljük. 'V Hírek. A hátralékos előfizetések szíves rendezését mielőbb kérjük, nehogy a szétküldés alatt álló postai megbízások­kal olvasóinknak felesleges költséget okozzunk. Kérjük a jövő évi dijak mi­előbbi beküldését is, nehogy a lap szét­küldésében fennakadást szenvedjen. A kiadóhivatal. Uj gazdasági iskola. A földmivelés­ügyi miniszter a jövő év folyamán gazdasági iskolát létesít Nagysomkuton, mely célra a község 15 holdnyi földet adományozott. A Gazdatisztek Országos Egyesü­letének védelme. A közelmúltban bejárta a lapokat a Magyar Gazdatisztek és Erdő­tisztek Orsz. Egyesülete által közreadott ama vád, hogy egy újonnan keletkezetkezett gaz­datiszti egyesület — Gazdatisztek Orszá­gos Egyesülete — bitorolja a támadó egyesület „uzuális“ cimét s e „cimbitorlás“- nak főképpen az a célja, hogy a „zavaros­ban halászhasson“ stb. A támadó egyesület a közreadott váddal, mely a még nem eléggé tájékozott Gazdasági Egyesületek Or­szágos Szövetsége, tehát igy egy csapásra az OMGE. által is pártfogoltatott, a sajtó­ban országos hangulatot akart maga mellett kelteni, hogy igy minden oldalról nyomást gyakorolhasson a földmivelésügyi kormányra, melyet ekkép a maga akciójának győzelemre juttatása végett óhajtja felhasználni; a föld- mívelésügyi kormánynak nem kisebb sze­repe volna ebben a hajszában, mint az ost- lomolt címnek megvonása. A megtámadott egyesület vezetősége felháborodva a merőben jogtalannak tartott hajsza fölött, elnöke báró Thoroczkay Viktor orsz. képviselő és Merza Márton ügyvezető igazgatója aláírásával tiltakozó átiratot inté­zett az OMGE.-hez — igazgató választmá­nyának téves állásfoglalása tárgyában, amely átirat rámutat arra, hogy a megtámadott egyesület nem uj szervezet, hanem hét év óta a legnagyobb buzgalommal működik a magyar gazdatiszti osztály jogos érdekén — különösen a nyugdíj, fizetésrendezés és a kormány felügyelete alá helyezendő orszá­gos állásközvetítés — megvalósítása körül s igy annak üdvös működésére a nemes ver­senytől fázó Magyar Gazdatisztek és Erdő- tisztek Országos Egyesülete igaztalanul lett féltékennyé ; de igaztalan és jogtalan a táma­dónak vádja minden további részében is, mert a Gazdatisztek Országos Egyesülete cime semmiképpen sem téveszthető össze a támadó egyesület hosszú és két társadalmi osztályra is rámutató címével és továbbá a kifogásolt címet a földmivelésügyi kormány alapos megfontolás után engedélyezte, de különben is holmi „uzuális“ címeket sem a törvény, sem általában a jogrend nem része­síthet védelemben ; visszautasítja a tiltakozó átirat a „zavarosban való halászat vádját is, mert a Gazdatisztek Országos Egyesülete, mely a maga határozott működésével, vala­mint sok kiváló nevű férfiú — Vaszary Ko­los, Kossuth, gróf Batthányi Tivadar, sőt gróf Károlyi Sándor stb. védősége alatt le­folyt országos kongresszusaival bebizonyitotta | azt, hogy a gazdatiszti érdekeket hivaiotían, a legtisztább és legegyenesebb módon irá­nyítja, sőt vezeti; sőt hangsúlyozza végül az átirat, hogy az igaztalan támadás által ; felhasznált egészségtelen protekció letörésére a maga tiszta ügyét — szükség esetén — az illetékes legfőbb hatóság, a m. kir. köz- ! igazgatási bíróság elé fogja vinni, amelynek, valamint a valóban elfogulatlan nagyközön- ségnek ítéletétől nem félti a maga kiforgat- hatatlan igazságát a Gazdatisztek Országos Egyesülete. Egy szaniszlói mérnök kormányoz­ható léghajója. Aviatikái körökben élénk érdekődés tárgyát képezi most Szimai György fővárosi magánmérnök kormányozható lég­hajója. Szimai életének legnagyobb részét külföldön töltötte el s nem régen jött vissza a fővárosba, hogy ott két tanulmányát (az | egyik sűrített levegővel hajtó motor, a másik kormányozható léghajó), amelyre megsze­rezte a világ összes szabadalmát, — magyar földön elkészítve értékesítse. A feltaláló, mint komolyan hangoztatják, találmányával csődbe igyekszik kergetni az államvasutakat. A léghajó ugyanis, mely képes lesz 8—10 személyt is befogadni, oly olcsón fog sze­mélyszállítást eszközölni, hogy a légi közle­kedésre feltétlenül akadni fog magyar társa­ság, mely az olcsó és gyors közlekedést a MÁV. rovására ki fogja aknázni. Szimay kormányozható léghajója hosszúkás alakú és alumínium burokból készült három bal­lonból áll. A léghajót, melyet a feltaláló sű­rített levegővel működő motora fog hajiani, tejesen veszélytelen s képes lesz minden idegen segítség nélkül nem csak szárazföld­ről, hanem szükség esetében vízről és vízre is fel- és leszállani. A gyorsaság tekinteté­ben Szimay garanciát vállal arra, hogy óránként, tekintet nélkül az időjárásra, 50—60 kilométert tesz meg. Szerinte a kor­mányozható léghajója, melyet tiz személyig való szállításig 5—6000 koronáért képes lesz előállítani, oly egyszerű kormányszer­kezettel van ellátva, hogy azt képes lesz bárki minden veszély nélkül vezetni. Lenvetőmagbeszerzés. A rostja vé­gett való lentermesztéshez a megfelelő vető­mag beszerzését a termelőknek megkönnyí­tendő a m. kir. földmivelésügyi miniszter az 1910. évi vetéshez eredeti orosz (pernaui korona) lenvetőmagról gondoskodott, amely, mig a készlet tart, az alábbi árakon és fel­tételek mellett kapható a Magyar Mezőgaz­dák Szövetkezeténél (Budapest, V., Alkot- mány-u. 31. sz.) A lenvetőmag kedvezmé­nyes ára Budapest pályaudvarról hordónként (kb. 85 kg. tiszta sulylyal a következő: 1—5 (egy-öt) hordó megrendelésénél hor­dónként 20 (húsz) korona, 5—15 (öt-tizenöt) hordó megrendelésénél hordónként 25 (hu­szonöt) korona. 15—25 (tizenöt-huszonöt) hordó megrendelésénél hordónként 30 (har­minc) korona. Egy kocsirakományig terjedő nagyobb rendelésnél hordónként 35 (har­mincöt) korona. A szállítási költség a fent- jelzelt állomásról bármely mennyiség rende­lésénél a megrendelést terheli. _ A szállítási költségek csökkentése végett célszerű, ha a termelők az ugyanazon helyre (vasúti állo­másra) irányítandó mennyiséget együttesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom