Gazdák Lapja, 1909. augusztus (8. évfolyam, 32–35. szám)

1909-08-13 / 33. szám

7-ik oldal GAZDÁK LAPJA aug. 13. tezett növényrészek (levél, fürt, hajtás) növekedésével nem szakad szét, hanem együtt nő. Míg teh.lt a ren­des bordói lével történő permetezésnél a szövet növe­kedésével a védett részek közé olyanok kerülnek, amelyeken a peronospora spórák vígan tenyészhetnek, addig a „Pro-vino“ perméje ruganyosságát megőrzi s igy egyre vékonyodó, el nem szakadó hártya alakjában nyújt védelmet a fertőző gombák támadásai ellen. En­nek tulajdonítandó az a megfigyelés is, hogy a „Pro- vino“-val permetezett tőkék lombja tovább marad zöld, ősszel nem kezd olyan hamar sárgulni vagy vörösödni, ami kétségtelenül a beérés tökéletességét mozdítja elő. Előnye végre az uj szernek az is, hogy nem romlékony s igy egyik évről a másikra minden hátrány nélkül eltehető és hogy olcsó. Ára néhány fillérrel alatta van a rézgálicnsk ami tekintettel arra, hogy eh­hoz még meszet is keil adni, ami szintén pénzbe kerüli nem csekély megtakarítást jelent a mai pénzszük és mind költségesebb időben. Présházak és szőlőépüíetek adómentességéről. Szőlőterületeken egy-két szobás présházak, eset­leg nagyobb lakások, tekinte t 1 arra, Iv.gy a község­ből vagy várostól távol vannak, kizárólag nyáron pár hétre vétetnek igénybe, nemkülönben a szőlőtulaj- donosok a városban amúgy is rendes lakással birnak, megadóztatás tárgyat nem képezték. Megtörtént mégis egy tekintélyes helyen, hogy egy pénzügyi tisztviselő a szőlőépületeket házbéradó a iá vette, a felszólamlókat pedig elutasította azzal az indokolással, hogy a szobák nem üresek, tehát adó- leirásnaK helye nincsen. Akinek állandó lakása van és szőlőbeli nyári la­kását pár hétre használja, vagy aki csupán csak na­ponkint kisétál, de estére visszatér rendes lakóhelyére, tehát mindkét esetben szőlőépületét állandóan nem használja és mégis évi házbér alapján adót fizessen, az nemcsak jogtalan, de igazságtalan. Most, mindőn az uj házadótörvényjavaslat a sző­nyegen fekszik, nemcsak méltányos, de jogos is, hogy a présházak és szőlőépüíetek, melyek állandó lakásul nem használtatnak, teljes adómentességben részesülje­nek s ha ezen eszmét a MSzOE. magáévá tenné, annál is inkább sikeresen intézkedhetnének, mert az alföldi városok gazdáinak ama házainál, melyek az év túl­nyomó részeiben üresen állanak, kedvezményben ré­szesültek ; ezen az alapon az adómentesség a szőlőtu­lajdonosokat teljes joggal megilleti. — d. Mit írnak az újságok? Nagy György országgyűlési képviselő Szinajá- ban kinyomozta a zászlósértést, melyet az oláh diákok a trónörökös látogatásakor követtek e). Nagy György éles hangú cikkben támadja a külügyminisztert s kö­veteli, hogy elégtételt szerezzen, egyúttal sürgeti a Ház sürgős összehívását. A krétai kérdésben kiélesedett görög-török kon­fliktus az uj törökök harci kedve dacára úgy látszik a görög kormány békülékeny magatartásának hatása alatt nagyon megszelídült. A határokon ugyan még nagy számú katonaság van koncentrálva, de minden jel arra mutat, hogy fegyverre nem kerül a sor. Az osztrák-magyar monarchia kifejezetten semleges állás­pontra helyezkedett e konfliktusban. Svéd országban általános sztrájk dühöng. A svéd munkások munkabeszüntetése most már olyan arányokat öltött, hogy a társadalomnak az egész gépezete valósággal megállóit, a nem szerve­zett munkások is egymásután csatlakoznak a sztrájk­hoz, amely nemcsak az ipari munkásság akciója, de a mezőgazdaságiaké is. Alig van iparág, amelyben a munka ne szünetelne teljesen. A munkásosztálynak ez a passzív harca a hivatalos társadalommal szem­ben úgy áll, hogy a társadalom nem tud mit kezdeni a munkásokkal. Az állam nem avatkozik be a küzde­lembe, a kormány beérte azzal, hogy fölhívást inté­zett a munkaadókhoz és munkásokhoz, melyben föl­hívja őket, hogy kössenek békét. A közvetítési akciót maga a király vette a kezébe, de egyelőre eredmény nélkül. A munkások és a munkaadók vezetőemberei kijelentették, hogy maguk akarják megküzdeni a ma­guk harcát. Az újpesti bankrabláshoz hasonló eset történt 11-én a reggeli órákban Fiúméban, amely azonban az újpestinél sokkal komolyabb következményekkel járt, mert áldozata is van : a megtámadott bank pénztár­nokát a rablótámadás után haldokolva szállították a kórházba. A rablásban részt vett 3 orosz rabló 15000 koronát vitt magával. Egyiket, dacára, hogy üldözte­tésük közben folytonos revolverlövésekkel tartották maguktól távol a tömeget, elfogták, s igy remélh ető hogy a másik kettő is kézre kerül. Hasznos tudnivalók. Európa borfogyasztása. Struwe berlini tanár nem­régiben tanulmányt tett közzé Európa egyes országai lakosainak borfogyasztásáról. A tanulmány az 1885— 1905. évi, tehát 20 év statisztikai adataira támaszko­dik és következőkép állapítja meg az évenkénti és fe­jenkénti borfogyasztás átlagát : Franciaország 116 28 liter Olaszország 98'06 liter Svájc ' 67 06 liter Ausztria-Magyarország 16" 14 liter Németország 6" 14 liter Belgium 3 98 liter Hollandia 1'89 liter Anglia 166 liter Ebből látható, hogy nálunk, mint nagy borter­melő államban, mily csekély még aránylag a borfo­gyasztás. Pedig az összes szeszes italok között a bor

Next

/
Oldalképek
Tartalom