Gazdák Lapja, 1909. június (8. évfolyam, 23–26. szám)
1909-06-04 / 23. szám
4-ik oldal GAZDÁK több millió korona áru ezüsnyul gereznát visznek ki ehine'nilla- és eresz rókaprém néven, melyek a kereskedelemben is a vevők körében nagyon kedveltek. Különös fajta jellege: a sajátságos deres, szür- keszinü, ezüstös zómáncu, sürü puha barsonyszerü prémje. Füle rövid, fölálló. A németek kékesszürke, barna és sárga szinü ezüstöket különböztetnek meg. Nevezzük mi ezeket ezüst*, bronz- és aranynyu- laknak, mert gereznájuk fémes-fényű, zománca ezeknek a fémeknek színéhez hasonlít legjobban. Mindhárom szinü fajtából három árnyalatot ismerünk : a világost, a közepest és a sötétet. A világos és a közepes árnyalat között megkülönböztetjük a világos közepes fokozatot, inig a közepes és sötét árnyalat között még sötétközepes nü- ánszrói beszélhetünk. A legkedveltebb a közepes színárnyalat. Azt az árnyalatot legbiztosabban valamely világosközepes és sötétközepes pár utódaiból uyérjük. Ezeknek fiai ugyanis a legtöbb esetben közepes szintiek lesznek. Megesik azonban, hogy a szülők valamelyikének szilié jobban öröklődik az utódokra a másiknál s a fiák erre az állatra hasonlítanak jobban. A tenyészpárok helyes összeállításához tehát szükséges, hogy a szülők átöröklö képességeit alaposan ismerjük. Ha ezt nem ismerjük, kísérleteket kell végeznünk. A gerezna szőre puha, fényes, sima, ruganyos kell, hogy legyen. Ha a szőr fekvése irányával ellenkezően simogatjuk az állatot, a felborzolt szőrmének azonnal régi helyzetébe kel! visszaesnie. Ezeknek a nyíltaknak a színe orruk hegyétől, farkuk végéig teljesen egyenletes legyen, fehér jelek és foltok kizárják a díjazási. Az állat teste kicsiny, helyes, gyengéden épült, nőm tömzsi, aránylag magas állású és egyenletes alakú. Aki az ezüstszöme nyu! hasznosságáról és tenyésztéséről bővebbet kivan tudni, olvassa el a „Házinyuitenyésztés és Értékesítés“ cimii. Csillaghegyen megjelenő szaklapot. A vetések állása. Az abnormis májusi időjárás nagy riadalmat keltett úgy a gazdakörökben, mint a gabonatőzsdén és nagyon megrendítette a jó termés iránti reménységeket. A földművelésügyi minisztériumhoz május 15LAPJA juaius 4. 1 ig beérkezett jelentések szerint azonban a helyzet még sem annyira kétségbeejtő, mint csak egy hét j előtt is általánosan gondolták. Május első napjaiban ugyanis a korábbi hűvös, száraz időjárás által elcsigázott, vetések jól átáztak és bár a május 7—10 ig tartó 4 napi fagy erősen korlátozta azok fejlődését, az utolsó napok meleg időjárása, a nedves, áztatott talajban ismét erőteljes fejlődésnek indította a gabona- ! féléket. A fagy iránt érzékeny korai tengeri- és babvetésekben, de különösen a szőlőben és a gyümölcsösökben a négynapos fagy nagy kárt okozott és ez utóbbiak termését sokhelyt tönkretette. A búza általánosságban alacsony, gyengén bok- rosodott és gazos, de most újból szépen fejlődésnek indult. Itt-ott már hasban vau, de szárba még nagyon kevés helyen indult, tehát egyenetlen érésű lesz és csak gyenge s/.ahnatermés remélhető. A rozs a búzánál valamivel jobban áll, de ez is gazos, szára általában nem elég magas; a kalász fejlődése általában ! kielégítő és a fagyokozta kár is csekélyebb, mint eleinte látszott. Úgy az őszi rozsból, miot a búzából még az utóbbi időben is elég kiszántás történt. Őszi i árpavetés kevesebb a rendesnél és az is ritka és fol- j tos. Ugyanez mondható az őszi repcéről, amelyet virágzásában még a fagy is károsított. A tavaszi ga- j bonaféiék általában elég jól állanak és bár a fagyok | miatt sokhelyt megsárgultak, remélhető, hogy a mos- : tani kedvező időjárással teljesen helyre jönnek. A korai tengeriben nagy kárt okozott a fagy és ezért legfőképpen a kisgazdák közűi sokan kiszántották és újból vetették azt. A síkságon a tengeri vetést mindenhol befejezték, sőt az éjjeli fagytól megkímélt vetéseket — amelyek jói lei lödnek — már kapálják is f a hegyvidéken most vetik. A burgonyát a hegyvidéken most ültetik, míg a síkságon javarészt már ki is kait. Az éjjeli fagy ugyau sok helyt leforrázta, de ezt javarészt kiheveri. A bab felerészt teljesen ki fagyott, inig a borsó és lencsében kevés kőit okozott. A répavetések jól keltek, a fagy bennük kevés kárt j okozott, kapálásuk és egyelésük folyamatban van. 1 Helyenkint az ormányos bogár pusztítja,’ úgy hogy i újból kellett vetni. A dohanypaláutak ültetése még i folyamatban van, de a korábban ültetett palánták nagy részét tönkretette a fagy. A szőlőben a fagy ! mindenhol kárt okozott és ezt több helyen a jégverés i is fokozta. Legnagyobb a kár a korábbi fcjiödésü szőlőkben és mert a szőlő különben is rosszul telelt i ki, a tömegbort termelő vidékeken a terméskilátások ' kedvezőtlenek. A gyümölcsfákban a fagy és a jég ve* i rés szintén sok kárt okozott. Összefoglalva a részieteket, az őszi vetés na^ 'f-J tés tápporgyár Felülvizsgálva és sokszorosan kipróbálva! A sertésnevelés cs hizlalás terén felülmúlhatatlan segiíöszer a Vitális-féle SERTÉS TÁPPOR Az állat gyomrát erősíti, emésztését, étvágyát rendben tartja, tehát az állatot egészségesebbé és a betegséggel szemben eJlcnailóbbá teszi. Rendkívüli jó hatással van az állat növekedésére és hízására. Kezelése egvszerü, használati utasítás minden csomagon van. Csak ezen védjegygyei valódi! Kapható a legtöbb kereskedésben. Kis csomag ára 40, nagy csomagé 80 fillér. Közvetlen megrendelések: Vitális-féia ser- Kovács F. és Társs céghez Nagykanizsára (Zalamegye) intézendök. 53—1
