Gazdák Lapja, 1909. augusztus (8. évfolyam, 32–35. szám)
1909-08-13 / 33. szám
10-ik oldal GAZDAK LAPJA aug. 13. — A gümőkóros tehenek irtása. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter leiratot intézett a törvényhatóságokhoz, melyben tudatja azokkal, hogy a gümőkóros teheneket kiirtatja. A beteg vagy a gümőkóros betegségben gyanús szarvasmarhát a megyei állatorvos tartozik a törvényhatósági állatorvosnak bejelenteni. Az eddigi statisztikai összeírás szerint a fejőstehenek egy százaléka tőgygümőkóros; tehát a baj nem oly nagyterületű, mint sokan gondolják. A minisztert az bírta erre a radikális intézkedésre, hogy noha a fejősteheneknek csak egy százaléka gümőkóros, a tejét azonban összekeverik az egészséges telién tejével s ez terjeszti a tüdövészt. Az irtás a földmi- velési tárcának áldozatkészségét jelenti, mert a tögy- gümökóros tehénért a gazdát a tehén teljes értékével kártalanítják. — Gazdapárt Norvégiában. Az idei Norvég választásokon a Norvég Gazdák Szövetsége, mint választó párt vesz részt a képviselő választásokban. Azt azonban, hogy politikai párthoz csatlakozzék jelöltjük nem fogják követelni, hanem azt fogják támogatni, aki kifejezetten kötelezi magát arra, hogy a gazda érdekért bármikor a kellő suiylyal síkra száll. — A gyümölcstermés. A földmivelésügyi minisztériumhoz beérkezett jelentések szerint Magyarorszr g területén várható gyümölcstermelés tekintetében a szokatlanul hosszú és szigorú tél nagyon sokat ártott a gyümölcsfáknak, szintúgy virágzás ideje alatt uralkodott hűvös, esős szeles időjárás. Ehhez járult aztán később az ország sok helyén fellépett hernyó és cserebogár pusztítása; végül pedig befejezte az egészet a május 5—11 közötti erős fagy és jégverés, a mely a virágzásban levő fák termését pedig legnagyobb részben tönkretette, De helyenként még nagy termést is jeleznek a beérkezett hivatalos jelentések. Különösen cseresznyéből, körtéből, kajszin- és őszibarackból, szőlőből egyes vidékeken meglehetős termés mutatkozik. Csekélyebb termés mutatkozik a szilvából és dióból. általában főleg a téli gyümölcsből gyenge termésre lehet kilátásunk, még az esetben is, ha az eddig megmaradt gyümölcs érésig jelenlegi mennyiségében meg is maradna, a mit pedig a legújabb hírek szerint a szilva és diónál nem igen lehet hinni. — Repcetermesztésimk és ?.z oiajgyárak karteíje. Egy idő óta évről-évre megújuló jelenség, hogy a meglehetősen gyenge repceterir.és dacára semmi kereslet sincs repce iránt s az órak forgalom hiányában egyre hanyatlanak. Éspedig azért, mert a nagyobb hazai olajgyárak kartelbe léptek a termesztőkkel szemben s az amúgy is mesterségesen leszorított tőzsdei áron jóval alul hajlandók csak a kényük-ked- vüknek kiszolgáltatott termelővel szóbaállani. E manőverbe a kartelhez tartozó olajgyárak — mint egy gazdatársunk velünk közli — azért mehetett bele, mert jó eleve elátták magukat nagy mennyiségű indiai repcével s most a rosszabb minőségű nyersanyag birtokában igyekeznek kibőjtölni a termelőket és kartelhez nem tartozó kissebb gyárakat. Minden jel arra mutat, hogy ez a trükk az idén ismét beválik s mivel a szintén rayonozott közvetítő kereskedelem is — természetszerűleg nyerni akar az üzleten, a gazda a névlegesen 29 korona körül mozgó tőzsdei ár dacára örülhet, ha 23—24 koronát kap repcéjéért a valóságos monopóliomnt élvező s azt ugyancsak kihasználó olajgyáraktól. A termelők körében ez évről-évre megismétlődő visszaéléssel szemben az az eszme merült fel, hogy pár évre fel kellene tömegesen hagyni a repcetermesztéssel. Mi e helyett inkább azt a védekezési módot ajánlanék, hogy vizsgáltassa meg következetesen minden gazda a gyáraktól vásárolt pogácsát el nem fogadnak. A meszezéssel preparált indiai repce a pogácsában könnyen kimutatható és ha az ilyen készítmény a gazdák egyöntetű ellenálása folytán a gyárak nyakán marad ez a legbathatósabb ösztönzés lesz a hazai repce méltányos áron való vásárlására. x Legjobbnak elismert szegedi kötéláruk, u. m. I rudalókötelek,istrángok,kötőfékek, marhakötelek, szántó, gyeplő, ruhaszárítók, dohány és mindennemű zsinegek- függöny- és halászzsinórok, zsineghevederek (gurtnik), nyereglekötők, abrakosok, továbbá kátrány, karbolineum, gépolaj, firnis, festék, debreceni meszelő és kefeáruk, munkás bőrbocskorók nagyban és kicsinyben legszolidabb szabott ár mellett szerezhetők be Drágos Béla kereskedőnél Szafcmárou, Kossuth Lajos-utca (Hid-utca) 23. szám alatt- 5—4 26, Tanácsadó. E rovat alatt szívesen helyt adunk olvasóink közérdekű kérdéseinek és azokra a gyakorlat köréből érkező válaszoknak. Kérdések. — Levéitetvek ellen a quassia oldat hogyan készítendő ? E. G. Feleletek. Levéitetvek ellen a qua3sia oldat akkor használható teljes sikerrel ha azt a következő módon készítjük : Veszünk \lU kilogramm qaussiát, mely 12 órán át vízben áztatandó s ezután megfőzendő. Erre petro- leumos hordóba 100 liter vizet öntünk s föléje zsákvásznat teszünk, melyen át a quassiaoidatot a vízbe hagyjuk csurogni. Az igy nyert oldathoz még 21/g kilogramm szappant keverünk, mire a védekezési anyag elkészült. Faiskolákban a tetves hajtásokat legegyszerűbben az oldatba mártjuk, mire az élősdiek teljesen elpusztulnak. A permetezést a kártevő fellépésekor kezdjük s többször ismételjük. Sport. A koítincjbrunni lóversenyen könnyen végzetessé válható baleset történt. Dréher Antal kocsijába fogott lovak megvadultak és a közönség közé futottak. A megvadult lovakat nagy fáradsággal sikerült megfékezni. Három ember súlyosan és kettő könnyebben megsebesült. A Zemplén vármegyei Agarász Társulat elegy agárversenyét, ugyanazon díjjal és feltételekkel, mint azt 1908. évben kitűzte, október hó 26 és következő napjain Gálszécsen fogja megtartani. A Torontál vármegyei Agarász és Lovaregylet elegyagarászversenyét Nagykikindán 1909. évi november hó 18*án tartja.
