Gazdák Lapja, 1909. október (8. évfolyam, 40–44. szám)

1909-10-29 / 44. szám

tí oldal GAZDÁK LAPJA. oki. 29. Dohánytermelésünk előbbre vitele, jövedelmezőbbé tétele érdekében minden erőnkből igyekeznünk kell, a dohányoknak minőség szerint való összeállítását minél hamarabb megvalósítani, mert csakis igy érhetjük el azt, hogy a minőség szerint való beváltási rendszerre átmehessünk. A karószükség és avaskarók. A karó készítésére legalkalmasabb tölgy faanyag fogytán van, de a legnagyobb részét dongák és parkett- készítésre használják fel, tehat karóra alig marad va­lami. A többi keményfakaró is nagyon drága és ami a íő, kevés van belőle ; nem elég a szükséglet fedezésére. így nem marad más hátra, mint vagy a németek példájára a vaskarók alkalmazására áttérni, vagy ahol a viszonyok alkalmasak, lugasmüvelésre berendezkedni, illetőleg minden szabad helyet (kerítés, falfelület) fel­használni szőlő mivelésre ; végűi önmagunknak kel­lene termelnünk karót, pl. akácost létesítenünk. A legeredményesebb és legtakarékosabb eljárás az volna, ha a vaskarók használatát vezetnök be. Mint­hogy azonban a T alakú vaskaró (amely a legtartósabb) ma még drága, mert miuálunk ezre 400—450 koro­nába kerülne, gondoskodni kellene arról, hogy a kis­ember is hozzáférjen ehhez az első befektetésnek drága anyaghoz, amely azonban végeredményben mégis a legolcsóbb, mert elpusztíthatatlan és nem szorul hegye- zésre, végül belsejébe nem hatolhat be a féreg és gomba. ügy tudjuk, hogy az állam foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a termelőközönségnek, ha kell, elő­állítási áron alul is karót bocsásson rendelkezésre a kincstári erdőkben nyert faanyagból. Dicséretes törekvés ez ugyan, azonban azt hisz- szük, hogy ezzel még semoaiképen sem érünk célt. Egy szervezetet kell létesíteni, amely vaskaróknak a kister­melők részére való rendelkezésre bocsátásával foglal­kozik. Részvénytársaságot szervezni, amely állami garan­cia mellett amortizációs kölcsönt nyújtana a kis­embereknek, hogy mindegyike abba a helyzetbe jusson* hogy vaskarókat állíthasson be szőlejébe, amelyeket különben sohesem volna képes beszerezni Ha az állam ennek az intézetnek kamatmentes kölcsönt is bocsá­tana rendelkezésére és gondoskodnék arról, hogy az intézet kereskedői szellemben legyen vezetve és lehe­tőleg kevés ember lássa cl a dolgát, akkor lehetséges volna az, hogy a kisemberek elég jutányos áron jutnának a különben drága vaskaróhoz. B. L. A mezőgazdaság állapota október 15 én. — Hát persze, hogy nem vagyok. Iszen, csak úgy mondtam. De tudja Réz bácsi, igazán keserűség gyün az emberbe, ha azt látja, hogy híjába tróbál akármit. Hiszen tudja, hogy a fődoimmei is kínlódtam, a birkákkal is akartam nyomkodni, aztán mindennek az a vége, hogy a pénz elmegy I Aztán itt van maga! Maga csak ül itt, igazgatja ok utóját, nyöszörög, hogy fáj a lába, aztán a forintok csak gyünnek ! Tülem meg csak mennek ! Hát hiúmét a fenébül van ez ? Réz megigazította az okuláját, köhécselt és csen­desen makogta: — Hát az onnét van, Duuka szomszéd, hogy maga mindezt most éjfél után, itt a korcsmában kérdezi tőlem! Most már érti a dolgot, szomszéd? Most ballagjon szépen haza ! Zárunk. Hanka Imre elballagott. Én is hazamentem. A földmivelésügyi miniszterhez a gazdasági tudó­sítóktól beérkezett jelentések alapján a mezőgazdasag állapota október hó ló ikén a következő volt: Október hónap eiső felében enyhe, száraz időjárás uralkodott, melyet az ország több vidékén kisebb- nagyobb helyi eső szakított meg. A kedvező enyhe őszi időjárás jó volt a termények betakarítására, vala­mint az őszi szántó-vető munkára. A talaj szükséges nedvessége a íalajmiveiő munkának kedvező elvégzését, valamint az elvetett mag jó kelését segítette elő. A korai vetés szépen bokrosodik már most is. ; Az alföldi és erdélyrészi vármegyékben, főleg a késői i vetés, helyenkint a szárazság miatt hiányosan kelt és esőt kivan. Az őszi repcevetés általában véve jól kelt. A tengeri túlnyomó részét már letörték és részben a a kórót is levágták és betakarították. A tengeri ked­vező körülmények közt történt bééróse a termés ered­ményének ujabbi fokozásához járult hozzá. A tenge­Szab. „REKORD II.“ Losonci sy^rtmérny. sorba, vet — sorba trágyáz | Kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket. A lltty. líir. iilairatt tiJníÉá fcteíÉÉ e L-h i 'Jü Cti B "CT IO A. 4F* jED 3 V., Váczi-körut 32. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom