Gazdák Lapja, 1909. augusztus (8. évfolyam, 32–35. szám)
1909-08-20 / 34. szám
GAZDÁK LAPJA aug. 20. 4-ik oldal. mint kálium és nitrogénban is hiányt szenvedett. — j De sőt a második évben is mutatkozott hatása, mert a búza után következő növények is nagyobb termést adtak, mint a trágyázatlanok. Magyar holdanként körülbelül 10 koronába kerül a szükséges szuperfoszfát, mely vetöszántás előtt szórandó ki, s átlagosan legalább 1 métermázsa terméstöbbletet eredményez, tehát bizonyosan ugyanannyi hasznot eredményez, mint amennyibe kerül, s igy alkalmazását nyugodt lélekkel a legmelegebben lehet ajánlani. K.—y. A búza és lisztjének sikértartalma és süthetősége. Dr. Kossutáuy Tamás, az orsz. chemiai intézet igazgatója, a búza és liszt sikértartalmát illetőleg tett újabb tanulmányának összefoglalását a következőkben közli a Kisérletügyi Közlemények 1909. júliusi füzetében : 1. A búza és a liszt becslésénél és azok használati értékének lelkiismeretes megállapításánál tekintetbe veendő a nedvességtartalom. A búzánál, mert az őrlési eredmény nagyban i függ a gabona nedvességtartalmától, mert őrlés közben a gabona többé-kevésbbé kiszárad s igy a nedvesebb gabona az elpárolgás folytán többet vészit ( súlyából. Az általam vizsgált legszárazabb búza csak ! 9.68 százalék, a legnyirkosabb 16.86 százalék ned- I vességet tartalmazott, a különbség tehát közel 7 szá- j zalékra, illetve 7 kilóra rúg. A liszt kiadóssága szintén egyebek között a lisztnek eredeti nedvességtartalmától is függ, mert nyilvánvaló, hogy a nyirkosabb liszt a tésztakészités- nél kevesebb vizet köt meg s igy a liszt a normális- j nál nagyobb víztartalma a vizfelvevő képességet j alább szállítja. A magyar börze tipuslisztek 6 évi rendszeres vizsgálata szerint a nedvesség a 9 százalék és 11.44 százalék között ingadozik, tehát elég tetemes, mert azt jelenti, hogy az egyik lisztnek 100 kg.-jából ugyanazon chemiai összetétel mellett, mintegy 5 kg. kenyérrel többet lehet sütni, mint a másikból. 2. Úgy a liszt kiadósságára, mint a sütemény nagyságára, legelsőrendü befolyása van a liszt sikér tartalmának, mert a tésztakészitéskor a sikér ötször- hatszor annyi vizet képes megkötni, mint a keményítő, a mely a lisztnek fő alkotórészét képezi. Ez az oka, hogy a sikérmentes rozslisztből jóval kisebb, csak félannyi térfogatú kenyér készül, mint a jó búzalisztből. 3. Sikér és siker között azoab u különbség van- A jó sikernek nyúlósnak és mégis összetartónak, te- ! hát rugalmasnak kell lenni, mert vékony hártyával ! körülvett szénsavbuborékok csak az esetben keletkezhetnek benne ; a tullágy sikér kdesztés közben hamar összeesik: a tulkeményet pedig nem képes a szénsav a kivant módon felduzzasztani. 4, A sikérnek két fő alkotórésze vau, az egyik a nyúlós, de erőtlen, 70 százalékos alkoholban oldható, a másik keményebb és szakadós gluteÍD, a mely 70 százalékos alkoholban nem oldódik, A sikér minőségéről tehát akkor nyerünk tájékozást, ha mi ezeket egymással viszonyba hozzuk s mindegyiket külön meghatározzuk. A legkedvezőbb arány azonban csak hosszabb kísérletezés után lesz megállapítható. a. A mig ezen felettébb fontos ügyben a tudomány dönt, nézetem szerint a liszt vizsgálatánál elegendő a magyar rétesnyujtási kísérlet ; mert nyugodt lélekkel kimondhatjuk, hogy a mely lisztnek tésztája jól hagyja magát kinyújtani, tehát sem tullágy, sem túlságosan kemény és szakadós tésztát nem szolgáltat, az a kenyérsütésnél is minden jogos kiváltaimat ki fog elégíteni. Lucernások telepítése. Az egymást követő takarmány szűk évek valóságos csapásként nehezednek hazánkras vidékenként kétségbe ejti gazdaközönségünket, mert szép fejlődésnek indult állatállományunkat hirtelen leromlásra, elértéktelenedésre vezeti, sőt időszakonként az állatállomány apadását eredményezi. S ez öt-hat év óta igy tart már, sőt a meteor jóslása szerint még az idei évvel sem nyer befejezést, pedig már is előre látható, hogy a jövő tél sem. lesz bő sem szénában, sem szalmában. Gondolkoznunk kell tehát azon, hogy mely takarmány az, mely nagy termés hozama mellett a szárazságot jól állja, hogy abból azután nagyobb területeken biztosítsuk gazdaságunk részére a takarmány hozamot. Ezeket a takarmányokat csak a nagyon mélyen gyökerezök között kereshetjük, mert természetes, hogy mennél mélyebben ereszti le valamely növény gyökérzetét a talaj mélyebb rétegeibe, annál több nedvességhez jut ezúton még száraz években is. Ilyenek általában véve a pillangós viráguak, a lucerna, lóhere félék, melyek közül különösen a lucernát érdemes mindenütt ott termeszteni, ahol az jól megterem, mert a legnagyobb hozamot s a legjobb minőségű takarmányt szolgáltatja. A lucerna rendkívül mélyen gyökerező növény, miért is a talaj részére nagyon jól és mélyen előkészítendő, amit bő termésével fog meghálálni. Talaját lehető mélyen kell részére megmunkálni s a mélyen szántó eke után altalajturóval megjáratni. — Természetesen dús trágyázást kíván, de nem annyira lé- genydus trágyákat — maga is légeny gyűjtő lévén — A Magyar Nyugdíjbiztosító Részvénytársaság szatinánnegyei vezérképviselete Szatmáron, Kazinczy-utca 7. sz. 3—1 255
