Gazdák Lapja, 1909. június (8. évfolyam, 23–26. szám)
1909-06-18 / 25. szám
6 -ik fildal junius 18 GAZDÁK LAPJA Hasznos tudnivalók. Tavalyi burgonyát ne főzzünk meg hámozat- lanul. Február hónap elmúltával a burgonya gyorsan csírázásnak indul. Az ilyen kicsirázott burgonvaSchmiede- berg és Mayer tanároknak a tudomány legújabb vívmányainak felhasználásával végzett pontos es lelkiismeretes vizsgálatai szerint a normálisnál ötször annyi méreganyagot (Solanin) tartalmaz, sőt még meghámo- zás után is nagy mennyiségű solanint találtak benne. Legtöbb méreg — csaknem 100°/o — van magában a csirában, valamivel kevesebb a csírázott burgonya héjában és legkevesebb magában a burgonya állományában. Ezen vizsgálatokból azt a tanulságot meríthetjük, hogy a kicsirázott burgonyából a csirákat szorgosan és gondosan távolítsuk el, továbbá hogy a burgonyát háztartási célokra soha se főzzük meg hámozatlanul. A tapasztalatok azt is mutatták, hogy a burgonya solanin tartalma áprilistői kezdve augusztusig még akkor is növekszik, ha e burgonya egyáltalában nem indul csírázásnak. Hogy aránylag mégis kevés mérgezési eset fordul elő az ilyen kicsirázott burgonyával, az legnagyobb részben annak köszönhető, mert március—áprilistól kezdve a tavalyi burgonya vészit jó izéből és a gondos háziasszony, a mennyire csak teheti — még a legszegényebb néposztálynál is — törli azt a heti étlapról. Legveszedelmesebb azonban — még a csiráknál is mérgezőbbek — azok az apró kis gumók, melyek a burgonyán állásközben képződnek, különösen nedves és rosszul szellőzött pincékben. Ha ilyeneket találunk a burgonya között, azokat haladéktalanul el kell hajítani és semmi esetre sem szabad — még hámozva sem — megfőzni. Schmiedeberg tanár vizsgálatait arra a vizre is kiterjesztette, melyben a burgonyát megfőzték és arra a tapasztalatra jutott, hogy a meghámozott burgonyából elég tisztességes adag solanin került a főző vízbe, ellenben a hámozatlanból abszolút semmi. A háziasszony viszont ebből azt a tanulságot merítheti, hogy az április —augusztusi szezonban tavalyi burgonyából ne főzzön burgonyalevest, mert mint Schmiedeberg tanár kísérletei mutatták, abban solanint fog kosztosainak feltálalni, de hámozatlanul se főzze meg a burgonzát, mert akkor meg a solanin benn marad a burgonyában. Ha már azonban minden áron burgonyát főz, úgy hámozza azt meg főzés előtt, még pedig jó vastagon, különösen pedig a burgonya lágyabb részeit, mert ezek háromszor-négyszer több solanint tartalmaznak, mint a keményebb részek. Majdnem éppen olyan nagy a solanintartalma azoknak a feketés- szürke foltoknak is, melyeket tavalyi burgonyában olyan gyakran feltalálhatunk, tehát ezek a részek is gondosan eltávolitandók főzés előtt. Munkáspénztárak orvosainak észlelése alá igen gyakran kerülnek enyhébb solanin-mérgezések, melyek rendszerint olyan burgonyaleves élvezetétől származnak, a melyeknek elkészítésénél a szakácsnő nem távolította el teljesen a nyers burgonyából a solanintartalmu részeket. A legyek pusztítása. A legyek tudvalevőleg naI gyón veszedelmes állatok. Ők terjesztik szét az embe- | rek közt a legtöbb betegség mikrobáit. Kezdődik a ! nyár és az első meleg napokkal megjelenik a légyraj is, nemcsak, hogy kellemetlenkedjék, hanem, hogy a ragályos és infekciózus betegséget terjesszen. Tudó- j sok megállapították, hogy a házi légy, a musca domes- ! tica, nagyon könnyen okozója lehet tífusznak, difteri- tisznek, vérhasnak, sőt a kolerának is. Egyetlen bacil- iusfaló légy egy napon tiz milliónál több tuberkulózis bacilust tud szétszórni tődővészesek köpetéből. A párisi „Le Matin“ az embergyilkos legyek kiirtására pályázatot hirdetett még 1905. októberben és 10.000 frankot Ígért ama tudományos könyv szerzőjének, a mely a legalkalmasabb módot tudja a legyek kiirtására. Kétszázhatvan pályázat közül a dijat a „Delenda musca“ jeligéjű pályázónak adták ki. A mü tudós szerzője a következőket ajánlja: Palaolajat vizzel jól fel kell kavarni, s jól megöntözni vele a szemétdombokat, illemhelyeket. Az olaj megöli az összes álcákat és megakadályozza a peték megérését. A kísérletek palaolajjal annyira beváltak négy éven keresztül, hogy most a zsűri dönthetett a pályázatban és kiadta a „Delenda musca“ tulajdonosának a tízezer frank dijat. A gróji sajt. A gróji sajt svájci származású kerek sajt, amelyet 2-féle kivitelben gyártanak, mint zsíros sajtot nyáron és mint sovány sajtot télen. A zsíros I sajthoz felébe teljes tejet, felében meg olyant vesznek, amely 12 órai állás után lefölöztetett; a kétféle tejet a j sajtüstbe összekeverve 30—4Ó percig érleltetik 28—40 Celsius fok hőmérséklet mellett és pedig nyáron alacsonyabb hőmérséklettel hosszabb ideig, télen és hideg időben magasabb hőmérséklet mellett és rövidebb ideig. Az így nyert sajtanyagot felaprózzák, mégegyszer 20—40 percig 45—66 Celsius fok hőmérséklet mellett nyáron melegítik és ha leülepedett, ruhába csavarják és a sajtprésbe állítják, a sajtolás után meg a pincébe viszik és azonnal megkezdik a sózását; erre a célra mindennap egy kis adag sót hintenek reá és posztóval a felületére rádörzsölik; ha nyáron sózzuk, a sajt súlyának 2 százalékát teszi ki a felhasznált só, téli sózáskor mégegyszer ennyit. A sajt nem lesz lekefélve és csak akkor fordítják meg, ha mar le ül egészen megszáradt. 2—3 hónap múlva a sózást befejezik és csak a sajtnak éleit dörzsölik le hetenként néhányszor sós vizbe vagy fehér borba mártott ruhával. A gróji sajtot előbb lehet forgalomba hozni, mint az ementálit és 30—44 kg. súlyú lapos és kerek darabokban hozzák a piacra. Egy kilogramm sajthoz 12 liter tej szükséges. Tanácsadó. E rovat alatt szívesen helyt adunk olvasóink közérdekű kérdéseinek és azokra a gyakorlat köréből érkező válaszoknak. Kérdések. Baromfi trágya nagy mennyiségben gyűlt össze udvaromon. Kérek szives felvilágosítást annak használhatósága felől. B. L.
