Gazdák Lapja, 1909. július (8. évfolyam, 27–31. szám)

1909-07-02 / 27. szám

4- ik oldal GAZDÁK LAPJA iuiius 2. közönsége Darányi Ignácot részesítette, másrészt a gazdatársadalom politikai szervezkedése szükségessé­gének épen a jelenlegi bizonytalan viszonyokra való tekintettel történt nyomatékos hangsúlyozása. A közgyűlésre Budepeströl különvonat vitte a fővárosból odasereglő gazdákat Darányi miniszterrel és a kíséretében lévő előkelőségekkel együtt; egyes állomáson hatalmas küldöttségek várták zászlók alatt és virágokkal a vonatot, lelkesen ünnepelve Darányit, aki meghatottan mondott köszönetét a hálás rokon- szenvnek e spontán megnyilatkozásaiért. Az egyes küldöttségek azután testületileg csatlakoztak a Palicsra igyekvő társasághoz, melynek száma, a gyűlés szín­helyén egybegyült bácskai birtokosokkal és kisgaz­dákkal együtt meghaladta a 3300-et, A közgyűlést az előzetes üdvözlések után Da­rányi Ignác dr., mint a Magyar Gazdaszövetség el­nöke nyitotta meg, köszönetét mondva Bács-Bodrog vármegyének és Szabadka városának szives vendéglá­tásáért s ama hazafias támogatásért, melyben a Szö­vetség közgyűlését részesítették s amely annak bi­zonysága, hogy a Magyar Gazdaszövetség humánus és szociális eszméi e nagy és gazdag vármegye gaz­daközönségében termékeny talajra találtak s igy joggal remélhető, hogy a Szövetség palicsi közgyűlése a további szociális munkának s a mezőgazdaság felvi­rágoztatására irányuló jövőbeli tevékenységnek újabb határköve, kiinduló pontja lesz. Miután a közgyűlés Darányi indítványára táviratilag üdvözölte Dcssi wffy Aurél grófot és Károlyi Mihály grófot, az OMGE. el­nökét, akik személyesen meg nem jelenhettek s hang­súlyozta ama testvéri viszony további ápolását, mely az OMGE.-t a nálánál fiatalabb Gazdaszövetséggel eddig is összefűzte. Darányi röviden rámutatott a közgyűlés napirendjére tűzött három nagyérdekü elő­adás tárgyára, amelyek a középbirtokos osztály hely zetének javítására kívánatos módok, eszközök, továbbá a közigazgatás és a szociális munka kapcsolatának kiépítése, végül pedig a Magyar Gazdaszövetség or­szágos szervezkedése tekintetében szükséges teendő­ket hivatvák kijelölni, utat mutatván ilymódon a Gaz daszövetség további eredményes és közérdekű mun­kálkodására. Hangsúlyozta nagyhatású beszédében Dnrányi miniszter, hogy megnehezült az idők járása hazánk felett s a reánk váró bizonytalan jövő esélye­ivel szemben a gazdatársa dalomnak ideje korán fel kell magát vérteznie. Ennek legcélravezetőbb eszkö­zéül a gazdatársadalmi tevékenység demokratizálódá­sát jelölte meg oly módon, hogy meglévő gazdatársa- dalmi szerveinket fokozatosan kapcsolatba hozzuk a nagytömegek gazdasági és szociális érdekeivel. „Nem arról van szó — úgy mond — mintha mi többet akarnánk nyerni, hanem arról, hogy el ne veszítsük azt, ami már megvan, intenziven mivcljük, szilárdít­suk és körülbástyázzuk a nehéz munkával immár megszerzett területet. Nem kívánjuk a másét, de meg Es mennyi tojás volt ott! Egy egész légió ! Pistuka | gondosan odarakosgatta nekik a szeletekre vagdalt gyönge eperfaieveiet, hogy amint megszületnek, rögtön meg is találják a kosztol. Azután is pontos volt mindig. Amint nőttek, fe- héredtek, gömbölyödtek a kis férgek, úgy nőtt az étvágyuk is. Pistuka mindig nagyobb kosarat vitt fel magával a fára és mindig gyakrabban kellett azzal visszamennie, hogy újra megtöltse. Amikor pedig már nem is volt érdemes kosárral járni fel, odament az anyjához és zsákot kért tőle. — Mire az fiam ? — Eperlevelet szednék bele ! — Hát a kosár mán nem is jó ? — Jónak jé, de nekünk már nem elég, mine­künk már nagyobb lett az étvágyunk. — Ugy-e, hogy sok ? Hát nem mondottam, hogy sok lesz ez neked ? . . . — Hát bizony mondani mondotta édes, meg az a tekintetes ur is monta. hogy asszonygya: Majd nem győzöd őket ennivalóval, mert hogy asszongya, sok köll ennek.“ Én meg még többet kértem. Adjanak a mennyit lehet. Oszt adtak. Csakhogy má egész nap nekik dógozok, oszt mégis alig győzöm magamba. Mig Pistuka igy sopánkodott, addig az anyja előkeritett neki egy zsákot és odaadta ilyenféle biz­tatás kíséretében : — Mán csak neveid fel őket fiam; az Istea adta. — Dehogy is adta! Hát nem mondtam, hogy egy tekintetes ur adta ! — Nem hallgatsz el mindjárt! — kiált rá az anyja és már szalad is utánna, hogy a szájára üssön a kis haszontalannak, csakhogy az már fenn vihog aa eperfatetején és szordolmasan tépdesi a levelet. — No megállj ; csak gyere le: majd adok éa neked! — Mit édes anyám ? Az asszony nem válaszol csak úgy magában dünnyögi: — Hát lehet is erre a fiúra haragudni?! — azzal bemegy vissza a konyhába, hogy tovább főzze az ebédet. (Vége köv.) ^ J f ^ Felülvizsgálva és sokszorosan kipróbálva! A sertésnevelés és hizlalás terén felülmúlhatatlan segitöszer a Vitális féle SERTÉS TÁPPOR Az áUat g,omtót erÖ8ÍÖ’ 11 8 M 8 wil- emésztései, étvágyát rendben tartja, tehát az állatot egészségesebbé és a betegséggel szemben ellcnállóbbá teszi. Rendkívüli jó hatással van az állat növekedésére és hízására. Kezelése egyszerű, használati utasitás minden csomagon van. Csak ezen védjegygyyl valódi! Kapható a legtöbb kereskedés­ben. Kis csomag ára 40, nagy csomagé 80 fillér. Közvetlen megrendelések : Vitális-féle se”- és tápporgyár Kovács F. és Társa céghez Nagykanizsára (Zalamegye) intézendök. 244 53—3

Next

/
Oldalképek
Tartalom