Gazdák Lapja, 1909. augusztus (8. évfolyam, 32–35. szám)
1909-08-06 / 32. szám
32-ik siám KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYF7 T Övrrs EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARASZ EGYLET ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 10 korona. Kedvezményes ára lelkészeknek, tanítóknak stb. kívánatra 6 kor. A Szatíráim. Lóverseny Egylet tagjai kedvezményes áron kapják. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. Pusztulunk, veszünk ... Sok, nagyon sok embernek megrögzött eszméje, hogy a tejjel-mézzel folyo Kánaán, ahol fáradság és munka nélkül lehet garmadába gyűjteni a teméntelen ísok dollárt, ahol virágzik az egyéni szabadság s minden lépést busásan megfizetnek — Amerika. Pedig mennyire csalódik, aki ezt hiszi , . . Hallgassuk csak meg az Amerikából visz- szajött magyar munkást, az majd elfogja mondani, hogy Amerika nem. a képzelt Eldorádó, hogy ott véres verejtéket kell hullatni minden keserves fillérért. A bányákban, gépgyárakban, kőfejtőkben a halál ezer meg ezerféle neme leselkedik az ott dolgozó munkásra. Egy percig sincs biztonságban az élete. Nézzük csak végig a vissza- vándorlók szomorú, elcsüggedt csapatát s egy tekintet borzalmas képet fog elénk tárni. Csonkán, bénán, ki kéz, ki láb nélkül, testben, lélekben betegen, elcsüggedve, reménye vesztetten áll előttünk legnagyobb részük, keserű könnyekkel szemökben átkozva azt a pillanatot, a melyben búcsút mondott ősi fészkének, falujának. Ám, ha a mi népünk nem is menne el Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Kazinci-utca 7. szám, ; hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megrendelések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. ; Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám---------------- - - -- - 'vr --- —me ssze tengeren túlra uj hazát keresni, az amerikaiak gondoskodnak arról, hogy népünk minél nagyobb tömegben vándoroljon ki. A csábitó ügynökök egész serege lepi el hazánkat, kecsegtető Ígéretekkel, mézes-mázos szavakkal megtévesztik az amúgy is hiszékeny magyar népet s az felülve az igaznak látszó ajánlatoknak, tömegesen hagyja el hazáját. Talán az első pillanatokban eszébe sem j jut számolni a körülményekkel és hogy talán | jó lenne egy kissé érdeklődni is afelől, hogy j valóban igaz-e mindaz, amit a kivándorlásra ■ csábitó ügynökök igéinek. Hogy mennyire nem igazak ezek a fényes, kecsegtető Ígéretek, arról — azt hisszük — so- | kaknak volt már alkalmuk meggyőződni. De tanulni, okulni nem akar a mi népünk. A kivándorlók nagy részére a vélt busás kereset helyett legtöbbször éhség, nyomor, szenvedés vár s legtöbbjüknek még annyi pénze sincs, hogy mikor már megelégelve a nyomorúság kinzó érzetét, szívesen búcsút mondana Amerikának, akkor a konzulátus ingyen útlevelére kell támaszkodnia. Szomorú dolog ez nagyon ! És mégis mennek, mennek Amerikába. A legjobb munkaerők. Sőt most is — mint a fővárosi lapok fiA Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Szövetkezetének csődtömegétől megvásárolt iimiiE« S iasL e js- Mm « ^ ® szatmári raktárból kisebb tételekben is sürgősen jutányos árban eladó. — Felvilágosítást nyújt Poszvék Nándor Szatmár, Kazinci-utca 7. szám. Lapunk mai száma 10 oldal.
