Gazdák Lapja, 1909. augusztus (8. évfolyam, 32–35. szám)
1909-08-06 / 32. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA aug. 6. Unterfraskeuben és Ascliaffeuburgban egyes kerületekben tömegesen lépett fel és igen jelentékeny kárt tett a szőlőkben. Lindau bán a hernyók okoztak kárt, részben egyenes megöléssel pusztították. A szász királyságban csekély mértékben lépett fel. Würtembergben és Badenben már nagy kárt tett. Csekélyebb kárt okozott Szász és Hessen nagyhercegségben, valamint Elszasz-Lotharingiában. Általánosságban megállapítható a következő : Az eddig ismert összes védekezési mód vagy nem járt a kívánt sikerrel, vagy nem vihető ki általánosságban, A szőlőmoly összefogdosása az egyedüli védekezési mód, amely általánosan vihető keresztül. Ettől azonban siker csak akkor várható, ha a moly röpidejé- nek kezdetén látunk hozzá az összefogdosáshoz és ezt az összefogdosást elég sűrűn ejtjük meg. Nagy szölöbirtoku községek azonban már a terület nagysága miatt sincsenek abban a helyzetben, hogy molylegyezőkkel összefogdoshassák elég sikerrel a kártevőt. A második rajzáskor a molylegyezővel való összefogdo- sás a tőke buja fejlődése folytán nem mindenütt vihető keresztül. A lámpákkal való összefogdosásról már szólottunk. Hozzátesszük még azt, hogy bár a közönséges petróleumlámpa vált be legjobban, a Wiinzner vándortanitó által szerkesztett petróleum viharlámpának az az előnye, hogy nem alszik el oly könnyen, hátránya viszont az, hogy normális időjárás esetén nem oly kedvező a vele elért siker, mint a közönséges lámpáé. A zöld üveggel ellátott lámpa jobban vonzza a molyt, mint a piros vagy kék üveg. A zöld szin jobban illik a környezethez és együttal kissé enyhíti a zöld tónus a fény erősségét. Az erős fényhatás nem kívánatos. Sok kísérletből kitűnt, hogy az intenzív sugaru elektromos fény sokkal kevesebb molyt vonz, mint a pet- roleumfény. Az a sok helyütt elterjedt nézet, hogy a szőlőmolynak fényhatással való leküzdése esetén a lámpák közvetlen közelében levő tőkéket különösen erősen lepi el a szőlőmoly, a Saarburgban végzett kísérletek alapján tévesnek minősítendő. Ép oly kevéssé igazolódott be az a nézet, hogy a hasznos rovarok nagy része pusztittatik el a védekezési mód révén; fogótányérokban nagyon kevés hasznos rovart találtak. Mint már emlitettük, az időjárás 1906. évben a szőlőmoly rajzása idején rendkívül kedvezőtlen volt. Erősen lehűlt éjszakák, esők és ködök akadályozták a molyfogást. Csak kevés molyt láttak röpülni, úgy hogy azt kellett hinni, hogy az 1905. évi peronos- porajárvány azzal, hogy hatására a virágzat lehullt és bőrbogyók fejlődtek és ezzel a szölömoly táptalajának nagy részét elvonta, indirekt módon hatott a kártevő csökkentésére. B. L. Olcsó és dús burgonyatermelés. Irta: Hajek Vilmos (Niemes). A burgonya jó fejlődésének főfeltételei : a nem tulnehéz, mérsékelten nedves, termőerőben levő, gaztól mentesen tartott homokos talaj és természetesen a helyes fajta és művelés. A fajta választásánál nemcsak a talaj- és a gazdasági viszonyokat, hanem különösen azt kell tekintetbe venni, hogy piaci árut termeljünk, amely kedveltség- nek és kelendőségnek örvend. Bár a burgonya többnyire a termelés sorrendjében kalászos után foglal helyet, mégsem nagyon igényes előtermése tekintetében, ha- j csak a talaj ősszel jól volt szántva és ha a szükséghez képest istállótrágyával trágyáztuk. Most szóljun magáról a művelésről. Az ősszel már felszántott és esetleg istáüótrágyával trágyázott, durva barázdában áttelelt mezőt, mihelyt az tavasszal jól ki száradt és zöldülni kezd, 2—4 métermázsával hektáronként trágyázzuk és kétszer alaposan megboronáljuk ; ez a kálitrágyázás a dús termésben igen jól ki fogja magát fizetni. Áprilisban, amikor a talaj jó száraz, közepes mélyen felszántjuk, azután boronálás következik és a mezőt egészen simává éstisztává teszszük. Azután egy több vassal bíró ekével —- ennek hiányában hántoló i ekével mintegy 12 cm. mély barázdákat huzunk 60 cm. j távolságban egymástól. Ezekbe a barázdákba rakjuk a | már előkészített, egészséges és középnagyságú gumó- I kát, még pedig körülbelül 25 cm.-re egymástól a sorban. 1 Itt megjegyzendő, hogy a burgonyát oly mélyre kell I rakni, hogy az .utána következő boronálás alkalmával I középnehéz boronával ki ne huzassanak. A hántoló ekével most mindig két barázda kö- j zött haladunk, tehát széthasítjuk a feldobott tarajt és j befedjük az így elültetett burgonyát. Ha némi idő múlva kora reggel harmatos időben bársonyszerü, zöld árnyalata a kifakadt, apró gaznak mutatkozik, akkor legfőbb ideje, hogy ezt a gazt éles boronával keresztül-kasul teljesen kiirtsuk. Ezt a boro- J nálást annyiszor ismételjük, ahányszor gaz megint mutatkozik, vagy pedig a talaj erős esőzés folytán el- kérgesedett és ezt a legjobb sikerrel addig végezzük, j amig a burgonyanövény mintegy 7 cin. magasságot ér l el. Ha a burgonyanövények 10 c-m.-nyi magasságot értek el, akkor lehetőleg gondosan megkapáljuk azokat | lókapával vagy ami jobb, kultivátorral. Most elérkezett az; ideje annak, hogy a lókapa után a han- tolót alkalmazzak, még pedig félig hántolunk, azaz csak annyit, hogy a sorokban levő összes gaz földdel befedessék és elfojtassék. Ha a burgonya kezd záródni és a talajt beárnyéA Magyar Nyugdíj biztosi tó Részvénytársaság szat már megyei vezérképviselete Szatmáron, Kazinczy-utca 7. sz. 3—1 255
