Gazdák Lapja, 1909. augusztus (8. évfolyam, 32–35. szám)

1909-08-27 / 35. szám

8-ik oldal Béla az erdélyrészi miniszteri kirendeltség székely- udvarhelyi intézője az ikerváltó eke és használata címmel most megjelent 2Va iv terjedelmű kis füzeté­ben, meiy a gazdasági tanulmány címet is viselheti — egy olyan ekét ismertet, mely a kivánalmaknak meg­felel és a mint a szakértői nyilatkozatból látjuk, a gazdák az ekét nemcsak szántóföldeken, de szőllőhe- gyekben is használhatják. A füzetben a szerző leírja a hegyvidéki szántás nehézségeit és hibáit, és ismer­tetvén az ikerváltó eke szerkezetét, tiszta ábrák és világos magyarázatokkal kioktat az eszköz kezelésére és használatára, miközben közli a gyakorlati gazdák szakvéleményeit is. A füzet gazdasági vonatkozásai miatt a hegyvidéki gazdák részére sok tanulságot nyújt. Szerző a füzetet 50 fillér (bélyegjegyekben) beküldése ellenében az érdeklődőknek megküldi. Hasznos tudnivalók. A tojások termékenyítéséről. Gyakori vita tár­gyát képezte már azon kérdés, hogy a kakas egyszeri párosodna után egy vagy több tojást képes meg­termékenyíteni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az olyan tojók, amelyek a kakassal csak egyszer párosul­tak, a kakas eltávolítása esetében is 6—14 termékeny tojást raktak, természetesen csak akkor, ha azokat rövid időn belül tojtak. Az embryologia ismét beiga­zolta azt, hogy a tojások a tojócső legfelsőbb részé­ben is megtermékenyiihetők, viszont az olyan tojások­nál, amelyeknél már a külső meszes héj képződőfélben van, a megtermékenyítés meddő marad. Tekintettel arra a körülményre, hogy a tojásnak a petefészekből történt leváilásától kezdve annak lerakásáig 23 óra szükségeltetik, igy tehát a megtermékenyítés minden­kor attól függ, hogy milyen stádiumban éretett az a párosodási aktus alkalmával. Azért igen gyakran lehet azt tapasztalni, hogy olyan tojók, amelyek először párosodnak, azoknak első tojásuk még terméketlen, mivel azt a párosodási aktus valószínűleg már a külső héj képződése közben talaíta. Ezen fenti körülmény azonban nemcsak a tyúkokra, hanem a vizi szárnya­sokra is vonatkozik. Hírek. — A hatósági kenyérgyár Budapesten folyó hó 24 én nyílt meg. Sikerét ma már a pékek is kényte­lenek elismerni. Minden pék leszállította a kenyér árat 4 fillérrel, ami a mellett bizonyít, hogy a pékek igy is megtalálják számadásukat. — Megjutalmazott gazdasági cseléd. Cibere János batizi gazdasági cseléd 45 év óta szolgál ilyen minőségben. A föidmivelésügyi miniszter ezért oklevél­lel és 100 korona jutalommal tüntette ki, amit Kállay Ödön szolgabiró nyújtott át az ünnepednek, buzdító beszéd kíséretében .Az ünnepségen a falubeli értelmi­ség is jelen volt, kiket ebédre hivott meg az ün­nepelt gazdája, Kovászaity Zsiguiond batizi földbirtokos. aug. 27. — Újra gyilkolt a pálinka. A főváros közelében, Vörösvár községben az ottani bányában doigozó mun­kások az ottani áruraktárban rumot vásároltak, amelytől hét ember már eddig meghalt, nyolcán pedig haidoklanak a kórházban. A boncolás kiderítette, hogy a munkások halálát szeszmérgezés okozta. A raktár rumkészletét elkobozták s az ügyben erélyes vizsgálatot indítottak. — A kivándorlás korlátozása. A kivándorlás korlátozása tárgyában alkotott törvény szeptember hó 1-én lép életbe. A belügyminiszter e törvény hatályát kiterjesztette a szeptember 1-e előtt váltott azon út­levelekre is, a melyek szeptember elseje előtt utazás céljaira igénybe nem vétettek. — Hív. hajtávadászat. Mózesfalu, Avasfelsöfaln és Avasujfalu környékén a duvadak elszaporodtak és oly jelentős károkat okoznak, hogy a közig, bizottság legutóbbi ülésén a vidékre a hivatalos hajtóvadászatot elrendelte. A vadászat előreláthatólag a jövő hó 1—8- ig lesz és csak a meghívottak vehetnek azon részt. — A nemzetközi talajművelő gépyerseny nyilvá­nos bemutatóját pénteken tartották meg a mezőhe­gyes! uradalom belsőperegi majorjában, A korai reggeli órákban indult meg a népvándorlás. Az uradalom ipari vasutját Jankovich igazgató személyszállításra rendeztette be erre az alkalomra, amellett az urada­lom összes hintós fogatai a vendégek rendelkezésére állottak. Az óriási területet, amely az öt telepmivelo és az egyéb mezőgazdasági gépek munkájára volt ki­jelölve, az érdeklődő közönség ezrei tartották állan­dóan megszólva. Mind az öt talajmivelő-gép munká­ját állandóan nagy közönség figyelte meg a legap­róbb részletekig. Testületileg elnökeik és titkáraik vezetése alatt szemlélték meg a munkát a nógrád­inegyei, az arad-, pozsony-, heves-, bácsbodrog-,. békés-, pestpilissoltkiskun-, a biharvármegyei, az erdélyi szász, a csanád- és csongrádinegyei, a mező­túri gazdasági egyesületen. Egyáltalán meglátszott a közönségen, hogy nagy érdeklődéssel viseltetik a gőzekék iránt. A bemutató rövid megszakítással a kora reggeli óráktól egészen a nap szálltáig tartott. A géptk még szombatim és a következő napokon is dolgoznak, mert még mindig érkeznek a vidékről lá­togatók, kik a gépeket meg akarják szemlélni. Sport. A nagyváradi lóversenyek 1909. évi szeptem­ber hó 18 án és 19-én lesznek megtartva. Nevezési zárnap 1909. szentemben 4 én, este 8 óra. A két nap'-s verseny elsőnapjára 7 versenyszám van kiírva mindössze 8400 kor. pénzt- és 700 kor. ért. tisztelet- dijjal, második napra 6 versenyszára 8600 korona dij Összeggel. Érdekes, hogy az összes dijakhoz 4500 ko­ronával a föidmivelésügyi miniszter, 2500 kor. az Urlo- vasok Szövetkezete, 3000 koronával a Magyar Lovar- egylet, 6500 koronával a versenyt rendező egylet s mindössze 500 koronával N.-várad közönsége járul, hozzá. GAZDÁK LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom