Gazdák Lapja, 1909. november (8. évfolyam, 45–48. szám)

1909-11-28 / 48. szám

nov. 28.

GAZDÁK LAPJA

11-ik oldal.

kapható az „Aktuális könyvtár“ kiadójában Budapest, IV. Veress Pálné-utca 16. sz, vasúti állomásokon s minden hirlapelárusitó helyen.

Kérdések.

A burgonya, mint marhaeledel. Sok selejtezett burgonyámat milyen formában legcélszerűbb etetni s milyen állatokkal? Sz. K.

Hol fészkel az erdei szalonka ? Vitánk szives elintézését kérjük: hol fészkel az erdei szalonka?

Vadásztársaság.

Feleletek:

A burgonya, mint marhaeledel. Korántse higyjük, hogy a burgonya mindenféle állat részére megfelelő eledel, mert különösen nyers állapotban nagy kemé- nyitőtartalma miatt nehezen emészthető és azért fiatal állatok táplálására, melyeknek gyomra még megedződve nincs, nemcsak hogy nem alkalmas, hanem ártalmas is. Kiválóképen őrizkedjünk attól, hogy fiatal borjúinkat etessük nyers burgonyával, mert bizonyosak lehetünk felőle, hogy azoknak gyomra legrövidebb idő alatt elgyengül. Ha már épen burgonyával is akarunk fiatat borjukat etetni, akkor etessük azt kis adagokban főtt állapotban, egyéb eledel közé keverve.

Hol fészkel az erdei szalonka ? Vadászkörökben széliében vallják azt a nézetet, hogy az erdei szalonka „a magas északon, Svédországban és Norvégiában költ“, ellenben nálunk csak átvonnló madár, mellyel csak az őszi és tavaszi húzások alkalmával találkozunk. Az igazság ezzel szemben az, hogy kevés madárfajunknak van oly óriás fészkelőterülete, mint az erdei szalonkának. Ez a fészkelőterület nyugatról kelet felé haladva kezdődik az Atlanti-óceánnál az angol sziget- országtól s tart végig egész Európán és Ázsián egészen a Csendes-óceánig ; még Japánország is beletartozik a fészkelőterületbe. Északi határait Európában közelítőleg a sarkkör alkotja; Ázsiában fokozatosan délibb fekvésű területekre szorul ez a határvonal, úgy, hogy Szibéria keleti partvidékét körülbelül a hatvanadik szélességi foknál éri el. Déli irányban nem oly szabályos ez a határvonal. így például fészkel a Kanári- és Azori- szigeteken, valamint Madeirán is; itt azonban nem húz a szalonka, mert állandó madár, mely télen-nyáron helyt marad. Az összefüggő fészkelő-terület déli határát nagy hegyláncok alkotják, jelesen a Piréneusok, az Alpesek, a Balkán, a Kaukázus és a Himalája. Ezen

a nagy vonásokban megrajzolt fészkelési területen belül a fészkelők száma nagyobb északon és keleten, mint délen és nyugaton. A fészkelőterület tengelye tehát délnyugat-északkeleti irányú s ugyanilyen irányú nálunk az erdei szalonka tavaszi fölvonulása is. A hazánkban előforduló erdei szalonka túlnyomó részben átvonuló, de azért sokkal nagyobb a fészkelők száma, mint általában gondolják. A Kárpátokban Pozsonytól Orsováig mindenütt fészkel, de költ az alföld nagyobb kiterjedésű erdeiben is, igy például a béllyei uradalomban a Drávatorok környékén. Részletekre kiterjedő pontos kimutatásunk azonban jelenleg még nincs.

Hasznos tudnivalók.

A baromfiak jelölése. Az őszi munkák egyik fontos része a baromfiaknak alkalmas módon való megjelölése. Ma, amikor az elméletet is sorompóba kell a gyakorlati tenyésztőnek állítani, nem lehet egy lépést sem tenni addig, mig a továbbszaporitásra használandó baromfiak megjelölve nincsenek. A megjelölés kifejezetten a baromfiak termelőképessége fölötti ellenőrködést teszi lehetővé, de egyúttal a baromfiállomány házitörzskönyvéhez is alapot szolgáltat. A jelölés legalkalmasabban a lábgyürükkel történik, melyekre év- és sorszám s ezenfelül a tulajdonos nevének kezdőbetűje, vagy más jel kerül. A lábgyürüzésnek tehát leginkább házi jelentősége van: azaz minden tenyésztő a saját munkájának könnyebbé tételét célozhatja a lábgyürü alkalmazásával. A lábgyürüt némely tenyésztő csak akkor tartja jónak, ha már csirke korban kerül az állatra. De mert több-kevesebb praktikával jóformán minden lábgyürüt le lehet huzni a lábról, ha csalni akarunk, lényegtelen, hogy a csirkére alkalmazzuk az u. n. le nem húzható (?) gyűrűt, vagy most alkalmazzuk-e azon baromfiakon, melyek törzsbe kerülnek. Legegyszerűbb a fémből (sárgaréz) készült s csípő- fogóval felerősíthető gyűrű. Ky.

Mikor évül el az adó ? Számos ház, vagy föld- tulajdonosnak okozott már kellemetlenséget, hogy esetleges jogügylet tárgyává tett ingatlanaikon 30—40 év előtti időkből keletkezett kincstári tartozások voltak bekebelezve. E terhek töröltetése hosszas irkálás után s mindig az ingatlan tulajdonos költségével járt, holott egy kis vigyázat mellett az ilyen terhektől könnyen és költség nélkül megszabadulhattak volna. Olyan adótörvényünk nincs, mely kimondaná, hogy a telekkönyvi bekebelezés a kincstári terhek elévülését kizárja. És épen abban a téves hitben van sok községi elöljáró is, hogy a bekebelezett tartozás el nem évül. Tévednek s azért figyelmeztetjük a közönséget, hogy a bekebelezett adó vagy illeték is elévül 5 év alatt, ha annak behajtása nem szorgalmaztatott. Az igy megterhelt ingatlan tulajdonosa tehát, ha a behajtásnak 5 éven át való nem szorgalmazást igazolni tudja: a tehertől meg-