Gazdák Lapja, 1909. szeptember (8. évfolyam, 36–39. szám)

1909-09-10 / 37. szám

8-ik oldal GAZDÁK LAPJA sepí. 10. lér postadij beküldése ellenében választása szerint egy kötet értékes gazdasági szakmunkát küldünk meg pos­tán ajándékképpen, teljesen ingyen. Ugyanitt jelezzük már, hogy kisbirtokosaink ré­szére, amennyiben arra igényt tartanak, lapunk ked­vezményes előfizetését nyitjuk meg, tehát 10 korona helyett egész évre 6 koronáért fogadjuk el előfizeté­seiket. Kérjük tehát szives olvasóinkat, ragadják meg az alkalmat s amidőn ezzel lapunkat is segítik, aránylag csekély fáradság árán vegyék igénybe e felajánlott kedveskedésünket s lássák el magukat a téli estékre ingyen hasznos és tanulságos gazdasági olvasmányokkal. A rendelkezésre álló könyvek jegyzékét esetről- esetre megküldjük választás vegett. A szerkesztőség. Hasznos tudnivalók. A gyümölcs csomagolása es eltartása. Finomra őrölt gipsz többszöri tapasztalatok szerint kitűnő szer­nek bizonyult almának hosszabb időn át való eltartá­sára. A jelentékeny munka és anyagszükségletre való tekintettel azonban csak jó és értéken gyümölcs el­tartására ajánlatos. A gyümölcs teljesen érett, száraz és sértetlen legyen ; ha nedves, úgy száraz ruhával letörlendő, mi egyszersmind a kicsomagolásnál a le­tisztítást megkönnyíti, mert a sima héjra a finom gipszpor nem tapad oly erősen, mintha ez nedves, vagy terhes, A csomagolás hordóba vagy ládába esz­közölhető, melynek fenekére előbb 2 cm. vastag gipszréteg jő, erre rakandó azután a gyümölcs sza­bályosan, szárával fölfelé s úgy, hogy egymást ne érintse ; ha egy sor megvan, akkor gipszszel behintjük, hogy a hézagok kitöltessenek és az egész sor egy vékony réteggel födve legyen, erre azután tovább rakatik a gyümölcs mindaddig, mig a tartány meg nem telik. A gipsz csupán mechanikailag hat, arneny- nyiben megakadályozza a zuzódást. Ly módon cso­magolt gyümölcs egész a következő nyárig friss ma­rad. A tartányok raktározására legjobb a száraz pince, vagy fagymentes kamara. A trágya kezelése. Általánosan azt tartják, hogy a trágyát nem szabad tiz hétnél tovább a trágyadom­bon hagyni. Erre vonatkozólag egy tapasztalt gazda egy német szaklapban a következőket írja: azt a veszteséget, amelyet a trágya a trágyadombon hosszabb ideig való raktározása közben szenved, csekélyebbnek tartom, mint azt a veszteséget, amely a trágyát éri, ha kiteregetett állapotban télen át a mezőn fekszik. Gyakor­latomból a következőt közölhetem : egy területet, amelyet tavasszal babbal akartam bevetni, január hó közepén felerészben trágyával láttam el ; a trágyát ki­teregettem és ott feküdni hagytam. A terület másik fe­lét áprilisban trágyáztam és azután a babot a trágyá­val együtt sekélyen alászántotíam. A két parcella kö­zött a különbség oly szembeszökő volt, hogy nem kísérlettem meg másodszor a trágyát kiteregetett állapot­ban a mezőn hagyni. Bizonyos körülmények között ajánlatos eljárás, hogy a trágyát nagy halomban a mező szélén felhalmozzuk; azonban feltétlenül szükséges, hogy szilárdra tapossuk és földdel befedjük. Irodalom. Állategészségügyi évkönyv 1905-röl. Most jelen meg a m. kir. földmivelésügyi miniszter kiadványai között az Állategészségügyi évkönyv az 1905. évről» mely az állategészségügyre vonatkozó összes adatokat és fontosabb rendeleteket foglalja össze. E szerint az 1905. évben, az 1888. évi VII. t.-c. 24. § a és ennek alapján kibocsátott miniszteri rendeletek értelmében hivalból kimutatandó ragadós állatai betegségek a követ­kezők voltak : a keleti marhavész, a lépfene, a veszettség, a takonykor, a ragadós száj- és körömfájás, a ragadós tüdőlob, a juhhimlő, a tenyészbénaság és az ivarszer­veken keletkező hólyagos kiütés, a rükőr, a sertésor- bánc, a bivalyvész, a sertésvész és sertéskolera. E betegségek közül az év folyamán a keleti marhavész és a ragadós tüdőlob egy7 esetben sem fordult elő az ország területén. A többi betegségek közül, a megelőző évhez viszonyítva, kevesebb esetben fordult elő: a takonykor, ragadós száj és körömfájás, a sertésorbánc, a bivalyvész, a sertésvész és sertéskolera. Hírek. — Köteles biztosítás Győr városa városi bizto­sitó társaságot óhajt létesíteni azzal a céllal, hogy a város területén lévő összes házak kötelezőleg biztosi- tandók lennének. E végből a többi megkeresett váro­sokkal egyetemben feliratot óhajtana intézni az or­szággyűléshez a kötelező biztosítás törvéuybelépteté- sére. Ez még csak terv, de ha komolyabb stádiumba lépne, nagy eüentáilást fejtenének ki a biztositó tár­saságok. Ilyen terv volt már az osztrák parlament előtt is, de elvetették. Magyar birtok oláh kézen. Béldi László nyugal­mazott főispán a nagyküküilővármegyei Réten község­ben levő nyolcszáz holdas birtokát a minap megvásá­rolta dr. Vas Oktávián fogarasi román nemzetiségű ügyvéd 540.000 koronáért. E birtok régebben a gróf Hafier-család tulajdona volt s most a Béldi-család után román kézre került. A birtok felet a vásárló ügyvéd a réteni oláhok között parcelláztatja, a másik felét maga veszi birtokába. Beszteree-Naszódmegyében a legutóbbi hónapok­ban mintegy tiz magyar birtok került oláh kézre. A legnagyobb ezek közül a galgói 1300 holdas birtok, melyet a román konzorcium vett meg a napokban 230.000 koronáért. Az oláh kézre került többi birtokok értéke 60.000 és 120.000 korona között váltakozik, A I Gazetta Transivania örömmel konstatálja, hogyan pusz- tnl a magyar nemesség Erdélyben és hogy az ! oláhok takarékosságuk következtében mennyire gya- ! rapodnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom