Gazdák Lapja, 1909. november (8. évfolyam, 45–48. szám)
1909-11-28 / 48. szám
6-ik oldal. GAZDÁK LAPJA nov. 28. akik örvendünk neki s az emberiség jövendője érdekében valónak látjuk. Most, amikor a kedvező gazdasági konjunktúra ismét egész falvakat ültet tengerjáró hajóra, népet szerető ember azzal az érzéssel bucsuzhatik a kivándorlóktól, mint az idősebb testvér az öcscsétől, aki már vidékre indul is- i kólába megtanulni, hogy miként harcolja végig az életet, amelynek föltételei megváltoztak nemcsak túl a falu határán, hanem innen is. Bresztovszky Ernő. Hibák az őszi vetésnél. Nehéz idők járnak a magyar gazdára! Az utolsó száraz években különösen főterményünk, a búza, szenvedett sokat az időjárás viszontagságaitól és rovaroktól. Ennek következménye a gazdák szegényedése, mert hiába a búza magas ára, mikor nincs mit eladni. Általánosan a kedvezőtlen időjárásnak, rovarkároknak és gombabetegségeknek tulajdonítják a gazdák a rósz eredményt, azt azonban elfelejtik, hogy a gyenge terméseket gyakran önmaguknak is köszönhetik. Azért itt azon főbb mulasztásokat akarom röviden felsorolni, melyek az őszi vetéseknél elkövettetnek. A hibák a vetőmagnál, az elővetemény megválasztásánál, a talajelőkészitésénél és vetésnél követtet- nek el. Első sorban hiba az, hogy nem változtatnak vetőmagot s Így a már évtizedek óta ugyanazon földön termelt mag elsatnyul, nem ad elegendő termést. Ezen azáltal lehet segíteni, hogy a miénkhez hasonló vidékről hozatunk magot s azt használjuk vetésre; e tekintetben földmivelésügyi kormányunk is segítségükre van a gazdáknak azáltal, hogy állami gazdaságokból ad cserébe vetőmagot, csak az illető állami gazdaság vezetőjéhez kell fordulni. Hiba az, hogy nagyon vegyes, gyakran gazos, selejtes magot használnak vetésre, mert a javát eladják. Mivel jó termést csakis jó vetőmag után várhatunk, legyen az tiszta, épszemü, fejlett, súlyos, csiraképes, törött szemek ne forduljanak elő benne stb., vagyis minden tekintetben kifogástalan vetőmagot kell használni. Itt jó vetőmag, jó rosták és azok szorgalmas használata kívánatos. ingyen italt, Darvas pedig ezalatt sem szűnt meg biztatni őket a földek megvételére. Barta Dani is odatartotta poharát a csap alá, de nem itta ki ott, a helyszínén, hanem elment ahhoz a helyhez, amely templomnak volt kiszemelve, kiválasztott magának egy darab földet, oda keveredett, pipára gyújtott és néhány kortyot hörpintve a sörből, gondolatokba mélyedt. Szemei csillogtak, arcán a boldogság mosolya ütött tanyát. Kinyújtotta kezét és tenyerével megsimogatta a földet. — Enyém leszel, enyém, — suttogta boldogan, önmagához intézve szavait. — De hiszen csak építsétek fel a házat, hazahívom az asszonyt meg a gyermekeket az Ó-világból. És akkor megtelepedünk a saját birtokunkon, a saját földünkön. Olyan házunk lesz, hogy öröm lesz nézni; mint ott azon a nagy képen. Emeletes, verandás ... A lakóim házbért fognak nekem fizetni, — úr leszek az árgyélusát! Ur leszek, akinek nem parancsol senki, sem a háziúr, sem a gyárvezető. Szemeivel befutotta a kijelölt földdarabot. — Most még egy darab semmi. Itt lesz a ház, amott az udvar, egy ól is elfér; majorságot fogunk tartani. — Hogy megörül az asszony. Szeretett volna felkiáltani örömében, de nem tehette meg a közelében lármázó, sürgü-forgó emberek miatt. (Folyt, köv.) 5zab. „Rekord II.“sorvetőgép Losonci gyártmány. sorba vet — sorba trágyáz! Kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket. A Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége Budapest. V., Váci-körut 32. szám.
