Gazdák Lapja, 1909. június (8. évfolyam, 23–26. szám)
1909-06-25 / 26. szám
2-ik oldal. ________________________GAZDÁK Eg yesülete évtizedek óta igyekszik védettjeinek érdekeit szolgálni. Nem mondunk ez úttal véleményt arra, hogy kellő eredményt tudott-e felmutatni, de bizonyára egy uj testvér egyesület alakulása kárára nem vált, sőt azt lehetett várni, hogy elevenebb mozgást, uj áramlatot hoz felszínre a nehány évvel előbb megalakult gyakorlati gazdatisztek országos szervezkedése. Azt lehetett hinni, hogy az uj testvér egyesület nemes versenyre hívja a régit, s igy az uj alakulásból a gazdatiszti osztály érdekeinek versengő támogatása fakad. Sajnos itt is csalódtunk. —- A két egyesület, dacára, hogy mindeniknek meg van a saját érdek- és munkaköre, kölcsönös ölelkezés, együtt működés helyett állandó civakodással mulattatja a „harminiában tömörülő gazdaosztály“ ellenlábasait. A hajsza évek óta tart; nem keressük a kiindulást. Lehetett hibás egyik, vagy másik ; de tény, hogy féléve sincs, mikor az uj, a gyengébb békejobbot nyújtott; sőt fúziót ajánlott; a régi, a hatalmi polcon levő, vissza utasította. Sőt tovább ment, nem átalotta kihívni azzal, hogy évkönyvében bántó modorban foglalkozott vele. LAPJA junius 25. Ezzel aztán provokált egy újabb épületes veszekedést ; egy olyan veszekedést, amiből a nagy nyilvánosság újból csak arról győződhetik meg. hogy nálunk harmónia két testvér gazda egyesület között nem lehet ............Vagy pe dig arról győződik meg, hogy a mi „hivatalos“ szervezeteink összeférhetetlenek, mert hatalmi tultengésben, mindent letörni kész uralkodni vágyásban szénvednek. Nos, hát ez igy tűrhetetlen. Ha ez igy tart tovább, a mi mai hatalmasaink hatalmaskodását hamar meg fogja unni a gazda társadalom jobb izlésü eleme, amelyik utóvégre is érdekeinek védelmére nem' azért szervezkedik, hogy e szervezetek mindent letipró hatalommá, egyeduralkodó testületekké küzdjék fel magukat, hanem, hogy az érdekeltek közös érdekeit támogassák. A társadalom csak egy határig áll a hatalmas mellé, jobb érzése elébb utóbb a gyengébb pártjára viszi, azért tartjuk észszerütlen- nek mai közgazdasági életünkben a túlságos hatalmasdi játékot, mert ez mentül inkább túlzásba megy, annál hamarabb provokál magának erős ellenzéket, s előidéz felesleges küzdelmet s pusztító belháborut. j Finánc furfang. — Árgus, — (Folyt, és vége.) Már reggel 3 óra felé járt az idő, mikor a főbiztos ur sok sikertelen marasztás után a Gömböc ur fogatán elutazott uj állomás helyére. Eltávozása után már virradni kezdvén, az utca ajtó és a kapu ajtó bezáratott, hogy az utón járó-kelő bimész nép ne lássa az udvaron lefolyt jeleneteket. A mulatság azonban tovább folyt. Egyszer csak úgy négy óra felé pogányul dörömböltek az ajtón. — Ki vau ott ? kérdi Gömböc, a hasadékon kikandikálva. — Mi vagyunk a pénzügyőrök! Szólalt meg odakint két finánc fővigyázó. — Mit akarnak kendtek I ? — Semmi gorombaság — süvölt az egyik finánc — hivatalos dologban jöttünk ! Tessék ajtót nyitni, a törvény nevében ! — Ki küldte ide kendteket ?! — Dokáayfy Kanóc főbiztos ur! — Várjanak kendtek I Ekkor Gömböc ur és ivó kompániája elkezdték felsorolni a szentek lajstromát s határozatilag kimondták, hogy a fináncnak nem lehet hinni egy szavát sem. — Lám, becsület szavára fogadta Dohanyfy, hogy nem vesz tudomást a dohányomról, mondotta Gö nböc ur és ime reám küldötte a vérebeit, a kint ólálkodo Ezévi újdonságainkról szíveskedjék fíigyen árjegyzéket kérni. üalm&r 25a. 39 M.*., i-f «tirty.o v'e&aairiaeiy különleges terménytisztitó gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet: A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége 195 BUDAPEST, V., Váczi-körut 32. 53—25 Minden gazdaságban nélkülözhetetlenek .. Európaszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolesebb, a gazda minden követelményének legjobban megfelelő Eredeti Kalmár-rosták’1
