Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)
1909-12-12 / 50. szám
6-ik oldal. 50-ik szám. Termésfokozó hatásán kívül tehát a műtrágyának számos egyéb előnye is van, melyek mindég kiterjedtebb használatát teszik indokolttá. Kovácsy Béla. Irodalom. Vadász naptár 1910-re. Hazánkban a vadászat ősfoglalkozás. Ezért manapság is valóban egyike a legnemesebb, férfias és testedző sportoknak. — A vadászat helyes gyakorlása, az ok- és célszerű vadtenyésztés előmozditása, valamint a vadászat összes ágaira vonatkozó tudnivalók hasznos ismertetése céljából íródott a „Vadászati Naptár“ immár Vl-ik évfolyama. Szerzőjét Remei Kővári János vadászati irót, a magyar vadászok és erdészek a szaklapokból is nemcsak mint szakírót, hanem mint kiváló vadászt is a legelőnyösebben ismerik; munkáján maglátszik, hogy annak minden egyes adatait nem theoretikus fejtegetésekből, hanem a gyakorlati vadászatból merítette. A mindenféle hasznos útmutatásokkal ellátott kis kézi könyvecske manapság már igazán minden vadásznak nélkülözhetetlen tanácsadója lett. A szépen kiállított és ízléses cim- táblával bekötött naptár ifj. Nagel Ottó kiadása Budapest, Muzeum-körüt 2. sz. Ára 3 korona. A Vállalkozók Lapja jubileuma. A Budapesten megjelenő Vállalkozók Lapja most töltötte be fennállásának 30-ik évét. Ez alkalommal egy ünnepi számot adott ki, a melynek változatos, bő és gazdag tartalma a legmagasabban fejlett külföldi szaksajtó színvonalát is elérve igazolja azt, hogy a Vállalkozók Lapja az építészek, ménökök, építőmesterek és az épitő iparosok körében oly általános közkedveltségnek örvend, a minővel a külföldön is alig dicsekedhet egy egy szaklap. A lap szerkesztői Lakatos Lajos, Sós Izor és Komor Marcel elismerésre méltó munkát végeztek az ünnepi szám közreadásával, a melyből kívánatra olvasóinknak szívesen küld a Vállalkozók Lapja kiadóhivatala Budapest, V1L, Erzsé- bet-körut 8. Kérdések. Az olajpogácsa fejőstehenekkel etetve nincs-é a vajra kártékony hatással? minthogy én a tej egy részét vajjá feldolgozva értékesítem, mily mértékben alkalmazhatom mégis a pogácsát? K. B. GAZDÁK LAPJA Borecet készítésére kérek megfelelő módot ajánlani. Olvastam becses lapjukban, hogy a bor ecet-készités utján jól értékesíthető ; én pedig nagy mennyiségű borecetet tudnék jó áron eladni. Kísérletet akarok tenni. Cz. K. Feleletek. Az olajpogácsa. A repcepogácsa a vaj minőségére nem a legkedvezőbben hat, különösen ha nagy adagban, például naponta és fejenként 1 klgramm mennyiségben etetjük a fejőstehenekkel. A repcepogácsától a vaj puha, olajos állományú lesz és erős izt kap tő’e. Kisebb mennyiségben és más takarmányokkal, pl. répalevéllel és zab szalmával etetve azonban előnyös lehet. Hasas és borjas teheneknek a repcepogácsa nem jó és ezért Angliában pl. a repcepogácsa etetést teljesen abbanhagyták, Németországban több, Dánia, Hollandia és Svédországok összes tejszövetkezeteiben pedig a tagoknak a repcepogácsával való takarmányozást egyenesen eltiltották. A napraforgó- mag pogácsa a szarvasmarhának igen ízletes takarmánya, de inkább a hízójószágnak való, mint a tejelőteheneknek. A lenmagpogácsa a legizletesebb, legtáplálóbb és legkönnyebben emészthető az olajpogácsák között, melynek még pompás dietikai hatása is van. Lenmagpogácsa etetés mellett a vaj igen jó minőségű, de nagyobb adagban etetve a vaj tőle igen kemény lesz. Ha nagyobb adag pogácsát kellene etetnünk, leghelyesebb eljárás az, ha többféle pogácsát keverten etetünk, mindegyikből kisebb adagot számítva, amint az északi országok és Amerika tejtermelő gazdái teszik. Borecet készítése. Jó minőségű borecetet egészséges, vagy már magától is ece- tesedni kezdő, de egyéb hibától mentes, gyengébb minüségő borból lehet készíteni. A helyes eljárás végett tudni kell, hogy az ecetképződés abban áll, hogy a levegővel érintkező borban, annak felszínén olyan baktériumok szaporodnak el, amelyek a borban lévő szesztartalmat a levegő oxigénjával kémiai hatásra (ozidatio) hozzák, aminek folytán a szeszből és az oxigénből ecetsav és víz keletkeznek. Első feltétel e szerint az, hogy a borba eceterjesztő baktériumok jussanak bele. Minthogy pedig a legtöbb gyenge borban már a készítésétől hezdve vannak ilyen baktériumok, azért a legtöbb bor eléggé meleg helyen a levegővel szabadon érintkezve, magától ecetesedésnek indul. De az erősebb borokban eceterjesztő baktériumok többnyire nincsenek, azért is célszerű az ecet készítésre szánt borhoz kész ecetet elegyíteni, mert ezzel belejuttatjuk az ecetben meglevő ecetesitő baktériumokat, úgy, hogy az ecetesedés ez okból gyorsan végbemehet. Tudni kell továbbá azt, hogy az ecetesedésre a legjobb, ha a bornak a szesztartalma a 7 százalékot nem haladja meg; amiért is, ha a bor erősebb, ajánlatos azt arányosan vett mennyiségű vízzel kissé meghigitani. Az ecetesitő baktériumok 4—7 C-foknál alacsonyabb hőmérsékleten nem szaporodnak és igy nem is ecetesitenek; 42 C-fokon felül szintén hatástalanokká lesznek ; leggyorsabban és legmegfelelőbb módon és alakokban szaporodnak 34 C-fok közelében. Célszerű tehát, amennyire lehetséges, 30 C-fok körüli hőmérsékleten tartani az ecetesedő folyadékot. E hőfokon a szóban forgó baktériumok igen gyorsan szaporodnak el osztódás (hasadás) folytán, de az egymással érintkező apró egysejtű baktériumok sejthártyáinak külső része nyálkás anyaggá lesz és ez összetapasztja őket, úgy, hogy az ecetesedő folyadék felszínén már néhány nap múlva is, (ha jól megy a dolog) meglehetős erős és vastag összefüggő bőr- szerű nyálkás hártya keletkezik, amelyben a baktériumok milliói végzik ecetesitő munkájukat. Ezek a baktériumok azonban nem kedvelik az erős világosságot; a közvetlen napfény (napsütés) pedig határozottan ártalmukra van, amiért is legjobb az ecesitést faedényekben, pl. régi hordókban (legfeljebb 200—300 literesekben) végezni, amelyeknek két fenekén azonban közel a legfelső dongához néhány tágasabb lyukat kell fúrni (az u. n. centrum fúróval), hogy ezeken át a levegő szabadon juthasson a folyadék felszínéhez; a legyek távoltartása végett azonban úgy ezekre a nyílásokra, valamint a felső akonanyilásra is laza organtin-szöve- tet kell ráfesziteni. Ezek alapján tessék előkészíteni egy ócska kisebb, vagy nagyobbacska hordót a leirt módon, azután ellátni facsappal és meleg (fűtött) helyre állítani. Tessék megtölteni egyharmadrészig már ecettel elegyített borral és 3—4 hét múltán hetenként egyszer utána tölteni néhány liter bort (pl. 300 literes hordóba először 100 liter ecetes bor jön, 3—4 hét múlva hetenként 10—15 liter bor, mig a hordó kétharmadáig megtelt.) Azután hetenként le lehet bocsátani néhány liter kész ecetet (pl. az adott esetben 10—15 litert) és ugyanannyi bort Szab. „Rekord II.“ sorvetőgép Losonci gyártmány. íjtiíSr sorba vet — sorba trágyáz! Kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket. A Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége Budapest. V., Váci-körut 32. szám.
