Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)

1909-12-05 / 49. szám

GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. dec. 5. kisgazdák birnak haszonbérben. A haszon- bérlet szövetkezeti alapon áll, vagyis min­den ember felelősséget vállal a többi társá­ért. A bérleti terület több holdra terjed, a legkisebb terület, amit a vagyontalanok bir­nak, 3 kát. hold, van aztán olyan gazda is, aki 40 holdat bérel. A bérleti idő 15 év, az évi haszonbér holdankint 27 korona és az összes adó. A mai viszonyok között ez a bérleti összeg nagyon kedvező a bérlőkre, mert akárhogy is számítjuk a birtok értékét, az Bihar Sárrétjén 5000 koronát tesz legalább s igy ha a bérösszeget a legalacsonyabban számítjuk, az 5-4 százaléknak felel meg. Igaz, hogy ha az adót még hozzá számítjuk, akkor valamivel magasabb lesz a kamatláb, de még akkor sem lesz olyan magas, mint a telepítéseknél szokott árak. Az utóbbi időben az állam által el­adott birtokok értéke igen magasra felszö­kött, ennek következménye az, hogy a tele­pítésre szánt földbirtokok eladási ára oly magasan jön a telepesek kezére, hogy annak 5%, 6, 675% törlesztési kamatai jó­val meghaladják a fenti 27 korona haszon­bért. Igaz, hogy a törlesztési kamatban már benne van a vételár összegének a törlesz­tése is, mert a 6, 61/bo/0 törlesztés csak 50 évig lesz fizetve, és akkor a birtok az illető tulajdonos birtokába száll át, mig az 5‘4«/o- os haszonbérlet örökösen csak a birtok bér­lete marad. Szerintem mind a két eset meg­felelő, sőt a vagyontalan kisgazdára sokkal előnyösebb a bérleti szövetkezeti rendszer, mert a vagyontalan ember ki van téve ép úgy a rossz termésnek, mint a vagyonosabb; ha tehát a vagyontalan ember nem tudja az évi bérletet befizetni, akkor egyszerűen át­adja a maga 3—4 holdját egy másik sze­gény embernek, akit a szövetkezet arra ér­demesnek tart és igy a volt bérlő nem károsulhat, mig a telepesek egész megfor­dított viszonyba kerülnek és ha már 10 év óta fizette is a törlesztéses százalékot és a 11 -ik évben nem tudna eleget tenni a köte­lezettségének, úgy tőle is elveszik a birtokát, és átadják egy másiknak, aki azt az akkor még rajta lévő teherrel veszi át, a régi tele­pes pedig az általa befizetett törlesztést el­veszítette. Ezekután teljesen olcsóbb, ha a kis­gazdáknak olcsó bérletet teremtünk, mert annak a bérleti dija ugyanis 1—2 százalék­kal olcsóbb és az ilyen bérlethez hozzá lehet juttatni az olyan szegény földmives embereket is, akiknek egyáltalán nincs va­gyonuk, mert az olyan földes ember, aki 50—60—80 hold földet tud megvásá­rolni és annak 20—25 százalékát le is tudja fizetni, az nem szegény ember, az ilyen földmives már meg tud élni a maga emberségéből is. A szegény földmives az, akinek nincs semmije sem, aratni és nap­számba jár; amit nyáron keres, azt a tél első felében megeszi, a tél második felében pedig már kénytelen adósságot csinálni és a nyári kereset fejében előleget venni, még pedig oly kamat mellett, hogy sok esetben 100—150 százalékra rúg és az ilyen uzsorát a törvény megengedi. Tudok egy esetet, amely a nyáron jú­liusban Temesmegye egy községében történt: Egy oláh ember, kinek volt 8 hold búzave­tése, kért a faluban levő‘gabonakereskedőtőI 1 mm. kukoricát pénzért. A kereskedő pén­zért nem volt hajlandó adni, hanem adott neki kölcsön olyan feltétellel, hogy az 1 mm. kukorica helyett november hó elején tarto­zik 2 mm. száraz morzsolt tengerit adni. Júliusban a tengeri ára volt 15 korona, no­vemberben 14 kor., tehát 15 kor.-ért 5 hó­napra fizetett 14 koronát; mig ha számítjuk a 15 kor. 6 százalékát, az 37 fillért tesz ki; az ilyen eljárás teszi tönkre a kisbirtokoso­kat és azokat is, akiknek van 6—10 hold földjük. De tönkre teszi az olyan szegény mezőgazdasági' munkásokat is, akiknek nincs semmijök sem. Azért oda kell törekednünk, hogy a vagyontalan embereket segítsük olcsó föld­bérlethez szövetkezeti alapon, mert igy egyik a másikért felelős és egyik a másikra vigyáz, hogy az eleget tudjon tenni kötele­zettségének és az ilyen eljárás ösztönzi egyiket a másikért és fejleszti az önérzetet és a takarékossági hajlamot. Az ilyen bérletre pedig legalkamasabb területek a papi uradalmak. Merza Márton. négy csupasz fal meredt feléje, a nagy címeres plakát pedig kettétépve hevert az egyik sarokban. Dani szemei előtt sötét lett a világ, a föld forogni kezdett vele. Neki támaszko­dott az ablak párkányának és tétova tekin­tettel nézett szét a szoba rettenetes pusz­taságában. A folyosón ezalatt apró iskolás gyer­mekek gyűltek össze és részegnek tartva az idegent, hamis tekintettel mosolyogva kezd­ték nézegetni. A gyermekek gyanakvó tekintete aztán magához téritette a szegény embert. Tapasz­talásból tudta, hogy milyen nevetség tárgya egy részeg ember az amerikai városok ut­cáin. Kiegyenesedett tehát és megkérdezte a gyermekektől, hogy mi történt Dar­vassal. — Moved — (elköltözött) hallatszott egyszerre a gyermekek válasza. Elköltözött! Tehát csak lakást vál­toztatott. Daninak visszatért bátorsága, ismét remélni kezdett. Talán még nincs elveszve semmi! Csak meg kell tudni az ügynök újabb címét. Minden ez irányú kérdésére azonban csak vállvonogatással tudtak felelni a gyermekek és furcsa, ijedt és szomorú tekintettel nézegették Danit . . . Mert a gyermekek gyakran előre megérzik azokat a csapásokat, amelyek a nagy embereket érik. Csak a legközelebbi „sálon“-bán (ital­mérésben) tudta meg az igazat. Kifizetvén a pohár sör árát, megkér­dezte a korcsmárostól, hogy mi van Darvassal. — Fhis scoundral! (Az az akasztófa­virág !) — kiáltotta mérgesen a korcsmáros, mialatt valami kétes tisztaságú ronggyal törülgette le az asztalról az ott maradt sörfoltokot, — becsapott tiz dollár erejéig, aztán megszökött, a társaság pedig csődbe jutott. Az egész birtok a receiver (csődtö­meggondnok) kezébe jutott. Dani nem tudta mi az a receiver, csak azt értette meg, hogy most rettenetes érte. Úgy érezte, mintha szivén szúrták volna. Halott halvány lett és hogy el ne essen, erősen belekapaszkodott az asztalba. (Vége következik.) Rendkívül jutányosán, gyári áron alól eladók a következő teljesen használatlan gazdasági gépek, és pedig: 3 darab bácskai ekefő, 5 darab különböző nagyságú resicai acél eke, 3 darab 2-ős és 2 darab 3-as ekefő, 1 darab répa kapa, 1 darab vetési, 1 darab réti csuklós s 1 darab lánc borona; répa vágó, tengeri morzsoló; azonkívül használt, de jókarban levő 1 db. gőzfejlesztő kazán takarmány füllesztésre, 1 garnitúra Ni- cholzon féle 8 lóerejü cséplő garnitúra és 2 darab baromfi keltető gép. Megtekinthetők Szatmáron, Verbőczy-utca 3. sz. a. Eladásokat eszközöl Poszvék Nándor gazdasági szak­irodája Szatmár, Kazinczy-utca 7. sz. 254 3—

Next

/
Oldalképek
Tartalom