Gazdák Lapja, 1909. július (8. évfolyam, 27–31. szám)
1909-07-16 / 29. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAP.IA juiius 16. vények s azok napi bérük arányában részesedjenek igy a vállalat hasznában, sőt az igazgatóságban is képviseltessék magukat. — Ez által a munkás érdektársává válik a tőkésnek s ha igyekezetével segíti a vállalatot, saját előnyöket is szerez; mély jetentőségü intézkedés tehát ez, mely utat keres az érdekek ellentétek nélküli megvédésére ; de nagy jelentőségű főként azért, mert igazolja, hogy nem lehetetlen az utat megtalálni, s igy reményt nyújt arra, hogy a szociális törekvések nem romboló harc utján fogják a társadalmi rendet átalakítani, hanem megelőzhetjük azt szelíd, minden érdeket kiegyenlítő, nagy értékű újításokkal. Tapasztalatok a trágyázás terén. A mostoha évek, a szükségletek és kiadások folytonos emelkedése mindinkább kényszerítik a gazdát arra, hogy talaját jobban művelje, jobb trágya erőben tartsa, hogy igy jövedelmének fokozása által fedezni legyen képes nagyobbodó szükségletét. 111 A tökéletesbbedő szerkezetű gépek megadják ma már annak a lehetőségét, hogy talajunkat kitünően előkészítsük, istállótrágyánk mennyisége nem növekedik azonban olyan arányban, mint aminőben fokozódik talajaink trágya iránti szükséglete. — Ez az oka annak, hogy a jó gazda ma már kevesebb istállótrágyát hord ki holdanként s meglevő mennyiségével inkább nagyobb területet trágyáz be s műtrágyákkal, főleg szuperfoszfáttal pótolja a talaj szükségleteit s ha ilyen módon minden harmadik évben megtrágyázza talaját, eddig remélni sem mert termésátlagokat fog elérni. — Ez az oka, hogy a szuperfoszfát használata évről-évre fokozódik. Alkalmam volt a közelmúltban több száz gazdának jelentését tanulmányozni, a múlt évben a szuperfoszfát alkalmazásával elért eredményről, amely eredményeket igazán közérdekű voltukra való tekintettel, az alábbiakban röviden ismertetek : Szuperfoszfátból magyar holdanként túlnyomóan 100—120 kg.-ot használtak: 20—22 százaléka a kísérletezőknek 150 kg.-ot használt holdanként s elenyészően kevesen 80 kg.-ot. Leginkább ősziek alá használták és pedig mindazok, kik búza alá alkalmazták, kivétel nélkül mindannyian rozsnál is használták, ellenben nem mindenki használta búza alá is, aki rozsnál alkalmazta. — Tavaszi kalászos alá kevesen 111 . ------.j. ! ..u j-------------------------- A csóré meg a füstös. Irta : Bodnár Gáspár. Emlékszik-e még az olvasó — az én lakóimra ? A Füstösre, meg a Csóréra. A fecskepárra ? Az én kedves lakóimra, akik nem fizetnek házbért. Mert ennél többet adnak. Csevegnek kedvesen, értelmesen, szírhez szólóan. Hűségesek, példát nyújtanak, gondolatokat fakasztanak, érzelmeket keltenek. Oh ezek a fizetések többet érnek a rideg pénznél, házbérnél. Kivált, ha valaki jól megérti a fecskék csevegését, megfigyeli csudás életét. Mert a fecske tanító mesterünk, mint — maga a nagy természet. Nagy tanulságokkal tud szolgálni az embereknek. Ne mondja tehát senki, hogy mit lehessen annyit és annyiszor Írni — a fecskéről. Sokkal édesebben, mint sok,—rósz emberről. Pedig ilyenek ma szaporrán találhatók. * * * Tehát ott hagytuk el, hogy édes várakozással vártam az én fecskéiméit. A Csórét és Füstöst! Akiknek két szép hazát adott az Isten! (Nekünk csak egyet! Hej, csak legalább ezt e ne vesztenők!) Akkor még a tavasz csak rügyeiben szendergett. Az ébredő hajnal már civódásban volt — a fekete téli éjszakával. A napsugarak kémlelődni jártak a hegyek ormaira. Onnan félénken szálltak le ... a völgyekbe. Ahol a virágok gyökerei már jól kialudták magukat. Hallom egy nap az utcai gyerekeket hogy felkiáltanak: — Fecskét látunk ! — Itt a fecske. Alig hihettem. Hiszen a tél olyan hosszú. A tavaszra fagy borul. Az emberek is fázva — didef —!j Minden gazdaságban | nélkülözhetetlenek .. Burópaszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és lego/esóbb, a gazda minién követelményének legjobban megfelelő Ezévi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. SCalmáir Zs. es X., SódmeasövftaárlielT' különleges terménytisztitó gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet: A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége 195 BUDAPEST, V., Váczi-körut 32. 53—25 „Eredeti Kalmár-rosták“
