Gazdák Lapja, 1909. szeptember (8. évfolyam, 36–39. szám)
1909-09-03 / 36. szám
2 ik oldal. GAZDÁK LAPJA. Kze.pt. 3. jelen uralkodó államvallást felállítani nem helyes, hogy a vallásosság és közerkölcsiség megszilárdítására a vallások jogegyenlősége, sót az általános vallásszabadság létesítése a legcélszerűbb. Nincs jogi tekintetben alapos indok, mely gátolhatná, hogy az állam az általa az egyházi javadalmakhoz határozott célokra alapitványilag csatolt javakról a körülmények változtával a a közállam érdekének igényei szerint másként rendelkezhessék; s az államnak ily rendelkezésre való jogosultsága kétségen kívül teljes jogérvényü bizonyítéka annak, hogy az egyházi javaknak tulajdona az államot illeti. Az szokott ezeknek ellenében felhozatni, hogy az egyházi javak a magántulajdon szentségének oltalma alatt állanak s hogy a magántulajdoni jog felett csak a törvényes bíróság Ítélhet. Kit illet tehát az egyházi javak magánjog- érvényű tulajdona ? Minden magántulajdonnak kutforrása alkotmányunk régi rendszere szerint a királyi donatio volt s a királyi adományos azelőtt is birt a magántulajdonnak legfőbb jellegével, birtokának mind lényegéről, mind járulékairól a törvény korlátái közötti szabad rendelkezési joggal, most pedig e jogot megszorítás nélkül gyakorolja; az érsékségek, püspökségek, káptalanok, apátságok prépostságok és jószágokkal ellátott szerzetes- rendek ellenben birtokaikat nem királyi ado- mányleveleknek, hanem bizonyos célokra, bizonyos feltételek és kötelezettségek kikötése mellett kelt alapítványi leveleknek köszönhetik, amelyek az alapítványi javaknak se lényegéről, se jövedelmeiről szabad rendelkezési jogot a javadalmasoknak nemcsak nem adnak, hanem azokat ezen birtokoknak és jövedelmeiknek a kitűzött célokra folytonosan leendő fenntartására, fordítására kötelezik. Nem hagyható végre figyelem nélkül azon igen fontos körülmény sem, hogy akkor, midőn az egyházi javadalmak részére királyaink által az állami javakból a legtöbb alapítvány tétetett, ! az ország minden lakosai ugyanazon egy vallást j követték s igy ezen alapítványok az akkori idők | körülményei szerint s azon kor kívánalmainak j szempontjából, akkoron csakugyan az ország összes lakosainak javára tétettek : időjártával ez a viszony megváltozott, az ország lakosainak nagy része nem tartozik azon liitfelekezethezh mely különféle történelmi tényezők összemükö- dósónek folytán az említett alapítványok birtokáHogy kártyáztam e! a Rácsky szabó pénzét ? — A „Gazdák Lapja“ eredeti tárcája. — Irta : Borzos. Előre bocsájtom, hogy amit alább irok, szóról- szóra megtörtént. Legfeljebb a szereplők neve más ; igy Rácsky nem volt Rácsky, nem volt szabó ; én pedig nem vagyok Borzos. — Máskülönben teljes hűséggel irom meg a históriát. Szerettük a Rácsky szabót, szerettük a pontosságáért, szerénységéért és a tréfás ötleteiért. Igyekeztünk is segíteni a szegényt s igy lehetőleg vele dolgoztattunk. Egy délután félre verték a harangokat. Abból az utcából, hol a szegény Rácsky szabó üzlete volt, sürü 1 füstfelhők szállottak fel. — Akik oda siettünk, már nem láttunk egyebet, mint a szegénységében is szorgalmas kis munkatanya romjait, egy igyekvő, jóravaló iparos család kétségbeesett tehetetlenségét. Este a társas asztalunknál miről beszéltünk volna egyébről, mint a szegény Rácsky család nyomorult helyzetéről, akinek még üzlete folytatására sincs pénze? Jó szivü fiuk voltunk. Egyik gyűjtést javasolt; az ötletet mindjárt tett követte, s gyűltek az ivén a koronák. Bennem is nagyot szokott alkalomadtán lobbanni a segítés nemes szenvedélye. Túl akartam licitálni társaimat; nagyobbat akartam lendíteni az adományok | Minden gezctt Ewópaszertt első helyan elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb, "S nelkül'ózhetet1 enek... a gazda minden követelményének legjobban megfelelő j„Eredeti Kalmár-rosták* Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. * Kalmar Zs. éa T., Hódmozó viiaárlaoly jj különleges termén/tisztitó gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet: f/4 Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának Vazérügynöksága ■j 19b BUDAPEST, V., Váczi-körut 32. 53—25
