Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)
1909-12-05 / 49. szám
6-ik oldal. dec. 5. GAZDÁK LAPJA ben Diósgyőrött észlelték. Gyakori a fona- lóckor Amerikában. Amerikai sertéshús, sonka, szaiona, kolbászfélék vizsgálatánál igen sokszor találtak trichinákat tetemes számban. Veszedelmes lehet még az Oroszországból importált sertéshús és sok baj volt már Csehországban. Szászországban épen a jelen év február hónapjában 40-nél több ember betegedett meg. Hazai sertéseinkben a trichina ritka, több veszély fenyeget importált, nevezetesen Csehországból hozott sertésáru után és még élénk emlékezetünkben lehetnek a cseh és morvaországi megbetegedések. Az emberre oly veszedelmes trichinát 1860-ban Drezdában Zenker egy tifuszbe- tegnek tartott leány boncolásánál fedezte fel: a leány trichinás sertéshússal fertőzte magát. Németországban a trichinozis legkedvezőtlenebb előfordulási százaléka embereknél legfeljebb 1—3-ra emelkedett. Amerikában az egész találomra vizsgált emberi hullák 5.34o/o-nál találtak trichinákat. Nem oly veszedelmes betegség, mint a trichinozis és amely minket magyarokat már közelebbről érdekel a borsókakór (cysticer- cozis). Ez sertések és szarvasmarhák betegsége, melynek az emberi közegészségügyre való ártalmáról sokat hallani borsókás hússal történt fertőzés folytán. A veszedelem itt abban áll, hogy galandférgekben szenvedő emberek ürülékeihez hozzáférnek az állatok, nevezetesen túrás közben a sertés, ritkábban a szarvasmarha és fertőzik magukat ezen felszedett ürülékekkel, de annak idejében viszont húsúkkal fertőzhetik az embert. Különösen veszedelmesekké válhatnak szegényes, igen primitiv viszonyok mellett tartott sertések és marhák, tehát szegényes kisgazdák, cselédek stb. állatai. A szarvasmarhák közt hazánkban a borsókakór oly arányban van elterjedve, hogy 205 egészséges marhára egy borsókás esik (Brauer). Sertések közt az arány már sokkal szükebb. Elvétve a szarvasmarhák borsókakórja felülmúlja a sertésekét. A szarvasmarhahus főképen azáltal veszélyes az emberre, hogy a nyers marhahúsból készülő és szokásszerint nyersen | fogyasztani szokoit vörös kolbászfélék, gondoskodnak a befertőzésről. Nyers kolbász-: azt bán nem egyszer mutattak ki élő borsókákat, tehát azt, mi ha az ember gyomrába jut, kifejlődik a horogtalan galandféreg, az ember galandférges lesz. A borsókakórt a maga fontosságában rendszerint lebecsülik, pedig az innen fenyegető veszedelem komoly beszámítás alá esik már csak azért is, mert az ember izmain kívül az agyban, a szemben is megtelepednek és fészkelhetnek borsókák, tehát az ember legnemesebb szerveiben. A galandférges ember pedig magát és embertársait is megfertőzheti borsókákkal. Hazánk délvidékén a németség nagy előszeretettel viseltetik a nyers sonka iránt és nincsen sváb parasztház, ahol a vendéget nyers sonkával meg ne kínálnák. Ezen vidéken a fertőzés igen gyakran borsókás nyers sonka fogyasztása utján történik. E bajtól a lelkiismeretes és pontos husvizsgálat menti meg az emberiséget. Bebizonyított tény, hogy a rendszeres husvizsgálat behozatala óta az emberek szerveiben a borsóka feltűnő módon gyérült. Míg azelőtt 60.000 szembeteg közül 70 szenvedett szemborsókakórban, addig a husvizsgálat rendszeres keresztülvitele óta 73-000 szembeteg közül csak 3 (Hirschberg). Halléban pl. régebben minden ezredik szembeteg embernél a bajt a borsóka okozta. Felemlítem végül még azt a megfigyelést, hogy a borsóka bizonyos leucomain nevű mérget választ ki testéből és igy egyetlen egy az ember agyába került borsóka is elegendő, hogy az illető életét kioltsa. A nyers húsról minden embernek tudnia kellene, hogy kellő átfőzés, valamint kellő füstölés, pácolás stb. folytán a netalán fertőzve volt részek egészen ártalmatlanná tétetnek. Ostertag bebizonyította, hogy 6 cm.-nél nem vastagabb fertőzött husdara- bok 14 napi füstölés után ártalmatlanokká lesznek. Teljesen nyers, vagy többé-kevésbé nyers hús élvezetétől minden ember fia tartózkodjék. Én ezeket és hasonlókat kira- gasztatnám az istáló ajtajára, a gazda portájára és a korcsma falára. Kovárzik Károly. Kérdések. A ládák hizlalása kifizetné magát, -ha racionálisan s nagyban űznénk. Megfelel-e e célra a nálunk dívó eljárás? Sz. Á. Csicsókatermelés érdemes-é, hogyan kell munkálni s milyen jószággal etethető? L. M. A ludak nemének megállapítására van-é biztos mód? Háziasszony. Feleletek. A ludak hizlalása. A világpiacokon a mi töméssel hizlalt ludjainkat rendesen csak félhizott árunak tekintik s valóban alig is minősíthetők máskép, szemben némely külföldi hizlalás eredményével. Különösen kiválnak e téren a pommerániaiak, kiknél a következő hízlalási mód dívik: A ludakat elkerített helyen hizlalják, ahol azonban szabadon mozoghatnak. Az első nyolc napon át zúzott sárgarépát kapnak főtt és kemény péppé kevert burgonyával, amellett pedig némi borsot. Ezután három-négy napig főtt, de aztán ki hűtött árpát etetnek, a tizenegy-tizenkettedik naptól kezdve pedig árpadarát burgonyapéppel keverve. Nyolc nap múlva borsó következik, melyet a naponkint kitisztogatott vizes vályúba öntenek, hogy ott megdagadjon. Az igy etetett ludak után finom húst és zsírt és jó tollat kapnak; hét—kilenc ki- logrammnyi, sőt még nagyobb súlyt is elérnek, s feltűnő nagyságukat főleg azon körülménynek lehet tulajdonítani, hogy sohasem tépik őket. Toulouseban s egyáltalán Franciaország déli vidékein a ludakat napjában három- szor-négyszer beáztatott s néhol erősen megsózott tengerivel tömik meg egy tölcsér segélyével, négy-hat hét alatt egy-egy lúd harminc liter tengerit fogyaszt, nyolc-tiz kilogramm súlyt ér el. Tömés után a ludak szabadon mozognak az ólban és minden másodnap friss szalmát kapnak alom gyanánt. Hollandiában divó mód szerint pedig igy hizlalhatunk: Az ól közelében elkerítünk egy térséget, ahova az állatok tetszés szerint bejárhatnak. Legjobb a sötétes, minden zavaró zajtól mentes ól. A hizlalás első hetében naponta hatszor összezúzott sárgarépát, valamint takarmányrépát kapnak a ludak any- nyit, amennyit csak megehetnek. Szemes eleséget kezdetben nem kapnak, mert igy a husképződés lényegesen csekélyebb lenne. 30-19 Szab. „Rekord II.“ sorvetőgép Losonci gyártmány. pár sorba vet — sorba trágyáz! Kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket. A Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége Budapest. V., Váci-körut 32. szám.
