Gazdák Lapja, 1909. október (8. évfolyam, 40–44. szám)
1909-10-15 / 42. szám
8-ik oldal GAZDÁK LAPJA ebben, megelőzőleg azonban tüzetesen átvizsgálunk minden családot. Ha valamelyik népnek elegendő méze nem volna, s készletben levő lépesmézünk esetleg nem lenne, pörgetett mészel etessünk. A mézet nagy adagokban este adjuk a népnek s el ne csurgassuk ; de a rablást előidézhető egyéb rendellenességet se tűrjünk meg. Gondosan figyeljük meg, vájjon mindenütt megfelelő e az anya. A tenyésztésre nem alkalmas öreg anyákat fogjuk ki, s az árvaságot 24 óráig szenvedő családnak — ha elég népes — a szoktatóban adjunk be fiatal anyát, ha pedig gyönge népességű, egyesítsük más családdal. Kaptárokban levő családok egyesítése a következőképpen megy végbe: Miután az anyák életkorát a róluk vezetett jegyzékből pontosan tudjuk, meg kell vizsgálni, hogy az egyesítendő családok anyái közül melyik egészen hibátlan és erőteljesebb ? Meggyőződve erről, a hibás, satnyább, esetleg öregebb anyát kifogjuk s elpusztítjuk és a népet este árván hagyjuk. Estefelé az anyátlan- sága fölött kétségbeesetten zugó árva népet lépeivel együtt annak a családnak íedődeszkával elzárt mózü- rébe rakjuk, melylyel egyesíteni szándékoztunk. Amint a lépek fölrakását elvégeztük, a hátsó fedődeszkát széthúzzuk, hogy az árva nép az anyáshoz lehuzódhassék. Az éj folyamán a két nép szépen összeszokik. Két-három nap múlva a családot a mézürből a költő - térbe lehet leszorítani. A kiürített kaptárban maradt méheket kisöpörjük, a kaptáron a repülőlyukat pedig elzárjuk. Az igy kinnrekedt méhek szomszédjaikhoz húzódnak be. Ha az árva nép kasban volna, szomszédjával kell egyesíteni és pedig : este az anyátlan kast csúcsára állítjuk, lépeire hígított mézet vagy cukrosvizet hintünk és szomszédját ráborítjuk. Az éj tartalma alatt az anyátlan méhek fölszivják a mézet vagy a cukrosvizet és a felső kasba húzódnak. Másnap az alsó kas eltávolítható, a felső kast pedig helyére állítjuk. Általában csak olyan családot hagyjunk meg egymagában, melynek népe legalább 4—5 léputcit megtölt. Télire minden törzsnek legyen annyi mézkészlete, hogy azzal a tavaszi hordásig bőven megérje, 7—8 keret befödött lépesméz elegendő erre. A kaptárokat vegyük jól szemügyre, nincs-e rajtuk repedés, nyílás ? Az ilyen kaptárokat még idejekorán ki kell javítani. A jó tejelés sikerét Ígérő e föltételek figyelembe vétele után a betelelést a következő módon eszközöljük : Az összes kereteket kiszedvén, a födődeszkákat rakjuk föl. A költőtér alsó és felső eresztékébe leg- belül 1—1 üres, esetleg virágporos lépet teszünk, ezek után az alsó sorba jönnek a fiasitásos, után- nuk a félig mézzel meghordott, de egészen kiépített keretek, feléjük pedig a mézzel egészen telt és befödött lépek; végül 1 — 1 üres léppel zárjuk be a két keretsort. Ekkor az ablakot föltéve, a keletig toljuk és az esetleg mutatkozó nyílásokat összehajtogatott papirszeletekkel tüntetjük el. Erős, népes családot 7—8, gyöngébbet 5—6 pár keretre teleljük be. Az ekkénk berendezett téli lakásuk minden legkisebb okt. 15, hézagát, repedését, szükségtelen nyilasát gyaatanemü anyaggal ragasztják be a méhek, hogy a téli fészek melege el ne illanjon. Szeptemberen túl tehat nem szabad a költőtért felbontani, mert az újból támadt rések beragasztására szükségos anyagot nem találnának a méhek a szabadban. A repülőlyukat annyira szűkítjük, hogy azon | egyszerre csak egy méh közlekedhessek. A kaptáron levő átlyukgatott tolóka nagyou alkalmas erre, mert a méhellenségek — egér, cickány — betolakodásának gátat vet, de a levegőt nem zárja el; csak arra ügyeljünk, hogy az ily röpiyuktelókat csak akkor tegyük ] föl, midőn már a méhek nem járnak ki s ügyeljünk akkor is arra, nehogy elhullott méhek eltorlaszoljak, mert az esetben könnyen a levegő behatása lesz megakadályozva. Az időjárás komorabbá változásával a szabadban telelő káplárok mézüreit ajtó- és ablak-közeit tömjük ki szalmával vagy szénával, a zárt méhesben levőknek fedődeszkáira és ablakaira elégséges lesz néhány réteg ujságiapot borítani. A téli fészek melegének visszatartására ezek a leghelyesebb módok. Az itatóüveget vagy ladikét vízzel megtöltve, tegyük be a koltőtér fölé s takarjuk be jói papirossal. A kasok alját koszoruzzuk körül bojtorjánnal, az egerek ellen nagyon jó védekezési mód ez. Hasznos tudnivalók. Mennyi pénz van forgalomban ? Az állami számvevőszék nemrégiben jelentést tett közzé, mely szerint összesen 5.446,360 drb ötkoronás, 90,645,743 drb egykoronás, 72.084,675 drb huszfilléres, 92,068.372 drb tizfilléres, 334.784 544 drb kétfilléres és 77.539,046 drb egyfilléres van forgalomban, tehát összesen 148.352,126.54 korona. Rengeteg összeg ! Mégis mintha nem jutott volna belőle egyes „előfizetőnknek“, mert még mindig igen sokan vannak a hátralékosok! A köszénkátrány mint fasebíapasz. Ha a gyümölcsfán ejtett sebeket nyitva hagyjuk, azok mélyen beszáradnak, lassan hegednek, gyakran bekorhadnak. A veszedelmes vértetünek is a legkedvesebb tanyája a lefürészelt ág helye. Igen olcsó és nagyon jó anyag fasebek bekenésére a kőszénkátrány, amelyet hogy marótulajdonságát elveszítse, felhevitünk s a közben hamut, meszet vagy faszénport keverünk bele. Ezen kenőcs alatt a seb gyorsan beheged és a korhadástól meg van óva. A Krumpli jóságáról úgy győződhetünk meg, ha a burgonyát nyers állapotban felvágjuk és a két részt egymáshoz dörzsöljük. Ha az jó és liszttartalmu, úgy a két rész összetapad a felületén és a szélén hab fog | képződni. Még a nyomás következtében sem szabad ! egy csöp víznek kijönni. Ott, a hol pedig az utóbbi mutatkozik, a burgonya vizenyős és rósz izü. Hosszantartó szárazság idején sok ló megsántul azért, mert a pata keményre megszárad. Kikerülhetjük ezt a bajt, ha minden szombat este (ha nem esős
