Gazdák Lapja, 1909. május (8. évfolyam, 19–22. szám)
1909-05-14 / 20. szám
6-ik oldal. GAZDÁK LAPJA I .....• ms jas 14 rci lelkes beszédeket tartottak az önálló bank érdé- j kében. A vallás- és közoktatásügyi miniszter két évvel ezelőtt rendeletet adott ki, hogy az összes iskolákban évenként egy nap a fák és madarak ünnepévé avat- j tassék. A folyó évben ez a nap május 29-en lesz s az elemi iskolákban nagyban készülnek mar megünneplésére. A folyó évben tervezett országos tornaversenv elmarad. Ennek oka az, hogy a rendezés nagy költséggel jár, s a kultuszminiszter a jelenlegi ügyvivői állapotban nem akarja a költségekért az alkotmányos felelősséget elvállalni. Párisban a postások elhatározták, hogy követe- tcléscik biztosítása végett akkor, midőn a kormány legkevésbé számit rá, kimondják az altalános sztrájkol. Illetékes helyen megcáfoljak azt a hirt, melyet a bécsi újságok kolportáltak, hogy a király Andrássy Gyula grófot bízná meg a kabinet megalakításával. Hasznos tudnivalók. A felfúvódás elieni védekezés. Igen gyakran elő szokott azon eset fordulni ; hogy kérődző állataink, u. ni: a szarvasmarha és juh felfúvódnak, illetve kóii- kába esnek. Ezen betegség oly gyors lefolyású, hogy a legtöbb esetben állatorvosi segélyt igénybe sem lehet venni, mivel amig az megérkezik, akkorára állataink már kiszenvedtek, miért is igen ajánlatos, hogy minden gazda szűrcsapót tartson készletben és pedig lehetőleg több hüvelyt, a késből elég egy is. Azonban előfordul olyan eset is, hogy ilyen szuresappal a gazda, hirtelen nem rendelkezik, akkor ajánlatos az így megbetegedett állatoknak gyenge mésztejet (rnész- viz) beadni, mivel a mész a bendőben képződő gázok közül a legveszedelmesebb és a legnagyobb mennyiségben ott levő szénsavas mész a bendőben lecsapódik illetve az állat ezen rettenetes bajtól ennek beadása által a legtöbb esetben megszabadul. Langyos viz itatása tejelő állatokkal. Már régi tapasztalat, hogy az ivóvíz hőmérséklete nagy befolyással van a fejelésre. A hideg vizet különösen télen nem ajánlatos itatni, mert csekély hőfoka következtében az állati testből sok meleget von el, mig any- nyira megmelegszik, hogy a tejmirigyek által felszívódva, képes legyen a tejnek főalkatrészévé alakulni. A praktikus gazdának a hideg itatóvízzel az állati testből elvont meleget olybá kell venni, mint amelyet csak erősebb takarmányozás által lehet pótolni s azonkívül maga a tejprodukció is hátrál tátik azon idő alatt, a mig; a viz a állati testben kellően föl lett melegítve. Nagyon természetes, hogy ily körülmények között a tejképződés is megesőfcken; mig ha langyos vízzel történik az itatás, a tej a tett kísérletek alapján annyit a emelhető, hogy egy tehénnek a hozamkülönbözetét naponkint 15—20 fillérre tehetni. Ily különbözet a jövedelemben nagyon mögötte áll azon kiadásnak, mely a víznek fö'melegitéséve! I I i van összekötve. Tekintve tehát a langyos vi/.zei való itatás emez előnyös eredményét a tejtermelésre nézve, mi télnek idején a magasabb tejárakkal szemben nem megvetendő, de tekintve ezenkívül ezen eljárás következtében elmaradhatatlan gyarapodást a tehén testének kondíciójában : csak mulasztásnak minősíthető — különösen nagyobb tehenészetben — a langyos vízzel valii itatásnak az elhanyagolása. irodalom. Az édesvízi halászat és halgazdaság. A földmivelésügyi miniszter kiadásában e címmel hézagpótló •szakmunka jelent meg, melyet Répássy Miklós műszaki tanácsos irt meg, s mely egy most fejlődő nagy fontosságú gazdasági águnk legfontosabb kérdéseit ismerteti meg a nagy nyilvánossággal. A könyv az elméleti részek mellett, fontos gyakorlati útmutatásokat is tartalmaz és öt főrészre oszlik. Az első részben az általános tudnivalókat sorolja fel az iró, a második mesterséges, a harmadik a természetes halászatról szói ; a negyedikben a magyar halászati közigazgatást. az ötödikben pedig a hüllőid halászati viszonyait ismerteti. A mesterséges halászatról szóló részben részletesen kifejti a tógazdaság és mesterséges lm jászát fogalmát, isméi te ti a haltenyésztési módokat s az eddig nyert tapasztalatok alapján gyakorlati útmutatásokat ad. Részletesen ismerteti a halgazdaságok berendezését, a halastavak és teleitetők szerkezetét, a tavak trágyazási módjait s a trágyázás fontosságát. A halászatunk közgazdaságáról szóló fejezetben rövid történelmi visszapillantást tesz, majd az állatni intézmények és az állami hal tenyésztési tevékenység leírása után áltér a mai halászat tüzetes ismertetésére, külön jellemezvén főbb folyóink és tavaink halászatát, A jövő fontos feladatának tekinti halászati törvényünk revízióját, a halkoreskcdelem szervezését és a tógazdaságok kedvezményezését, mert ha [tenyésztésünk igazi kifejlődése c>ak ezek segélyével várható, A tanulságos kötet balti ára 1 K., lelkészeknek, tanítóknak és jegyzőknek pedig kérésükre ingyen küldi meg a fö’d- mivelésügyi minisztérium könyvtára. Nyílt rovat. Feleletek. Borok savíaíaniíása. A bort savtalanitással édesebbe tenni nem lehet. A törvény által engedélyezett tiszta szénsavas mész a bort csak kevésbé savanyúvá teszi, minek következtében édesebbnek tűnhetik fei. A savanyu borokat legcélszerűbb a rendelésnél kevesebb savat tartalmazó borokkal való elegyítéssel („házasitással“) javítani. Sokszor ugv is colt érünk, ha az ilyen savanyu bort télen 2—3 foknyira lehűlni engedjük; ilyenkor a borkőnek nagy része kiválik, a bort tehát a borkő kiválása után más hordóba kell átfejteni. A mestersé-
