Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)
1909-12-19 / 51. szám
6-ik oldal. GAZDÁK LAPJA 51-ik szám. tetü (Lecanium piri Schok.) stb. A karbo- lineummal való permetezés azonban csakis a lombhullás, a rügyfakadásig terjedő idő alatt végezhető, mert a lombra ártalmas. Ha győmőlcsfakarbolineummal permetezünk, úgy nemcsak a különféle levél- és pajzstetveket, hanem egyéb kártevőket is irtjuk. (Grapholithák, Tortricidák, Hypono- meuták, téli araszolok, barackmoly (Anarsia), a takácsatka (Tetranychus), a recés körtepoloska (Tingis) és fabolha (Psylla) telelő alakjait. A gyümölcsfakarbolineummal való kísérletek még folyamatban vannak, azonban a fenti szerrel fentirt százalékban való permetezés eredménye eleve biztos sikerrel járónak mondható. Végezetül meg kell még emlékeznem a nyulakról is. Az olyen vidéken, ahol a nyulkárok gyakoriak, az ezek ellen való védekezés feltétlenül szükségessé válik. E védekezés mindenféel szer, vagy keverék mellőzésével a fáknak nádköpennye! való kö- rülburkolásában áll. Amint az eddig csak nagyon is vázlatosan ismertetett védekezési munkák felsorolásából látható, a tél a szorgalmas gyümölcsgazda részére korántsem jelenti a pihenés idejét, ellenkezőleg, nagyon is sok dolga akad a gyümölcsösében. És mégis sajnosán, széles Magyarország hány kertésze nyugodtan pipázgatva tölti a telet, a növényvédelem szempontjából ezen oly felette fontos időszakot. Ősszel bemeszeli fáit és ezzel eleget vélt tenni. Pedig ha tudná, hogy a meszelés nemcsak nem használ, de sok esetben mennyire káros hatású! Mi azonban használjuk fel az időt és irtsuk sznrgalmasan a kártevő ellenségeinket! Kadocsa Gyula. Az Alföld szikesei és az ausztráliai salt-bush. — Dr. Moesz Gusztáv. — Szikeseinken járva, azonnal feltűnik sajátságos gyér növényzetük és akaratlanul is arra gondolunk, nem lehetne-e őket termékenyebbé és jövedelmezőbbé tenni? E kérdés meglehetősen régi és állandó tanulmányozás tárgya. Borbás V. és Bernátsky J. növénytani kutatásokat végeztek a szikes területeken. A szikes talajok chemiai és földtani alkotása felől főképpen Sigmond E. és Treitz P. munkái nyújtanak felvilágosítást. A szikes talajok javítása érdekében pedig Inkey B., Cserháti S. és Gyárfás J. végeztek kísérleti alapon folyó tanulmányokat. A szikes talaj termékenységét első sorban a sziksó okozza, még pedig azon tulajdonságánál fogva, hogy a nedves talajt pép- szerüvé s a száraz talajt kőkeménységüvé és repedezetté teszi. Az ilyen fizikai saját- ságu talaj nedves és száraz állapotban egyaránt megművelésre alkalmatlan. E bajon úgy akartak segíteni, hogy a sziksó eltávolítására gondoltak. Hilgard E. W., úgy okoskodván, hogy a kénsavas mész (gipsz) a szénsavas nátriumot, tehát a sziksót, szénsavas mészre és az ártalmatlan kénsavas nátriumra bontja, a gipszezést ajánlotta. Cserháti S. azonban nagyobbszabásu kísérleteinek alapján kijelentette, hogy „a szikes talajok gipszezésének semmi gyakorlati értelme sincs“, mert a gipszezett talajon „az elszikesedés, a mint erősebb idők járnak, ismét kiujul“. A folytonos gipszezés nagy költségét pedig a termés nem téríti meg, A szikes talajon lefolyó chemiai átalakulások sokkal nagyobb arányúak, semhogy azokat emberi beavatkozással teljesen és véglegesen megszüntethetnők. Nem tudjuk megakadályozni, hogy a korhadó növényi részek humuszsavakat ne termeljenek, továbbá, hogy e szerves savak a föld ásványi anyagait ne oldhassák s hogy ennek következtében az u. n. réti agyag ki ne alakuljon, mely végre a meszes altalaj hatása következtében szikes agyaggá lesz. A sziksó képződése függ még ez éghajlattól is, melyet megmásítani szintén nincs hatalmunkban. Figyeljün csak Treitz P. következő soraira: „Télen és tavasszal az altalajba mosott szóda a mésztelen humuszos részben kivált gipsz hatása alatt kénsavas nátronná válik; a nyári meleg beálltával a talaj párolgása növekedik s a kénsavas nátron oldata újra fölfelé emelkedik s a gipsz helyén levált szénsavas mész közvetítésével újra szódává alakul és ez a folyamat évről-évre ismétlődik.“ Még leginkább javíthatnék a szikes talajokat okszerű csatornázással, gondoskodván arról, hogy a folytonosan keletkező sziksót a mozgó víz kimossa és állandóan elszállítsa. Addig, amig Alföldünket csatornahálózat nem járja keresztül, a kisebb öntözési kísérletek is csak múló javulást fognak eredményezni. Ily körülmények között legcélszerűbbnek látszik, ha számolva a meglevő viszonyokkal, azokhoz alkalmazkodva keresünk sikeres orvosságot. És ez nem lehet más, mint a szikes talajoknak sziket kedvelő növényekkel való benépesítése. Úgyszólván minden talajnak megvan a maga jellemző növényzete. És nem az cselekszik a leghelyesebben, aki a homokot kedvelő növényt agyagba, a me~ szét kedvelő növényt gránitsziklára ülteti, hanem az, aki mindeniket a neki alkalmas talajba és a neki való ökológiai viszonyok közé helyezi. A szikes talaj kedvezőtlen hatásaival is előreláthatóan azok a növények fognak legsikeresebben megküzdeni, amelyek erőltetés nélkül is jól érzik magukat a sós talajon. Ilyenek a halofita növények. Természetesen ezeknek igényei sem egyfélék. Némelyek elbírják a nagyon sós talajt is, mások nem; némelyek szeretik a szárazabb talajt, mások a nedveset. A halofita növények közül is elsősorban azoknak kell elsőséget adni, amelyek az állattenyésztés számára hasznosaknak ígérkeznek. Mindezt kikutatni és a gyakorlat számára értékesíteni a kísérleti állomások feladata. Hogy e kísérletezések mellett nagyobbszabásu öntözések létesítéséről sem szabad megfeledkezni, hangsúlyozni nem is kell. Az alkalmas növények kiválogatásánál első sorban a mi éghajlatunk sziki növényeit kell figyelemre méltatnunk. Közülök némelyeknek minősége a kultúra folytán bizonyára javulni fog. Ily módon néhány növény, melyek most teljesen értéktelenek, idővel hasznos gazdasági növényekké válhatnak. Szikeseink számára ajánlható pázsitok: Fes- tuca rutila Hack., Atropis limosa Schur., At- ropis Peisonis Beck., Poa pratensis L, Hor- deum Goussoneanuin Pari., Crypsis-félék, Alopecurus pratensis L. Dudvák: Chenopo- dium botryoides S m., Atriplex microsper- muin W. K., A. tataricum L, A. litorale L, Champhorosma ovata W. K., Lepidium cras- sifolium W. K., Trifolium fragiferum L., Tr. diffussum Ehrh., Tr. angulatum W. K., Tr. parviflorum Ehrh. Lotus corniculatus L. var. tenuifolius L., Statice Gmellni Wild., Plantago maritima L., Aster pannonicus Jacqu,, Artemisia monogyna W. K., Podos- permum Jacquinianum Koch Sueda. Az érdeklődők figyelmét felhívom Bernátsky J. idézett munkájára, mely e növények előfordulási viszonyairól hasznos tudnivalókat közöl. A hazai növényekkel végzett termelési kísérletekkel párhuzamosan jó volna idegenföldi halofita növényekkel is rendszeres kísérleteket folytatni. Az első lépéseket e téren Cserháti S. már megtette. Próbálkozott az ausztráliai Antriplex semibaccata R. Br-val. 30—21 Szab. „Rekord II.“ sorvetőgép Losonci gyártmány. sorba vet — sorba trágyáz! Kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket. A Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége Budapest. V., Váci-körut 32. szám.
