Gazdák Lapja, 1909. július (8. évfolyam, 27–31. szám)
1909-07-30 / 31. szám
9 ik oldal GAZDÁK LAPJA julius 30 szerződés hatálya alatt egyetlen darab juh sem jött be elvámolva Magyarország területére. Határozottan kiderített és igazolt dolog továbbá, hogy a ragadós száj- és körömfájást az 1901. évben Brassó és Fogaras vármegyének 16 községébe Romániából báreás legeltetés utján behajtott állatok hurcolták be. A behurcolás 1902 ben gyarapodott, kiterjedt Hunyad és Krassó- Szörény vármegyének határszéli vidékeire is s fő oka volt annak, hogy az 1903. évben a ragadós száj- és körömfájás úgyszólván az egész országban elterjedt. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter a báreás legeltetést a múlt esztendőben megtiltotta és a román uj vámszerződés nemcsak hogy fenn nem tartja az előbbi megállapodásokat, hanem a miniszter hivalosan közölte az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel, hogy az uj román vámszerződéssel egyidejűleg külün törvényjavaslatot fog benyújtani, amely szerint e tilalom csakis a törvényhozás által lesz a jövőben megszüntethető. Az uj román vámszerződést tehát mint állategészségügyi és állattenyésztési érdekeink védelmének teljes érvényesítését cikkelyezhetjük be. — A nemzetközi szövetség. A Magyar Gazda- szövetség igazgató választmánya legutóbbi ülésén Fáikért Alajos javaslatot tett oly irányban, hogy a szövetség kebeléből oly mozgalom indittassék meg, mely egy Budapest székhelylyel biró és a világ legfontosabb agrárnemzeteinek, országos mezőgazdasági testületéinek kiküldöttjeiből álló, nemzetközi gazdaszö- j vétség megalakításához vezessen. A felvetett javaslat- j tál a külföldi szaksajtó is foglalkozván, legnagyobb j része meleg rokonszenvvel üdvözli a'Magyar Gazda- szövetségnek ezt a legújabb mozgalmát. Legutóbb a I német mezőgazdasági tanácsnak Dacbe professor szerkesztésében megjelenő tekintélyes lapja, a „Zeitschrift j für Agrarpolitik“ ismerteti Paikert indítványát, melyről j meleg méltánylással szól és hozzáteszi, hogy erre a világgazdaparlamentre már azért is szükség van, mert j a római nemzetközi mezőgazdasági intézet mai szer- j vezetében sokkal nehézkesebb és akadémikusabb ap- ' parátus, semhogy hivatásának a világ mezőgazdáinak megelégedésére megfelelhetne. — Szervezkedő gyűlés. A szatmárhegyi bor- és gyümölcsértékesítés tárgyában Mátray Lajos hegyközségi elnök augusztus 1 éré a szatmárhegyi városházba szervezkedő értekezletet hivott egybe. A kisbirtokosok és Kristóffy. A „Magyar Hírlap“ : levelet közöl, melynek szerzője Szabó Imre, hódmező- I vásárhelyi ref. tanitó. A szerző elmondja, hogy mindeddig buzgó tagja volt a Magyarországi Kisbirtokos Szövetségnek, de újabban az a gyanúja merült fel, hogy a szövetség vezetői Kristóffyval összeköttetésben ; állanak, sőt a szövetség hivatalos lapjának Kristóffy anyagi támogatást is eszközölt ki. A levél irója tény- j beli állításokat hoz fel ennek igazolására s a szóban- forgó összeköttetést hajlandónak nyilatkozik bizonyítani a biróság előtt is. A leleplezést követő napon Kristóffy | nyomban nyilatkozott. Kijelentette, hogy mit sem tud a Szövetségről s hogy jól mulatott a „Magyar Hírlap“ közleményén. Egyidejűleg azonbun nyilaik) 2 ott Hunyár László, a szövetség elnök-igazgatója és Boross Kálmán, a szövetség alelnöke is. Mindketten cáfolnak de annyit mindketten beismernek, hoüy Kristóffy igenis tett kísérletet arra, hogy a szövetség vezetőit politikai céljainak megnyerje, ez azonban nem sikerült. Úgy látszik tehát, hogy Kristóffy foglalkozott a szövetséggel. Egy politikai parasztpár alakítása járt a fejében s tárgyalt abban az. irányban, hogy a jóhiszemű kisgazdákból toborzott szövetséget a tagok tudtán kívül céljainak szolgálatába szegődtesse. — A kecskeméti barackkivitel. Az idei baracktermés, dacára a sok panasznak, mégsem lesz nagyon kedvezőtlen s a barackexport sem fog nagyon elmaradni a múlt év exportja mögött. Kecskeméten naponta eladásra kerüit 260 -600 mm. gyümölcs, kosarakban, mely még az nap a kereskedők által ujracsomagolva kerül vasúti szállításra mintegy 100—110 Vaggoaban. Julius hónap 11-én eladtak 232 mm. barackot, 40 mm. nyári almát, 10 mm. körtét és a már fogytán levő üvegmeggyből 2 mm-t. A barackszállitás most naponként e hónap végéig emelkedni fog. Az árak a nagy kínálat folytán estek. A kajszibarack mm-ját 5—10 koronáért veszik. Most már megtörténik, hogy 20—30 mm. vevő nélkül marad. A szállítási időszak végéig — úgy remélik — mintegy 150—160,000 mm. barackot fognak Kecskemétről exportálni. — Városi munkanélküliek foglalkoztatása a mezőgazdaságban. Berlin város tanácsa már régebben folytat kísérleteket a körül, hogy az éjjeli menedékhelyek lakóit, a munkanélkülieket, a saját birtokain foglalkoztassa. Nemrég 60 ilyen munkást állított be Boriin város a tulajdonában levő gazdaságban. Az eddigi kísérletek sikerétől lei biztatva, a tanács most 50 ezer márka hitelt kér a munkanélküliek mezőgazdasági foglalkoztatására. Érdekes eredménye ez a falusi jóléti intézmények megteremtését célzó s máris igen magas színvonalú német birodalomnak. — A Campbeil-fóíe talajmivelás bemutatása. A Szilágy vármegyei Gazdasági Egyesület Juhász Árpád kolozsvári gazdasági akadémiai tanár közreműködésével folyó évi augusztus hó 6 án, Szilágysomlyón, a m. kir. földmivesiskola gazdaságában a Campbeil-féle talaj művelésnek és a tárcsás borona működésének gyakorlati bemutatását fogja eszközölni. A bemutatás 11 órakor veszi kezdetét, amidőn a 10 órai vonattal érkezők is jelen lehetnek a kezdetnél. — A bortermelők szervezkedése. A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete“ kezdeményező - sére és a m. kir. földmivelési ministerium támogatása mellett megindult mozgalom folytán végre a szőlősgazdák is szervezkednek. Egyes vidékeken a bortermelők pinceszövetkezeteket létesítettek és saját cégük alatt hozzák forgalomba saját termésű boraikat. A fogyasztó közönségre nagy előnyt jelent ez a mozgalom, mert bárki minden közbeeső közvetítő közeg nélkül közvetlenül a forrásból szerezheti be a legju- tányosabb árban borszükségletét. Elsőnek a „Czeglédi Bortermelők Első pinceszövetkezete“ alakult meg és működését már megkezdette. A pinceszövetkezeteket
