Gazdák Lapja, 1909. november (8. évfolyam, 45–48. szám)
1909-11-07 / 45. szám
2 ik oldal. GAZDÁK LAPJA nov. 7. I Idéztük előbb a francia miniszterelnök szavait, lássuk miket beszélt Lloyd Gerge miniszter az angol kincstári kancellár. A Kertészek és Kertgazdák Orsz. Szövetkezetének célja. Azt mondta egyik legújabb felsőházi beszédében, hogy a nép méltán kérdezheti, miért nem érvényesülhetne ő is, a mikor van ereje, tehetsége hozzá ? A hatalmasok, a földbirtok urai tették rabszolgájukká a népet, mert megakadályozták azt, hogy a nép is földhöz jusson. Kötötté jelentették a földet, a melyet a családi tradíció folytán örököltek. — Ki felelős ezért az állapotért, kérdi az angol miniszter — ki az oka annak, hogy egyik ember egész életet tölt el, hogy bizonytalan ckzisztenciához jusson, a másik pedig egy semmittevő, de kötött birtok ura naponta több jövedelemre tesz szert, mint szegény szomszédja egy esztendő alatt. Ezek egy angol miniszter szavai. Nálunk ha valaki ilyen eseményeket hangoztat, kővel dobálják meg, rá fognak minden rosszat, rá azt, hogy szocialista, osztálytelfor- gató. Szóval mi nálunk meg nem értik az újabb, a helyes szociális eszméket, azért, mert ezekre még nem érett meg Magyarország. Pedig ezen eszmék terjedése nélkül nem fogunk tudni zöld ágra vergődni, nem fogjuk tudni megtalálni a nép, a nemzet boldogulásának útját. Igenis a hazában is szükség van arra, hogy a kötött birtokok temérdek területének egy része hozzáférhetővé tétessék a nép számára, hogy azon megtalálhassa jövő boldogulását. A népek történeteinek érdekes jelenségei a francia és angol szociális harcok. Vajha mi is, az áldatlan közjogi csetepaték után ilyenekre fordíthatnánk egész erőnket. ! A hazai kertészet történetében emlékezetes esemény marad a szegedi ., Kertészek és Kert- gazdák Országos Szövetkezetének“ megalakulása. Országszerte élénk érdeklődés előzte meg e közhasznú és nagy jövőjű intézmény létrejöttét s az attól várható anyagi és erkölcsi előnyök le tudták győzni sokaknak a társulással és az uj dolgokkal szemben nyilvánuló idegenkedését. A termelő és a vásárló közönség egyaránt belátta a szövetkezet hasznosságát, hiszen az mindkét csoport érdekeit egyaránt szolgálni kívánja. Ma a termelő megfelelő tőke és üzleti I összeköttetés hiányában többnyire viszontelárusi- tóknak adja el olcsó pénzért virág-, zöldséges gyümöícskészletét, moly aztán több kézen át- menve, kót-háromszoros áron kerül a fogyasztóhoz. A termelő igy alig szerez annyit, amiből megélhet, üzemének növelésére nem is gondolhat, a nagyközönség vásárló kedve, különösen ; virágkereslete pedig a viszonteladók megbíz hat - lansága és magas árai miatt alig fokozódik. E visszás állapoton az uj szövetkezet akként i fog segíteni, hogy a termelők és a fogyasztók | közti vásárt maga bonyolítja le mérsékelt haszon mellett s a nagy forgalom miatt aránylag j csekély költségeinek levonása után megmaradó | nyereséget is a szövetkezet kötelékébe tartozó j kertészek, kertgazdák és vásárlók közt osztja szét. Ilyen módon a virág-kertész, gyümölcs- és zöldségtermelő illő haszonhoz jut, növelheti telepét s tudva, hogy áruit a szövetkezet utján bármily mennyiségben értékesítheti, a sokféle cikkek kicsinybeni előállítása helyett áttérhet a talaj és éghajlati viszonyainak leginkább megfelelő néhány féleség nagybani termelésére. A vásárló közönség viszont a szövetkezet üzlethelyiségében első kézből való, kitűnő minőségű, friss áruhoz jut, melyet árjegyzék szerinti határozott, de jutányos áron szolgálnak ki részére. A szövetkezet tagjainak zöldség, gyümölcs és egyéb termését nemcsak szegedi üzlethelyiségében értékesíti, hanem sok ezer példányban kiadandó árjegyzékei s széleskörű üzleti össze|.... | Minden hszd'<. j; | néikölözfietctenek.. :§> *-‘jrápaszerts első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb a gazda minden követelményének legjobban megfeleli a. * rr iüre üe ti ü a 1 m a r - rosták1 ( v>* | r r r r Ez évi ujdon-sagainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. f^jj '25-3. A-: 'XL, .Hód ..-íjmíü,e.l;y [különlegestermán tisztitó gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet: 'A Md'iy.xr Királyi AHamr-isMi* Qapfyäränak V6zéru$ynöksát*d " KG BUDAPEST, V., Váczi-körut 32. 53—25
