Gazdák Lapja, 1909. június (8. évfolyam, 23–26. szám)
1909-06-18 / 25. szám
4-ik oldal GAZDÁK eszközök, a melyekre a gazdának okvetlen szüksége van. A parcellázások káros hatása a kisbirtokosoknál különösen az idén fog kitűnni, mert most tudjuk meg, hogy a 700, 800, 900 kor., sőt még ennél is drágábban vásárolt földek mennyire fognak a tulajdonosnak jövedelmet biztosítani ? A múlt évi termés rossz volt, az idei pedig még rosszabb lesz, a pénz tavaly drága volt, ma szintén az; ugyanis a kisbirtokos minden alkalommal nagy kamat mellett tud rá szert tenni, mivelhogy nincs olcsóbb pénze, mint 8—10°(0- os. Ha tehát a vételár csak ezt a kamatját számítjuk, akkor 70, 80, 90 koronára rúg a vétel ár kamatja ; de aztán hol van még az adó, hol van a felszerelési költség kamatja stb. ? Már pedig ha ezeket a költségeket felszámítjuk, ahhoz a kis birtokos évente holdankint körülbelül 100 koronát tartozik csupán kamatokban fizetni: de számításba veendők még a vetőmag, és a munkáltatási költségek is. Ez a nehéz helyzet az, ami a birtokos osztályt arra készteti, hogy a birtokát jó áron eladja, mert ha a pénzén értékpapírokat vásárol. ezek neki sokkal nagyobb jövedelmet biztosítanak, mint a rossz házikezelés, vagy az elhibázott bérbeadás. Merza Márton A repüíő zsidók. Emlékeznek még olvasóink arra a múlt évi tárcánkra, mely „Kár“ . . . címével oly nagy forradalmat okozott. Annak tartalmában ugyanis dr. Rosenfeld ur — Köszönöm, élni fogok a szívességgel! Hanem hát nem félsz tőlem, hogy feljelentelek ? — Nem én, mert magyar ember vagy s a magyar ember, ha finánc is (Isten bocsássa meg neki ezt a bűnét) a vendéglátó gazdáját, akinek ivott a borából szitt a dohányából, el nem árulja. Én igy tudom! — Jól tudod — kedves barátom 1 Én becsület szavamra fogadom, hogy hivatalosan nem veszek tudomást drága, finom dohányodról. — Vivát ! Ez a tubák ! kiálták a vendégek. Azután folyt a beszéd és a bor és pedig ez utóbbi hol a pohárból, hol az asztalról ... A főbiztost annyira megkedvelték, hogy másnapra vacsorára meghívták vagy ötvenen ... (Vége köv.) LAPJA junius 18 j szatmári ügyvéd a zsidóság elleni izgatást látott s ezért Csáky Gusztáv munkatársunk, mint a tárca szerzője ■ ellen feljelentést adott be. A debreceni kir. ügyész magáévá tette ugyan a vádat, de a vádtanács elutasitó végzést hozott. Ez ellen az ügyész felfolyamodással élt, s igy az Ítélő tábla elé került az ügy, mely az elutasitó végzést helybenhagyta. Alább közöljük a végzést, s tolmácsoljuk a szerző azon kijelentését, hogy a „Repülő zsidók“ c. cikkében kilátásra helyezett feljelentést rágalmazás címen Rosenfeld dr. ur ellen ügyvédje utján már megtette. A felmentő határozat a következő : Másolat. 1045/1909. B. szám. Hivatalos másolat. O Felsége a Király nevében! A debreceni kir. ítélőtábla izgatás vétsége miatt panaszolt Csáky Gusztáv elleni bűnügyét, melyben a debreceni kir. törvényszék vizs- gálóbirája 1909. évi január hó 24-én 10745/1908. B. — 78 6. V. szám alatt vizsgálatot elrendelő, Csáky Gusztáv gyanúsított felfolyamodására pedig a debreceni kir. törvényszék vádtanácsa 1909. évi február hó 27-én 1459 1909. B. számú a kir. ügyésznek a vizsgálat elrendelése iránti indítványát elutasitó végzést hozott, a debreceni kir. ügyész felfolyamodása folytán 1909 évi május hó 11. napján tartott zárt ülésben vizsgálat alá vevén, a következő végzést hozta : A kir. Ítélőtábla a felfoiyamodást elutasítja. —.Indokolás: A vádtanács a vizsgálóbírónak a gyanúsított ellen vizsgálatot elrendelő határozatát a neheztelt határozatban felhozott okokból és még azért is helyesen változtatta meg, mert a panaszolt hírlapi közlemény tartalmából kételyt kizáró módon sem az nem állapítható meg, hogy annak kifejezései képletes alakban valamely osztály, nemzetiség, vagy hitfelekezet elleni izgatásnak céljából lettek volna használva s az említett tartalom még kevésbbé nyújt alapot annak megállapíthatóságára, hogy' némi izgatási célzat feltételezése mellett is melyik az az osztály', nemzetiség, vagy hitfelekezet, amely elleni gyűlöletre a panaszolt izgatás nyilván vonatkoztatható értelme szerint vonatkoznék ? — A neheztelt határozatnak a megváltoztatására ekként törvényes ok nem forogván fenn, a kir. ítélőtábla a folyamodást a B. P. 379. §. negyedik bekezdése alapján elutasította. — Debreczen, 1909. május hó 11-én. Porubszky Jenő s. k. elnök, Kolben- hayer Kálmán s. k. előadó. P. H. A másolat hiteléül • Perényi Ede s. k. kiadó. — V. 78/1808. Végzés. Ezen kir. ítélőtáblái végzés eredetiben az iratokhoz csatol- tatni, hiteles kiadmányban felekkel közöltetni rendeltetik. Debreczen, 1909, május 31. P. H. Toby, s. k. vizsgálóbíró. segitöszer a Vitális-féle ^ j £. Felülvizsgálva és sokszorosan kipróbálva! A sertésnevelés és hizlalás terén felülmúlhatatlan Az állat gyomrát erősíti, emésztését, étvágyát rendben tartja, tehát az állatot egészségesebbé és a betegséggel szemben ellcnállóbbá teszi. Rendkívüli jó hatással van az állat növekedésére és hízására. Kezelése egyszerű, használati utasítás minden csomagon van. Csak ezen védjegygyei valódi! Kapható a legtöbb kereskedésben. Kis csomag ára 40, nagy csomagé 80 fillér. Közvetlen megrendelések: Vitális-féle sertés tápporgyár Kovács F. és Társa céghez Nagykanizsára (Zalamegye) intézendek. 244 53—3
