Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)
1909-12-26 / 52. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA 52-ik szám. tartani, rövid száraz köhögés erőlteti és utána sokat ásitozik; minél jobban halad előre ezen betegség, annál erősebb a köhögés és gyakrabbi az ásitozás, ugyannyira, hogy a kis állatok egészen kimerülnek, elgyengülnek, mig végre elpusztulnak. Az ásitozás oka, hogy a légcső tövében vörös apró férgek vannak. Ha az első mutatkozik, az csak oly vékony, mint a cérnaszál és vérvörös szinü, de oly sok is fordult elő, hogy az egész légcsövet kitöltötték. A legtöbb esetben két kukac találtatik együtt, egy nagyobb és egy kisebb. A férgek nagyon elevenek, folytonosan mozgásban vannak, ezáltal a légcső csiklando- zását okozzák, melytől a kis csibék erős száraz köhögés és ásitozás által meg akarnak szabadulni. Gyógyszer és műtét által gyógyíthatók ezen betegségben szenvedő állatok, de mielőtt a műtéthez hozzá fogunk, tanácsos egy ebben a sympthomá'oan kimúlt csibét folbontani és ha a férget megtaláltuk, akkor nézzünk a többi csibék gyógyításához. Régebben terpentínszesszel gyógykezelték olyformán, hogy egy tollat belemártottak a szeszbe és lenyúltak az állat légcsövébe, vagy kenyeret mártottak a szeszbe és ledugták a csibe torkán. A terpentinszesz j elpusztította a férgeket; de ez a módszer nem ajánlható, mert a terpentin a tüdőnek ártalmas. Más esetekben megint hosszú lószőr hurkoltak össze és azzal próbálták a férgeket kihúzni, de ezen módszer sem vált be, mert nem lehetett mind kiszedni és az állat még sem gyógyult meg. Angliában addig experimentáltak, mig sikerült nekik' egy egyszerűbb, ártalmatlan szert alkalmazni, mely minden állatkínzást kizár. Ez a gyógyszer a’kámfor, melyet árpaszem nagyságban az állat hegyibe begyömöszölnek. Ha a kámfor olvad, a férgek az erős szagtól elkábulnak és elpusztulnak, oly hamar, hogy 2—3 kámforpilula beadása után úgy a köhögés, mint az ásitozás megszűnik. Az ivóvízbe pedig egy másik gyógyszert teszünk: vasszulfat és szulfur acid-ot, mindegyikből egy teakanállal egy liter vizbe. Misten H. Nevitt angol tenyésztő csak közönséges konyhasóval gyógyítja a beteg csibéit; 2—3 nap egymásután egy jó késhegynyi konyhasót tesz a csirke szájába és utána egy-két csöpp vizet és ezen legegyszerűbb szer nálam is sikerrel járt, miért is én azt legjobban ajánlhatom. És most még egy kérdésre felelek, hogy mitől erednek e paraziták? Csakis a piszkos ivóvíztől. Azért jó, ha a baromfitenyésztő időnkint kitisztítja és fertőtleníti az állatok ivóedényét és naponta többször ad tiszta vizet, mert mint az embereknél, úgy az állatoknál is a tisztaság fél egészség, mely menden infekciónak ellensége. A boronálás (fogasolás) és hengerezés közti különbség. Az országnak különböző vidékein gazdálkodtam, ahol számtalanszor volt alkalmam egyik-másik gazdaságban látni, hogy még mindig a kötöttebb természetű talajt boronálás helyett hengerezik, ez pedig téves eljárás. Tudni kell először is mikor, hol és milyen talajt vagy veteményt szabad hengerezni ? Sokan azt gondolják, hogy ha a szárazságban a földjüket, vagy veteményüket meghen- gerezik, meg van mentve minden. Ez pedig nagy hiba, mert a hengerezés által a földben levő hajcsö /ességet helyreállítjuk és ezáltal a nedvesség könnyebben kipárolog a földből, ellenben boronálás által a hajcsö- vességet megzavarjuk, amikor a nedvesség a talajban össze-vissza jár, mig kipárologhat. Vannak, akik az őszi vetés után hen- gereznek, hogy a kisebb-nagyobb hantokat összenyomják és igy a talajt simává teszik. Ez színién nem helyes, mert a hengerezett őszi vetemény ki van téve a kifagyásnak, mert ugyanis az őszi esőt vagy téli hóvizet a föld nem képes magába venni, ezáltal a növény megsárgul és kipusztul. Ha egy gazdatiszti állást elfoglaltam, széjjel néztem, hogy mily gazdasági eszköz áll rendelkezésemre. Rendesen 5—7 fahengert találtam rósz állapotban, ami annak a jele volt, mert folyton hengerezték a talajt és be is bizonyult, mert egyrészt szántáskor az eke igen nagy hantokat vetett fel, másrészt pedig a szántás nehéz volt. Kötöttebb talajoknál a hengerezést egyedül az apró magvak (köles, herefélék) stb. vetése után, vagy a répatermelésnél tartom szükségesnek; továbbá könnyebb talajoknál, ahol a fagy a növényeket felhúzta, annak a talajhoz való visszanyomása céljából. Mindenki tartsa szem előtt, hogy a kötöttebb természetű talajt minél kevesebbet hengerezze és annál többet boronálja; nem mondom a homok- vagy televény-talajt; ezeket többet hengerezzük, mert könnyű, laza természetűek, a szél nagyon hordja és a növény nem tud azokon könnyen meggyökeresedni. Van még egy másik gazdasági eszköz, amellyel szintén nem tudok megbarátkozni, az úgynevezett tövisboronával, mert nem hogy lazítaná a talajt, hanem még tömöríti; különösen nyirkos talajon egész tapasztást végez. Ez által pedig a föld felülete köny- nyen megcserepesedik és hátráltatja a növény kibújását. Legfeljebb a Lema Melana- pá-nak (csiga), mely az árpa és zabvetésekben tavasszal fellép, pusztítására használtam, de ekkor is eredménytelenül, mire aztán más módot találtam, de erről majd más alkalommal beszélek. Hauschka Károly. A fej értékesítése feldolgozás utján. A tehenészettel foglalkozó gazdák előtt ismeretes dolog, hogy a tejet abban az esetben, ha azt nyers állapotban olyan árban nem tudjuk értékesíteni, amennyibe a gazdának kerül, akkor annak értékesítését feldolgozás utján kell eszközölni. Itt azonban az a kérdés áll elő, hogy érdemes-e a tehenészettel foglalkozni, ha a tejet csak feldolgozott állapotban tudjuk értékesíteni? Ez a kérdés nálunk ma már több oldalról meg van világítva, még is érdemes a dologhoz hozzászólani, mert ahány ház, annyi szokás, ahány gazdaság, annyi az igénye. A tej feldolgozása előtt meg kell tudnunk azt, hogy nyers állapotban mennyiért tudjuk értékesíteni; másodszor pedig azt kell tudni, hogy mennyibe kerül nekünk a tej előállítása; mert mindaddig, mig ezzel tisztába nem jövünk, addig nincs kiindulási pontunk, anélkül pedig nem lehet számítást csinálni. Az első kérdést könnyű meghatározni; ahhoz nem szükséges más, mint a gazdaság közelében lévő nagy város tejpiacának megtekintése. A másik azonban már sokkal nehezebb, mert a tej előállítás költségét nagyon befolyásolja a takarmány helyes összeállítása, és a takarmány mibenléte. Ha tehát az egyik gazdaságban a takarmányt 4 koronájával lehet értékesíteni, akkor a tehenészet részére szintén ebben az árban számítsuk fel, amiből még a préselés és más költségek levonandók. A tej előállításának még van egy igen nagy előnye, ez pedig az, hogy ha jóltejelő teheneket tartunk, akkor a tej előállítása jutányosabb lesz, mint ha : csupa másodosztályú teheneket tartunk. Az ilyen számításnál egy átlagos árat kell a számítás alapjául vennünk, mert csakis igy jutunk biztos eredményre. A tej előállítási költségét minden gazdaságnak a saját viszonyainak megfelelőleg kell megállapítania; ha tehát a gazdaságnak egy liter tej 11 fillérbe kerül és azért ő nyersen 15 fillért kaphat, akkor nem érdemes a tejet feldolgozva forgalomba hozni. Ha azonban a tej a gazdaságnak 11 fillérbe kerül és azért nyersen nem tud többet bevenni, mint 11 fillért, akkor mindenesetre érdemesebb a tejet feldolgozni. A feldolgozás szintén kétféleképen történhet: az egyik az, ha a tejet sajtnak dolgozzuk fel, mig a másik, ha azt vajnak dolgozzuk fel. Számításunknál mind a két esetet kü- lön-külön kell számítanunk. Először nézzük azt a módot, a midőn a vaj és a sajtkészités együttesen végeztetik, s a nyers hulladék, mint aminő a savó és Író, hizlalásra lesz felhasználva. E módszer mellett a tejet le kell fölözni, a tejfelből vajat készítünk, a lefölözött tejet pedig sajtnak használjuk fel. Horváth Ottóné. A Magyar Nyugdíj biztosító Részvénytársaság árszabását mélyen leszállította. Az uj, rendkívül előnyös árszabás alapján nyugdíjbiztosításokat közvetít a Szatmármegyei Vezérképviselet Szatmáron, Kazinczy-utca 7. sz. alatt: POSZVÉK NÁNDOR gazdasági szakirodája.
