Gazdák Lapja, 1909. május (8. évfolyam, 19–22. szám)

1909-05-21 / 21. szám

8-ik oldal

GA2DAK LAPJA

ffiájUS 21

Hírek.

— Katonák szabadságolása az aratasra. Eddig csak kísérletezett a hadügyi kormány azzal, hogy a katonákat az aratás idejére hazabocsássák. A kísérlet be is vált s igy az idén ismét tervbe van véve aratás idejére 47 ezer katona szabadságolása, A múltban hátrányos volt, hogy későn kapták meg az aratasi szabadságolásra szóló parancsot a községek. Ennélfogva a szülők, vagy a szegényebb családok nem kérhették idejében a szabadságolást. Az aratást meg másnak kellett kiadni, mert nem tudták, vájjon haza jönnek-e a munkások ? Ezt a szabadságolási parancsot előbb kellene kiadni. Most éppen itt az ideje. Célszerű volna, hogy a katonákat már most értesítsék napiparancsban, hogy hazamehetnek az aratásra. A kérvé- nyezest is egyszerűbbé kell tenni. Az volna a leghelyesebb, ha maga a katona rapporton jelentené. Az aratasi szabadság véleményezését pedig elvégzik a községi elöljáróságok. A szabadságolást nemcsak a mezei hanem a szőlőmunkásoknak is biztosítani kellene, mert a szőlővel is nagy munkák járnak. Az aratási szabadságolás a mezőgazdaságra, a kereseti viszonyokra, a nép jólétére és boldogulásra rendkívül kedvező Íratással van es már ezért is állandósítani kellene.

— Országos vásárok vármegyénkben. Május 21- én Csengerben és Kővárhosszufaluban, 24-én Fehér- gyarmaton, 27-én Erdődön és Királydarócon ; junius 1-én Krasznabélteken, 7 én Avasfelsőfaluban és Nagykárolyban, 9-én Nagysomkuton, 11-én Csengerben es Erdőszádán, 14-én Avasujvároson és Nagybányán.

— A földadókataszter kiigazítása és a posta. A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, mely szerint a földadókataszier kiigazításával kapcsolatos levelezéseket portómentesiti és a csomagok szállítási díjfizetését elengedi. A borítékokon, csomagokon azonban kötelezővé teszi a hivatalok, községi pecsétek használatát ellenőrzésül az esetleges visszaélésekkel, szemben.

— Tüzkarstatiszíika. A m. kir, központi statisztikai hivatal által kiadott „.Statisztikai Havi közlönyének“ egyik folyó éyi füzete szerint a magyar birodalomban február hóban 571 községben 731 tüzeset fordult elő 1029 károsulttal és 1,139.119 korona kárösszeggel. Ebből a szoros értelemben vett Magyar- országra 524 károsult község és 680 tüzeset esik 978 károsulttal 1,0-9.734 korona kárösszeggel. Horvát-Szla- vonországokban a tűzvész által sújtott községek száma 51 és a kárösszeg 49.365 korona volt. Legtöbb kárt szenvedett: Pest vármegye 124.047 korona kárösszeggel, továbbá Szabolcs vármegye 102.601 korona, Vas vármegye 81.952 korona és Zemplén vármegye 57.338 korona kárösszeggel. A legnagyobb tüzesetek voltak : Szabolcs vármegyében Encsencs községben 63.200 korona kárösszeggel és 1 károsulttal, Pest vármegyében Cegléd r. tanácsú városban 55,400 korona kárösszeggel és 2 károsulttal, Vas vármegyében Vas- hosszufalu községben 43.734 korona kárösszeggel és 24 károsulttal.

A gyümölcstermelés érdekében. Az 1894-ik 12.

: §-al az akkori földmivelésügyi miniszter elrendelte a községi faiskolák felállítását, de mindmáig nem lett ez ! végrehajtva. Darányi miniszter végre megunta ezt a lehetetlen állapotot, legközelebb törvényjavaslatot nyújt , be a faiskolák államosításáról. Minden arravaíó vármegye kap állami faiskolát minta gyümölcsössel. Az I országnak ezen törvényjavaslatra nagy szüksége van, mert nálunk terem a világ legfinomabb gyümölcse, j azonban gazdáink a gyümölcs értékesítését kezelésit.

osztályozását és csomagolását nem igen értik s ezért j a forgalomban nem versenyképesek, ürömmel üdvözöljük ezen törvényjavaslatot.

— Az 0. M. G. E. tisztikarának tisztelgése az

1 uj elnöknél. Az Országos .Magyar Gazdasági Egyesület tisztikarának tisztelgését a múltkor fogadta K;i- | lvdyi Mihály gróf, az egyesület most megválasztott uj j elnöke, A tisztikar teljes számban a buffot-teremben | gyülekezel!, a hol tíubiaek Gyula igazgató üdvözölte az elnököt. Hangsúlyozta az igazgató beszédében,

| hogy hosszas válságnak vetett véget az elnökválasztás, a mely olyan férfiút ültetett ebbe ez annyira fontos elnöki székbe, a ki egyrészt a Károlyi-e alád tradícióinál, másrészt egyéni képességénél fogva, virágzó kort fog hozni a gazdasági élet uj föllendité- sövel. Kéri az elnök bizalmát a tisztikarhoz, mely tudatában van nagy felelősségének, érzi szerepe fon- 1 tosságát, igyekszik kötelességének eleget tenni. Ká- i roiyi Mihály gróf elnök válaszában hangsúlyozta, | hogy megérezte azt, hogy az OMGE. . kebelében iiu- 1 már hosszára nyuíott válságot meg kell oldani. Bar ismeri képeségeit, szigorúan bírálja önmagát, tnindaz- által kötelességének ismerte, hogy ezt a nehéz felada- . tot vállalja. Nagybátyja Károlyi Sándor gr. hagyatéka, egész családjának tradíciója az OMGE.-hez fűzi. Ismeri í föladatának nehézségét, de tudja jó!, hogy az OMGE.- nok kiváló, munkában rendkívül nagy értékű tisztikara ' van, a melynek segítségével megoldhatónak véri fela- i dalát. Kéri támogatását ennek a kiváló tisztikarnak fokozottabb mértékben, mint azt elődeinek nyújtották, I mert elődeinek képességeit nem akarja összemérni a I magáéval. (Hosszas éljenzés.) Az elnök ezután az igazgató kalauzolásával a tisztviselőket egyenkint azok hivatalos helyiségeiben kereste, fel s velük hosszasában értekezett az OMGE. belügyeiről.

— Kendermsgtermelés. Nálunk inkább fonálra és nem magra termesztenek kendert. Pedig a magra gondolni azért is helyes volna, mivel a kender vetőmagja igen drága. Többnyire Olaszországból. Bologna vidékéről szerzik be a nagyobb kendertermelő telepeink a kendermagot. A földmivelésügyi miniszter ismételten felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy kender magot termeljenek, mert ebből igen nagy a behozatal és ezt ellensúlyoznunk kell.

— Gazdagyüfesek. A Magyar Gazdaszövetség igazgatóválasztfnáuya elhatározta, hogy idei nagygyűlését junius 23-án a bácsmegyei Palics fürdő tartja. A nagygyűlést Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter, a szövetség elnöke fogja vezetni.