Gazdák Lapja, 1909. augusztus (8. évfolyam, 32–35. szám)
1909-08-06 / 32. szám
2 ik oldal. GAZDÁK LAPJA, au?. 6. gyelmeztetőleg jelzik — nemsokára ismét itt lesznek az amerikai ügynökök, hogy pennszil- vániai kőszénbányákba, melyekbe, miután csupán az éhhaláltól megmentő, nyomorúságos bérfizetések miatt nem kapnak munkást — oda ötezer magyar munkást exportáljanak. Ezek | a bányák valóságos pokolra küldik rabszolgáikat, akikre fojtogató és tüzes veszedelem ólál- | kodik a föld alatt ... De azért az útlevelek j száma nő, folyton nő . . . Julius 31-ig egy év alatt 84014 ember vándorolt ki. Sz. V. Állatvédelem. Tudjuk jól mindnyájan, hogy az állat ép olyan j érzékszervekkel van felruházva, mint az ember s habár alakja más is, de szervezete, életműködése, idegrendszere ép olyan, mint az emberé. Ebből az következik, hogy mindent ép úgy érez, mint az ember. A hideget és meleget, éhséget és fáradságot ép úgy érzi, mint az ember, valamint az ütlegeket is ép úgy fájlalja min az ember. t Tudjuk ezt jól mindnyájan, s mégis mily sok embertársunk oh mily gyakran megfeledkezik erről ! Az a házi állat, az az igavonó, amely keresi nekünk az élelmet, a pénzt s nélküle meg sem élhetnénk, nagyon gyakran a legmostohább bánásmódban részesül. Nem mondom én, hogy néha nem szükséges azt az oktalan állatott megfenyíteni, dehogy nem, kell sokszor; de Rém kell azt mindjárt az ostornak boldogabb végével, vagy a vasvilla nyéllel megkezdeni ! Első sorban a gazdák figyelmét akarom erre felhívni. Nagyon sok lelketlen cseléd van, aki úgy bánik a kezére bízott érző állattal, mint egy száraz, érzéketlen fadarabbal. Ne engedjen semmiféle állatkínzást s legyen erre figyelemmel minden gazda már csak azért } is, mert ezzel sok anyagi kártól mentheti meg magát. Hiszen az ütlegelés, állatkínzás, rossz bánásmód okozhat sok orvos és patika költséget; lehet következménye sántaság, elvetélés stb. sőt az állat elhullása is. De meg az állatkínzást ne engedja a szive sem. De gyerünk csak tovább. Még az elitéit legnagyebb gonosztevőt is, mikor már a siralom házban van, úgyszólván, majdnem dédelgetjük s kap enni, inni a mit akar, azt az állatot pedig, amely eddig is hasznunkra volt, mikor a vágóhidra vezetik, tehát már a siralomházban van, hogy ezután is hasznunkra legyen, sok lelketlen s hóhérnak nevezhető mészáros legény ütlegeli úgy, ahogy csak lehet. Ezek védelmét a városi elöljáróságnak, főképen | pedig a vágóhídon működő állatorvos urak szives figyel- i mébe ajánljuk. Városokban is, de főképpen falun, utszéli korcs- I mák mellett, gyakran láthatunk kocsikat óra számra kint állni; a fáradt, meghajtott, sokszor megizzadt lovak takaratlanul ott dideregnek, mig korhely gazdájuk a melegen pálinkázik. Lópokróczra nem jut nekik, — azt mondják — de mindennap egv-két liter pálinkára jut. Hagyja csak abba azt a butitó pálinka ivást, két hét alatt meg lesz a lópokróc ára. Ilyen embereknek, ! illetve állatkínzóknak meg kellene tiltani a lótartás ; de büntetést érdemel az a korcsmáros is, aki ily lelketlen lovas gazdát megtűr a korcsmájában. Ilyen esetekre a községi elöljáróknak, csendőrőrjáratoknak s minden jó érzésű embernek kell ügyelni s figyelmeztetni az ily kocsisokat lelketlenségükre. Ami a lovaknál az állatkínzást illeti, a legnagyobb állatkinzók közé sorolhatunk némely városi fiakkero- sokat. Általában, ha valakit megakarunk átkozni, azt mondjuk, hogy holta után legyen belőle fiakkeros ló, vagyis ezeknek sehol jó dolguk nincs, hanem amit különösen némely városban látunk, az igazán vérlázitó. A szegény fiakkeros lónak védelmét az illető városi elöljáróságok s az utazó közönség figyelmébe ajánljuk. A ló egyike a legnemesebb állatoknak s ezzel karöltve jár a finomabb, érzékenyebb szervezete is. Ha megállunk velük, hidegben azonnal takarjuk le; a kantárt, illetőleg zablát téjen ne tartsuk hideg helyen ; még ha az istállóban áll is a ló, állott, hideg vízzel ne itassuk. Hasonlóképen védelmezzük az ökröt is. Igaz, | hogy ennek szervezete durvább, bőre vastagabb, a hi- ! deg iránt nem oly érzékeny, mégis, ha nem kell, ne hagyjuk óra számra állni a hidegen, ne itassuk nagyon hideg vízzel stb. nemcsak azért, mert ebből kárunk lehet, hanem azért is, hogy mint korlátlan urai annak az oktalan állatnak, a mely nem tud magán segíteni, védjük őt, segítsünk rajta amiben tudunk mi. Kell, hogy az a tudat, hogy mi segítettünk az Istennek egy érző teremtményén, jól essék ami lelkűnknek. Vagy itt van pl. a kutya, leghívebb barátja az Minden gazdasa,^. Enrópaszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és lego/esóbb, nelkülözhetet'enek... y a gazda minden követelményének legjobban megfelelő „Eredeti Kalmár-rosták“ Ezévi ujdon .ágainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. BZalm^.rZg. ég T., BCóíimosíí'Véaé»rb.ely különleges termén .'tisztító gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet: A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége 195 BUDAPEST, V., Váczi-körut 32. 53—25
